Szociológia: kérdések és megközelítések

2. hét: Társadalmi osztályok

Bartus Tamás
Bevezetés

Első előadás egyik üzenete: a szociológia reflexió a kapitalizmusra

Hagyományos
közösségek
Kapitalizmus
Társulások
Gyenge
kötések

A szociológiának van egy másik klasszikus témája is….

2
Szociológia mint „válságtudomány”

Kapitalizmus
Növekvő társadalmi Társadalmi
kialakulása, fejlődése
egyenlőtlenségek konfliktusok
(Társadalmi változás)

A szociológia klasszikus témái:

• társadalmi egyenlőtlenségek
• társadalmi konfliktusok
• társadalmi változás

2
A válságtéma klasszikus megfogalmazása: Marx

Karl Marx elmélete a Tőkében

Kapitalista Munkabérek lemaradása Termelőeszközök

termelés, a tőkejövedelmek társadalmi kisajátítása
üzemszervezet mögött (proletárforradalom)

A klasszikus marxi jóslatok:

• Növekvő társadalmi egyenlőtlenségek (tőkések és munkások között)

• Társadalmi konfliktusok, proletárforradalom

3
Tőkések és munkások

A kapitalista társadalom “mindinkább két nagy ellenséges táborra szakad, két nagy,
egymással homlokegyenest szembenálló osztályra: burzsoáziára és proletariátusra.”
(Marx és Engels: A kommunista párt kiáltványa)

“A társadalmi fejlődés .. két osztályra osztotta a polgárokat, s e két osztályt óriási távolság
választja el egymástól. Egyik oldalon a hatalmasok és nagyon gazdagok csoportja, amely
az ipar és a kereskedelem egészét egyedül tartja kezében, a termelőeszközöket saját
hasznára és céljaira fordítja, az állam vezetésében pedig jelentős hatalmat képvisel. A
másik oldalon a gyengék védtelen tömegei, elkeseredett lélekkel, zendülésre mindig
készen.”
(Rerum Novarum)

4
Áttekintés

Néhány tény a társadalmi egyenlőtlenségekről

Az osztály szociológiai (versus gazdasági) fogalma
A társadalmi konfliktusok marxi elmélete
Hogyan lehetséges társadalmi rend?
Általános elméleti tanulság: konfliktus versus harmónia

5
A vagyon koncentrációja: Európa és USA

A vagyon hány százalékát birtokolja a legvagyonosabb 1% ill. 10%?

100%
90%
80%
Share of top decile or percentile in total wealth

70%
60%
50%
40%
30%
Top 10% wealth share: Europe
20%
Top 10% wealth share: U.S.
10% Top 1% wealth share: Europe
Top 1% wealth share: U.S.
0%
1810 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010

Forrás: Thomas Piketty: Tőke a 21. században

6
A jövedelem koncentrációja: USA

A jövedelem hány százalékában részesedik a legtöbbet kereső 10%?

T. Piketty, E. Saez, "Income Inequality in the United States, 1913-1998", Quarterly Journal of Economics, 2003

7
Iskolai végzettség és bérek Magyarországon

A rendszerváltás után
jelentős mértékben
nőtt a diplomával
elérhető bérelőny…

Az iskolai végzettség
összefügg az
osztályhelyzettel:
például a szolgáltató
osztály tagjai
diplomások…

Forrás: Kézdi Gábor: Iskolázottság és keresetek.

