A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia

dr. Jeney László

egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu

Gazdaságföldrajz
Alapszakok (BSc/BA)
2021–2022, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
 Dél-Ázsia lehatárolása

 Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból

– Kelet-India (szemben Nyugat-Indiával ≈ Karib-térség)
– Elő-India (szemben Hátsó-Indiával ≈ Délkelet-Ázsia)
 Elkülönül Ázsiától
– Külön indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe 
könnyű lehatárolni  szubkontinens, alkontinens
– Antropológiai (nem mongoloid), nyelvi másság
(indoeurópai)
– Sajátutas gazdaságpolitika

2
 Dél-Ázsia lehatárolása

 Dél-Ázsia 6 országa: Banglades, Bhután, India,

Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek
 Angolszász értelmezés tágabb (csak Ny-i
irányba nyitott) Nepál Bhután
– 7 ország: gyakran Pakisztán is (egykori Brit-Kelet-
India)
– 8 ország: Afganisztán is (pl. CIA The World Factbook) Banglades
– 9 ország: még Irán is (legtágabb értelmezés, pl.
India
ENSZ)

Maldív-szigetek Srí Lanka

3
 Dél-Ázsia népességföldrajzi képe

 Egyik legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km2

 De: jelentős népességszám: 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős
eltérések:
– Nagyok: India (túlsúlyos, 1,2 mrd, VR2., D-Ázsia 85%-a), Banglades (150 mió, VR8., D-
Ázsia 11%-a)
– Kicsik: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer)
 Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km2
– Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km2 felett
 Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív-szigetek 24‰, Nepál
21‰)
 Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és
Maldív-szigetek 40%)
4
 Alacsony városodottság, óriásvárosokkal

 Alacsony városlakók aránya: 28%

(Bhután 11%)
 Sok nagyváros (>Eu)
– 505 db 100 ezer feletti
– 84 db félmilliós
– 37 db milliós
 Legnépesebb városok:
– Mumbai (Bombay) 14 mió VR2.
– Dhakka 11,6 VR5.
– Delhi 11,2 VR8.
– Bangalore 6,3
– Chennai (Madras) 4,7
– Kolkata (Kalkutta) 4,4
5
 Policentrikus indiai városhálózat

 Eredmények 120

1. Viszonylag
kiegyenlített 100 1951
városhierarchia 1971

2. Időben is egyre 1991

kiegyenlítettebbé
80

%, (maximális érték = 100%)

2006
válik Auerbach v.Zipf-
60 eloszlás

 Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach

40
(német geográfus, 1913)
– Rangsorban az n-edik város
népessége = a legnépesebb város n-
20
ed részével (Auerbach- vagy Zipf-
szabály)
0
6
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
sorrend
 Egy indiai városhierarchia vizsgálat
eredményei (vezető városok 9 dimenzióban)
Egyetemi hallgató Hotelférőhely Rendezett konferencia

Kórház Légiforgalmi kapcsolat  + további 4 dimenzió

 Összesen 9 dimenzió
 Ez alapján komplex
(összesített) városhierarchia

7
 Egyszerű városhierarchia: mennyi
dimenzióban szerepel a város a top20-ban?
város dimenziók száma (max = 9)
Mumbai, Új-Delhi 9
Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad 8
Ahmedabad, Jaipur 7
Coibatore 6
Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune 5
Thiruvananthapuram 4
Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon 3

8
 Finomított városhierarchia: Bennett-féle
komplex mutató alapján
 A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei
– 9 dimenzió adatsorai eltérő volumenek, mértékegységek
 Megoldás: maximumhoz viszonyítás
– Ilyen a Bennett-féle komplex-mutató xi
– Maximum = 100 % zi 
– Százalékos részadatok összegzése xmax
Város Összesítet %
Új-Delhi, Mumbai 700 felett
Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad 200–700
Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar 90–200
Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, 60–90
Kochi
9
 Főbb konklúziók: átalakuló indiai
városhierarchia
 Földrajzi átrendeződés
– Korábban: vezető városok = kikötővárosok (Mumbai, Chennai, Kolkata)
– Ma: belső városok is gyorsan fejlődnek (Delhi, Bangalore, Hyderabad)
– Urbanizáció súlypontja ÉK-re tolódott
 Kiegyenlítettség
– Relatíve kiegyenlített városhierarchia
– Időben egyre kiegyenlítettebbé válik
 Komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot
 Bipoláris (Mumbai és Delhi)

