Kelet-Közép-Európa társadalmi

térszerkezete
Izing Máté Antal
doktorandusz
mate.izing@stud.uni-corvinus.hu

Gazdaságföldrajz
Alapszakok (BSc/BA)
2020–2021, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
 Az óra felépítése

1. Hogyan határolható le Kelet-Közép-Európa?

2. Történeti földrajzi kitekintés
3. Etnikum / nemzet / nemzetiség – fogalmi különbségek
4. Etnikai konfliktusok
5. Gazdasági térszerkezet
6. V4-ek szerepe Kelet-Közép-Európában és az EU-ban
7. A Kárpát-medence társadalomföldrajza

2
 Kelet-Közép-Európa lehatárolása

3
 civilizációs Kelet-Közép-Európa határai
választóvonal politikai választóvonal

kulturális határ gazdasági határok

vallási választóvonal nyelvi határok

 Kelet-Közép-Európa lehatárolása

 „Kérdezzük csak végig Európa népeit

szomszédaikról – majd mindenki keleti
szomszédját barbárnak, vagy legalábbis
nem magával egyenértékű európainak
tartja.”
Teleki Pál, 1936
 „Kelet-Közép-Európa egy földrajzi entitás
konkrét természetföldrajzi és politikai
határok nélkül.”
5
Andrew C. János
 Kelet-Közép-Európa lehatárolása

 Közép-Európa határai a legtöbb

esetben inkább politikai
természetűek, mintsem szigorú, jól
elkülöníthető természetföldrajzi
egységek.
 Így több eltérő meghatározás is
létezik;
1. Akad olyan meghatározás, amely
szerint a Duna, Elba és a Visztula
vízgyűjtőterületeit foglalja magába,
2. Míg más meghatározások szerint a
Balti-tenger és a Fekete-tenger
6 közötti széles sáv tekinthető Közép-
Európának.
 Kelet-Közép-Európa lehatárolása

 Természetföldrajzi és kulturális
lehatárolás
– Kárpátok: „ezeréves határ”
– Közép-Európa: Duna, Elba és Visztula
vízgyűjtő területe
– ÉK: Kelet-európai-síkság (nincsenek éles
természetföldrajzi barrierek)
– DK: Kárpátok: stabil határ, ezeréves
válaszvonal vallások, civilizációk és kultúrák
között
– DNy: Mura–Dráva–Duna vonala a
Kárpátokig
– Ny: történelmi német kultúrterület határa
7
Történeti földrajzi kitekintés

 Kevés a természetes határ

 politikai határok
 De: ,„gyakoriak” a
határváltozások  nem
„stabil” határok 1920
 Kelet-Közép-Európa lehatárolása

 Civilizációs-kulturális lehatárolás
– Lengyelország, a történelmi Galícia,
– Erdély és a Kárpátok, valamint a
Délvidék:
a nyugati kereszténység
(túlnyomórészt római katolikus)
nyugati civilizációhoz tartozik
– Tágabban értelemezett, mert
Németország keleti területei is,
– Továbbá Szlovénia és
Horvátország, amely a Habsburg
Birodalom részeként szintén
beágyazódott a nyugati kereszténység
9 fennhatósága alá.
Samuel P. Huntington: A civilizációk
 Kelet-Közép-Európa lehatárolása a magyar
szakirodalomban
 1960-as évek végére, hetvenes évek elejére tehető a Kelet-Közép-Európa
fogalom viszonylagos elterjedtsége, s használatának kezdete
 Lackó Miklós – Romsics Ignác (1975): Európa Elbától keletre eső részén
belül megkülönböztette az „inkább középeurópai típusba sorolható" osztrák
és cseh területeket, és a „balkáni típushoz közelítő” országokat
 Berend T. Iván – Ránki György (1969, 1976): a szerzők Európa keleti
felének egyik alrégiójaként tekintettek Kelet-Közép Európára, téves
szóhasználattal a térségre: „Közép-Kelet Európa"
 Enyedi György (1978) gazdaságföldrajzi munkájában Kelet-Közép-Európa
fogalmába a Szovjetunión kívül eső valamennyi szocialista országot bevonta:
Lengyelországot, Csehszlovákiát, Magyarországot, Jugoszláviát, Romániát
10 valamint Bulgáriát is  legtágabb értelmezés
 Kelet-Közép-Európa lehatárolása