In: Munkaerőpiaci Tükör 2004

8
Jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon

Az szja-t fizetők közül az 5 millió forint feletti jövedelemsávba tartozók aránya

Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza - https://emna.hu/map

9
Jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon

Az szja-t fizetők közül az 1 millió forint alatti jövedelemsávba tartozók aránya

Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza - https://emna.hu/map

10
Az osztály gazdasági versus szociológia koncepciója

Gazdasági koncepció: osztály = a jövedelemelosztásban elfoglalt hely

A koncepció problémája:

Kik tartoznak mondjuk a

középosztályba?
Akiknek a jövedelme ennyi
meg ennyi….
Miért ennyit keresnek a
középosztály tagjai?
Mert … mert…. ennyit meg
ennyit keresnek…

Kép forrása: https://www.quizony.com/am-i-middle-class/index.html

11
Az osztály szociológiai koncepciója: a marxi köpönyeg

Amikor embereket osztályokhoz sorolunk, akkor a kapitalista gazdasági szervezetekben

elfoglalt helyet kell figyelembe venni. (Az osztályok a termelés világában laknak..)
Kizsákmányolás fogalma (Marx):
• A tőkés a termelőeszközök birtokosa – a munkás csak saját munkaerejét birtokolja,
de a termelőeszközöket nem. (Emiatt a tőkés joga felosztani a bevételt tőkére és
munkabérre)
• A tőkés irányítja a munkást, a termelés folyamatát – a munka racionális
megszervezése megnöveli a munkás termelékenységét. Az extra termelékenységből
fakadó pluszbevételt azonban nem kapja meg a munkás – ez lesz a profit
Marx hatása a szociológiára:
• embereket a viszonyaik mentén kell vizsgálni (és csoportosítani is)
• Példa: Ha X kizsákmányolja Y-t, akkor X a tőkésosztály, Y a munkásosztály tagja

12
Osztályok – Marx legegyszerűbb koncepciója*

Tőkésosztály
• termelőeszközök (gyárak, bankok) tulajdonosai
• menedzserek (munka irányítása, megszervezése)
„Középrendek”
• termelőeszközök tulajdonosai – ezért nem kell bérmunkássá válniuk:
• “a kisiparos, a kiskereskedő, a kézműves, a paraszt” - önállóak, önfoglalkoztatók,
egyéni vállalkozók
Munkásosztály
• nincs termelőeszköz a tulajdonukban → munkaerejüket bérmunkaként áruba
bocsátják - alkalmazottak

* Marx egyes munkáiban ennél valamivel összetettebb koncepciók is kirajzolódnak

13
Középosztály – a gazdasági nézet

A középosztály népszerű
koncepciója gazdasági
természetű.
A középosztályhoz tartozás
kritériumai:
• lakhatási körülmények
• megtakarítások, stabil
pénzügi helyzet
• életmód (pld:
rendszeres nyaralás)
• gyermekek taníttatása

Kép forrása: https://money.cnn.com/infographic/economy/what-is-

middle-class-anyway/index.html

14
Középosztály - a szociológiai megközelítés

A középosztály egy szervezeti „forradalomnak” köszönheti létét

Változások
• Marx korában a tipikus gyár néhány főt alkalmazó kisüzem volt
• Nagyméretű gyárak és gazdasági szervezetek megjelenése, elterjedése
• Multinacionális és/vagy diverzifikált termelési profillal rendelkező szervezetek
irányítási struktúrája (divizionális szervezet, mátrixszervezet, stb.)
Következmények

• Menedzseri pozíciók megjelenése, tulajdonosok (tőkések) és menedzserek

elkülönülése
• Karrier (mint szervezeten belüli előrejutás) lehetősége

15
Középosztály – a szociológiai megközelítés

A középosztály a szolgáltató / értelmiségi foglalkozásokat öleli fel

Változások
• irodai és értelmiségi foglalkozások részaránya nő
• ezek a foglalkozások szakmává formálódtak és kivívták a tőkések megbecsülését
• felelősséget és szakértelmet elismerő munkaszerződések
Szolgáltató osztály és munkásosztály elkülönítése
• fix havi vizetés versus darabbérrendszer
• értelmiségi – munkás különbségtétel (staff versus worker; Beamte/Angestellte versus
Arbeiter)

16
Osztályok – a modern felfogás

Tőkések és önállóak
• termelőeszközök (gyárak, bankok, földek) tulajdonosai (Marx tőkésosztálya)
• önfoglalkoztatók (Marx „középső rétege”)
„Középosztály” avagy szolgáltatóosztály (service class)
• felső középosztály
• gazdasági és közigazgatási szervezetekben vezetői beosztásban dolgozók
• speciális szaktudást és felelősséget követelő szellemi foglalkozások
• alsó középosztály: rutinszerű irodai munkát végzők
Munkásosztály
• közvetlen termelésirányítók
• bérmunkások (szakmunkás, betanított munkás, stb.)