10
 Vallási sokszínűség

 Hindu többség 72%

– Nepál és India 80% körül
– Többi országban is ez a legnagyobb kisebbség
 Muszlim 20% (szunnita ág)
– Banglades (Pakisztán) leválásának alapja
– Maldív-szigetek 100%, Banglades 83%
– Legtöbben Indiában 164 mió
 Buddhista 1%
– Srí Lanka 77%, Bhután 75%
 Kisebb keresztény közösségek: India, Srí Lanka
 Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők
egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet
11
 Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség

Nemzetiség Nyelv
India soknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő)
Banglades 95% bengáli bengáli
Srí Lanka 75% szingaléz, 18% tamil szingaléz, hiv. még: tamil, angol
soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári,
Nepál nepáli
bhotija
Bhután 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi dzongkha
Maldív-szigetek 98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel)

12
 Trópusi Afrikához képest magasabb civilizációs
fejlődés
 Kr. e. III. évezred, Indus és mellékfolyóinak
völgyében: dravidák  magas szintű urbanizmus
– Sakktáblás alaprajz
– Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás)
– Fejlett infrastruktúra (vízvezetés, burkolt utak)
 Kr. e. 1800: indoárják  Brahman civilizáció
(kasztrsz.)
 Perzsa, görög, mongol hódítás (Mogul Birodalom)
 Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi
szinten Eu-val
– Világkereskedelem nagy háromszöge: szufficit
Európával szemben
– Világkereskedelem kis háromszögéből kimarad  lassú
13
periferizálódás
 Lemaradás India-specifikus okai

1. Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta),

népcsoport
– 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák
– Érinthetetlenek (páriák, dalitok)
– Kaszton kívüliek (külföldiek)
2. Ipari forr. elmaradása
3. Angol gyarmati uralom

14
 Két évszázados angol gyarmati uralom

 Gyarmatosítás hátrányai
– Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart
nem fejlesztették
– Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe
helyezése
– Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek
előidézői
 Előnyei
– Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer
– Vasutat, utakat építettek
– Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba
 Függetlenedés
– 1947: India-Pakisztán kettéválása  nyersanyag ipar nélkül
15
és ipar nyersanyag nélkül
– 1971: két Pakisztán különválása (Banglades – Pakisztán)
 Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség
után
 Vontatott fejlődés
– Függetlenség előtt: nincs értékterm/fő növ (0,8%-os
gazd-i növ ≈ népnöv)
– 1950–1980: : csak 1,3% értékterm/fő növ (3,5 %-os
növ, de 2,2%-os népnöv)
– Családtervezés nehézkessége  elégtelen táplálkozás
(2240 kcal)
 Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus
rossz keveréke
– Importhelyettesítés  befelé fordulás  nincs verseny
– Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (Periféria
fejlődése átlagban duplája volt)
– Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott
magánszféra
16
– Külföldi befektetések gátlása  nincs külföldi technológia
 Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as
évektől – sikertörténet
 1991-től: világpiaci nyitás
– Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikereket
– Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről
 Reformok
– Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése
– Adókulcsok csökkentése
– Verseny ösztönzése
 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, 2002 után 7,5%
– Ezredforduló: India a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő paritáson számított
GDP)
– GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja

17
 Gazdasági fellendülés motorja

 India kihagyja „ipari forradalmát”