A Kárpátok hágói Árpád-vonal

11
Közép-Kelet-Európa fogalma – összegzés

 Közép-Európa 2 nagy része

– Nyugat-Közép-Európa: német nyelvterület
– Kelet-Közép-Európa: Visegrádi 4-ek (≠ Közép-Kelet-Európa)
 Kelet-Közép-Európa: 4 ország, 64 millió lakos
 ≠ Köztes-Európa
– Penck (1916): német és orosz birodalmak közötti terület
Finnországtól Görögországig
 Közép-Európa valódi határai országokon belül
– Történelmi Lengyelország, Csehország, Kárpát-medence
1. Kelet-Európa felé: Belarusz, Ukrajna
2. Délkelet-Európa felé: Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia
 Történeti földrajzi kitekintés

13
A birodalmak alkotóeleme: Kelet-Közép-
Európa
 IX–X. század: mai államalakulatok „előfutárai” (Cseh-Morva Fejedelemség,
Lengyel Királyság, Magyar Királyság)
 XI–XIII. század: Német-római Császárság – mint „szervezőerő” - jelenléte
a térségben
 XIII. század: Tatárjárás, Mongol fenyegetettség
 XIV–XVII. század: Ottomán Török Birodalom terjeszkedése majd
visszaszorulása
 XIV–XX. század: Osztrák Habsburg Birodalom meghatározó szerepe
 XVI–XX. század: Cári Oroszország és Szovjetunió terjeszkedése
A birodalmak alkotóeleme: Kelet-Közép-
Európa
 Három nagy egyezmény:
– 1648: Vesztfáliai béke (Harmincéves háború lezárása, modern európai hatalmi rendszer
alapjai
– 1815: Bécsi konvenció (Birodalmak fennmaradása): Szent Szövetség Európája
– 1920: Párizs környéki „területrendezések” (Trianon)
 Két világháború: KKE és tágabb térségében robbant ki
Kelet- és Kelet-Közép-Európa országainak
csoportosítási módszere
 Országcsoportosítás:
– Erős államisággal és nemzeti identitással,
– Erős államisággal és gyenge nemzeti identitással,
– Gyenge államisággal és erős nemzeti identitással rendelkező országok
csoportosítások környező országok Kelet-Közép-Európa
1. Birodalmak utódai Ausztria, Oroszország
2. Az elveszett államiság utóépítői Horvátország, Szerbia, Ukrajna Csehország, Lengyelország
3. Új államok Szlovénia Szlovákia

Kiss. J. László (szerk.) 2003

 Etnikum – nemzet – nemzetiség –
fogalmi különbségek

17
A témakör aktualitása

„Etnikai és vallási homogenizáció figyelhető meg a világban”

(Bajmócy P. 2008)
• Kulturális nemzettudat,
• nemzet és állam viszonya, Kelet-Közép-
• a történelmi múlt öröksége Európa
és hatása a jelenre, regionális
• a vallási, etnikai, nyelvi, viszony-
civilizációs tényezők, rendszerének
• a történelmi sorsfordulók alapja
hatása és feldolgozása, (Palánkai T.
• a szomszédokhoz való 2009)
viszonyulás
A témakör aktualitása

 Minority SafePack – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért

címmel indult aláírásgyűjtés az Európai Unió tagállamaiban 2017-ben,
 1,1 millió uniós állampolgárnak mintegy 70%-a kelet-közép-európai
országokból származik
Etnikum / nemzet / nemzetiség – mi a
különbség e három fogalom között?
 Kelet-Közép-Európában a leggyakoribb csoportosítási módszer:

1.)
Rendelkeznek-e
anyaországgal?
2.)
Autochton vagy
allochton
népcsoport?
Etnikum / nemzet / nemzetiség – mi a
különbség e három fogalom között?
Rendelkezik-e anyaországgal
a népcsoport?

igen nem
Az anyaországban él? etnikum
cigány, morva,
igen: nemzet nem: nemzetiség ruszin
cseh (CZ), lengyel lengyel (BY, UA),
(PL), magyar (HU), magyar (AT, HR, RO, RS,
szlovák (SK) SI, SK, UA), német (PL)
 Politikai nemzet és kultúrnemzet fogalma:
különbségek Európában
 A politikai nemzet:
– Nyugat-Európában vált meghatározóvá,
– ahol a nemzet fogalmának kulcsát a
közös államhoz tartozás adja,
– a nemzet azonos az államalkotó
néppel
– Nemzetiség ≈ állampolgárság
– Francia, angolszász, ukrán szemlélet
– Magyar szemlélet Trianonig
22
 A kultúrnemzet:
– „Kultúrájában él a nemzet.”
– a nemzetállam állampolgárainak csak
azt a részét öleli fel, akik azonos
kultúrájú, azonos nyelvet beszélő,
közös származású nemzeti-etnikai
csoport tagjai
– Német szemlélet
– Magyar szemlélet Trianontól
Etnikum / nemzet / nemzetiség – mi a
különbség e három fogalom között?
 Kelet-Közép-Európában a leggyakoribb csoportosítási módszer:
Autochton vagy
allochton
népcsoport?