17
Osztályokkal kapcsolatos gyakori kérdések

Besorolható-e mindenki osztályokba?

• érdemes-e új osztálykategóriákat létrehozni azoknak, akik rendszeresen, a
társadalombiztosítási jogviszony alapján kapnak juttatásokat? (pld. nyugdíjasok,
GYES/GYED-en lévők)
• mi van az inaktívakkal? a munkanélküliekkel?
Családokat vagy egyéneket soroljunk osztályokba?
Hogyan kezeljük azt a helyzetet, amikor a munkás tőkés is egyben – ha megtakarításaiból
részvényt vesz vagy a munkahelyen van munkavállalói részvényprogram?
Foglalkozás és életmód, életstílus kapcsolata
• az osztályok a termelés, az életstílus-csoportok a fogyasztás világában laknak

Ezekkel a kérdésekkel a kurzus bevezető jellege miatt nem foglalkozunk … (de azért lásd a
következő diát)

18
Foglalkozások megítélése Magyarországon

Forrás: KSH (2018) Mikrocenzus 2016: a foglalkozások presztízse

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_13.pdf

19
Konfliktusok és társadalmi osztályok

Az osztályok fogalmával nemcsak egyenlőtlenségeket, hanem társadalmi konfliktusokat is

meg szeretnénk érteni…

Kapitalista gazdasági
Osztályok közti
intézmények, Osztálykonfliktusok
egyenlőtlenségek
szervezetek

Vajon tudjuk-e elemezni osztályok közötti konfliktusokként a társadalmi konfliktusokat? Mint

például
• a George Floyd halálát követő zavargássorozatot, vagy a Capitolium elfoglalását?
• a Belaruszban zajló tüntetéssorozat
• a FSZE előtti hallgatói blokádot

20
Marx konfliktuselmélete

Minden társadalmi konfliktus végső soron osztálykonfliktus -

• gazdasági érdekellentétekből (pld: konkurencia, kizsákmányolás, egyenlőtlen
elosztás) fakad
• példa: bérkövetelések, sztrájk, munkalassítás
A társadalmi konfliktusok kibontakozásának marxi elmélete:
1. A kizsákmányolt / elnyomott osztályban tudatosul, hogy rossz jövedelmi
helyzetének oka a kizsákmányolás
2. A kizsákmányolt osztály megszervezi magát – létrejön az érdekeit képviselő
csoport (pld: kommunista párt, szakszervezet, stb.)
3. Osztályharc: A kizsákmányolt osztályt képviselő szervezet a tőkések érdekeit
képviselő szervezetek – elsősorban a tőkés állam – ellen fordul (tárgyalások,
erőszak alkalmazása).

21
Példa: kongói bányászok helyzete

A Congo my precious és a Blood in the mobile c. dokumentumfilmek alapján

Tudatosult a bányászokban a kizsákmányoltság ténye?

Amit felismertek: a „fehérek”, külföldiek szorítják le a béreket (ill. a polgárháború is)

Amit nem ismertek fel: az alacsony béreknek más okai is vannak:

• más bányászcsoportokkal / bányákkal való összefogás hiánya

• primitív technológia, munkamegosztás hiánya
• rossz infrastruktúra, szállítás magas költsége

Megszervezték magukat a bányászok? Van osztályharc?

• Nem….ennek oka talán az, mert a kongóiak nem tölthettek be értelmiségi

foglalkozásokat a gyarmati uralom idején..