– Agrárországból szolgáltatások vezérelte gazdaság (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51), (Kína Ip: 48)
– Indiai ipar is főleg high-tech és magas feldolgozottságú termékek
 Jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak (munkaerő létszámának
bővülése helyett)
– Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése
– Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$)
– Filmgyártás
– Kiemelkedőek az ún. „outsourcing”, „offshore” tevékenységek (pl. telefonos
ügyfélszolgálat, távmunka, újságírói munka, könyvelés, eü. szolgáltatások)

18
 A távmunka társadalomföldrajzi
háttere
 Időeltolódás
– Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka
 Angol nyelvtudás
– Lakosság 3%-a beszél magas szinten angolul
– „Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British
English)  USA után 2. legnagyobb angolul beszélő
tudományos közössége
– Konkurrencia: Fülöp-szk (American English)
 Válasz a „brain drain”-re
– Hazájukban csatlakozhatnak a fiatalok a globális
munkaerőpiachoz

19
 Indiai és ázsiai minta mérlege

India K- és DK-Ázsia
gazdpo sajátutas gazdaságpolitika ázsiai minta követése (alacsony árú,
l munkaintenzív késztermékek)
függ belső piac export
vezérlő fogyasztás beruházás
ágazat szolgáltatás ipar
iparág high-tech alacsony hozzáadott értékű termék
 Közgazdászok: fogyasztásvezérelt indiai gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabb, mint
erőforrások mobilizációjára épülő kínai
 Telekom. forr., több infrastruk. beruházás (utak, kikötők): jelentős versenyképesség javulás,
de csak a kiindulási alaphoz képest
 Energiaellátás, városi közszolgáltatások: még mindig akadozóak
 Munkaintenzív iparágak hiánya  vidéki nincstelenek továbbra is szegénységi küszöb alatt
(800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből)  sok indiai a kínai mintát követné
20
 Gazdasági fejlettségi különbségek
Dél-Ázsiában

21
 Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság
számára
 India, Srí Lanka kedvező, Bhután, Nepál kedvezőtlen
– India: ter. fele szántóföld
– Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye”
– Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld
 Trópusi monszun: 3 évszak, hatása kiszámíthatatlan
– Hűvös, száraz tél (nov.–feb.): ÉK-i szél Belső-Ázsia felől
– Forró száraz tavasz (márc.–máj./jún.)
– Meleg, esős nyári monszun (jún./júl.–okt.): DNy-i szél
 Öntözési típusok
– Kharíf: rizs, cukornád, gyapot, juta, olajnövények (október–novemberi betakarítás):
öntözés kiegészítő szerepű
– Rabí (hűvös) és garam (forró): búza, kölesfélék, hüvelyesek, rizs (március–áprilisi
betakarítás): növénytermesztés kizárólag az öntözésre van utalva
22
 Elaprózott parcellák

 Brit gyarmati uralom idején művelt terület

– 50%: zamindárok (adószedőből lett nagybirtokos főbérlők) kezén
– 50%: rajotvari rsz.-ben: rajóták (parasztság) közvetlen a kormánnyal köt bérleti
szerződést
 Függetlenedés: földreformok, zöld forradalom
– India (1948): állam válik zamindárrá  tőle bérelhetik a legtöbb földterületet
– Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása
 Következmények
– Elaprózódás
– Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége 
mezőgazdaság fejlődésének gátja
– Földéhség
 Srí Lanka: jobb helyzet
23 – Kétarcúság: ültetvények exporta illetve önellátó polikultúra
 Mezőgazdaság túlzott súlya

 Mezőgazdaság magas aránya foglalkoztatásból, GDP-ből

– Bhután és Nepál: agrárországok – fogl 90%<, GDP Bhután 25%, Nepál 38%, de: csak a
belső szükségletek kielégítésére képes
– India: fogl 60%, GDP 22%
– Kiv: Maldív-szk: GDP 9%
 Növénytermesztés vezető szerepe
– Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja, India: mg term. 4/5-e
– Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró
– Gyapot, juta
– Cukornád (cukorból gur), dohány, tea, fűszerek
– Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény)
 Állatállomány számottevő
– Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is)
24 – Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)
 Vidéki szegények felemelésének feltételei
Indiában
 Második zöld forradalom kellene  mg. komoly potenciál
 Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani
– Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből
– Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel
– Beruházások az öntözés elősegítésére
– Birtokviszonyok átalakítása

25
 Ipar és turizmus Dél-Ázsiában

 Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja

– Nyersanyag-, energia- és tőkehiány
– Fogyatékos infrastruktúra
– Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac
 Élelmiszeripar minden országban
 Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar
 Srí Lanka: fejlődik a vegyészet
 Turizmus: kiemelkedő szerepű lehetne
– Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és
szürkegazdaságba
– Bhután: beutazási korlátok
– Pozitív: Maldív-szk (szk közel felén csak turisztikai létesítmények)
26
 A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya
közötti összefüggés Indiában (2001)

27
 A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában

 Analfabétizmus: 47%
 Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt 
lányok oktatására rányomja bélyegét
– Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel
kevesebbet
– Lányok oktatásai helyzetét meghatározza a diszkrimináció,
függ szegénységtől és vallási háttértől
 Országtípusok
1. Nepál: már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is
akadályozott
2. Banglades, India: megvalósul a lányok iskolába történő
integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás
3. Srí Lanka, Maldív-szk.: nők hátránya csak a magasabb
szintű oktatásban, munkaerőpiacon
28
 A gazdasági fejlettség és fejlődés területi
különbségei Indiában
Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002 Gazdasági fejlődési különbségek, 1994–2002

Egy főre jutó GDP (India=100%) GDP/fő növekedése (1994=100%)

200 % felett 160 % felett
125-199 % 140-159 %
75-124 % 125-139 %
74 % alatt 124 % alatt

29
 Népességnövekedés és gazdasági fejlettség
Indiában (2001)

30
 Dél-Ázsia szegényebb országai

 Nepál
– Egyik legszegényebb ország
– Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik
 Bhután
– Egyik legelzártabb ország
– Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása
 Banglades
– Humán- és pénztőke hiánya
– Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  11 mió)  csekély
felhalmozás és beruházás
– Évről-évre ismétlődő természeti csapások

31
 Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok

 Srí Lanka jobb helyzetű

– Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl
– Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő
 Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági
viszonyokat
– Egyik legkisebb ország (300 km2)
– Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre  egyik
legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km2<)
– Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták
– Magas születéskor várható élettartam

32
 Jelentős különbségek

Születéskor Városi
Népesség Természetes 15 év alattiak
Népsűrűség várható lakosság
(mió fő, szaporodás aránya (%)
(fő/km2) 2007 élettartam aránya (%)
2007) (‰) 2005 2005
(év) 2005 2006
India 1130 344 15 32 69 29
Banglades 150 1045 18 35 64 25
Srí Lanka 21 320 10 24 75 15
Nepál 29 197 21 39 63 16
Bhután 0,7 15 13 38 64 11
Maldív-
0,35 1166 24 41 68 30
szigetek

33
 Import értéke HDI-index
Egy főre jutó GNI Export értéke
(Mrd USD) 2006 (ranghely, 177
(USD, 2006) (Mrd USD) 2006 országból) 2006

India 820 102,73 133,42 126

Banglades 450 9,26 13,84 137
Srí Lanka 1160 6,37 8,90 93
Nepál 320 0,75 1,85 138
Bhután 1430 0,25 0,40 135
Maldív-szigetek 2320 1,33 9,50 98

34
 A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/
foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004

I. II. III.

India 22/60 27/12 51/28

Banglades 20/52 27/14 53/34
Srí Lanka 17/35 26/25 57/40
Nepál 38/93 21/- 41/-
Bhután 25/94 37/- 38/-
Maldív-szigetek 9/- 16/- 75/50

35