22
Hogyan lehetséges társadalmi rend?

Marx híres jóslatai nem teljesültek:

• a proletárforradalmak elmaradtak
• a társadalmi polarizáció ugyan számos társadalmat jellemez, de sok társadalomban
mérsékeltek az egyenlőtlenségek
• nagyon sok konfliktus inkább identitáskonfliktus, mintsem gazdasági konfliktus (és az
identitáskonfliktus mögött nem találunk osztályok közötti gazdasági érdekellentétet)
Hogyan lehetséges társadalmi rend?
Három perspektíva:
• a marxizmus kifinomult változatai
• szolidaritás perspektíva
• hálózatok és keresztbefolyások

23
Kifinomult marxizmus

Az osztálykonfliktusokat gátló mechanizmusok elemzése

• A tőkések „ármánykodásai”: mobilitási csatornák, magasabb munkabér fizetése

• Munkásosztály belső (vallási, etnikai, stb.) megosztottsága

Konfliktusok elleplezése vagy ellepleződése

• Elnyomás tompítása azzal, hogy a tőkések lemondanak a politikai hatalomról

(monarchiák marxi elemzése)
• Osztályspecifikus szubkultúrák, életstílusok – az osztálykonfliktus a másik osztály
kultúrájának, életstílusának lenézésében merül ki.

24
Példa: Magyarországi antiszemitizmus háttere

Tőkésosztály Középosztály romló helyzete 1918 után:

A népesség durván 5 • 1918 után: értelmiségi
százaléka volt zsidó – munkanélküliség és diplomás
részesedésük a nemzeti túlképzés
jövedelemben 20-25% • 1930-31: közalkalmazotti
(1930-as években készült létszámleépítés, közalkalmazotti bérek
becslések) csökkentése és adóemelés

Tőkésosztály Agrárproletariátus
Nagybirtokosok • Érdemi földosztás elmaradása,
életképtelen törpebirtokok
• Napszámosok és törpebirtokosok
munkanélkülisége és szegénysége

Forrás és további részletekért lásd: Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege. Jelenkor: 2012

25
Társadalmi szolidaritás

Általános kollektív tudat

• „Mi mindnyájan individuumok, azonos emberi méltósággal rendelkező lények vagyunk”

• Tőkések és munkások egymásrautaltsága (se munka, se tőke nélkül nincs termelés)

A társadalmi szolidaritást előmozdítő intézmények:

• intézményesített béralku, méltányos munkabér

• inkluzivitást hangsúlyozó ideológiák (pld: kereszténység)
• jövedelem újraelosztása, jóléti állam
• jótékonykodó, segítő szervezetek

További részleteket lásd: Rerum Novarum

26
Keresztbefolyások

Hogyan
lehetséges, hogy
egy republikánus
ex-kormányzó
ilyen lesújtó
véleménnyel van
egy (volt)
republikánus
elnökről?

https://twitter.com/Schwarzenegger/status/1348249481284874240

27
Keresztbefolyások

Kategóriahatárok két társadalomban

Társadalom #1 Társadalom #2
Tőkés és Munkás és
Protestáns Katolikus Tőkés Munkás
A C Protestáns A C
B D Katolikus B D

28
Keresztbefolyások

Kategóriahatárok → Kapcsolatok és lojalitások

Társadalom #1 Társadalom #2
Tőkés és Munkás és
Protestáns Katolikus Tőkés Munkás
A C Protestáns A C

Katolikus B D
B D

Jelmagyarázat: = erős kötés = gyenge kötés

29
Elméleti tanulság

Konfliktuselméleti és harmóniaelméleti hagyományok

Osztály-
Konfiktusok
egyenlőtlenségek
Kapitalista
társadalom
Közös értékek,
hagyományok "Harmónia"
Gyenge kötések

30
 Köszönöm a figyelmet!

és most se felejtsék a tananyag elolvasását

és a pénteki Moodle tesztet!

31