Autochton=őshonos, Allochton=jövevény,
bennszülött bevándorló
Európa népcsoportjai

10%

9%

81%

Államalkotó nemzet tagja Allocthon Autochton

Forrás: Kocsis K. (2014) alapján saját szerk.

Európa népcsoportjai (2011)

18%
6%
2% 11%
Államalkotó nemzet tagja
Allochton

83% Kelet- és Közép-Európa

80%
Nyugat-Európa
Forrás: EUROSTAT és ENSZ adatgyűjtés
 Európa népcsoportjai

Forrás: 1961 (Bruk,

S. I. – Apenchenko,
26
V. S. (eds.) 1964),
2011
 Európa népcsoportjai

Forrás: 1961
(Bruk, S. I. –
Apenchenko,
V. S. (eds.)
1964), 2011

27
 Etnikai konfliktusok

28
 Az Osztrák-Magyar Monarchia etnikai-nyelvi
összetétele

29
 Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása
után

30
 Kelet-Közép-Európa a II. világháború
időszakában

31
 Etnikai helyzetkép Kelet-Közép-Európában és
peremterületein
 1. A délszláv háború –
Jugoszlávia felbomlása
 Délvidék: etnikai és vallási
ellentétek
  1991–1995: délszláv
háború
– Genocídium
– Etnikai tisztogatások
– Elvándorlás

32
 Etnikai konfliktusok Csehszlovákiában

 Csehszlovákia etnikai-nyelvi összetétele

 „Nem béke, csak fegyverszünet 20 évre.”
33 (Ferdinand Foch)
 1938: Szudéta-vidék megszállása
 Etnikai konfliktusok Kelet-Közép-Európában

 A háborúban elhunyt helybéli katonák emlékműve

Beregszászon
Forrás: saját felvétel

34
 Etnikai konfliktusok Kelet-Közép-Európában

 Kétnyelvű és két időzónájú

nyitvatartás Kárpátalján
Forrás: saját felvétel

35
 Etnikai-nyelvi összefüggések az oktatásban
Ukrajnában
Forrás: ZNO adatai alapján saját
szerk. (2017)

36
 Etnikai-nyelvi összefüggések az oktatásban
Ukrajnában
Forrás: ZNO adatai (2017)

37
 ZNO – érettségi eredmények térben

Forrás: ZNO adatai alapján saját

szerk. (2017)

38
 ZNO – érettségi eredmények térben

Forrás: ZNO adatai (2017)

39
 Kelet-Közép-Európa etnikai diverzitása
𝑛
𝐿 ( 𝐿 − 1 )/ 2 − ∑ 𝑒 𝑖 (𝑒 𝑖 − 1 )/ 2
𝑖=1
𝐸𝐷𝐼 =
𝐿( 𝐿 − 1)/ 2

ahol
L: a terület össznépessége;
e1, e2 … en: az egyes
nemzetiségek népességszáma
EDI: etnikai diverzitási index

40 Forrás: EuroStat alapján saját

szerkesztés
 Kelet-Közép-Európa etnikai diverzitásának
változása (2000–2011)
Forrás: EuroStat alapján saját
szerkesztés

41
 Etnikai konfliktusok Kelet-Közép-Európában

 Lengyelország politikai
megosztottságának társadalmi okai
 A lengyel választások során az elvileg
régen megszűnt XIX. századi határok
újra és újra kirajzolódnak: a liberális–
konzervatív szavazók között
 Okok:
– Az ország nyugati része városiasabb,
– A lakosság jelentős része a régi
Lengyelországból (ma: Ukrajna és
Fehéroroszország egyes részei) származik
– Nyugati oldal szerves gazdasági kapcsolata
42
Németországgal
 Etnikai konfliktusok Kelet-Közép-Európában

 Románia:
 Ezeréves államhatár
kirajzolódása

43
 Gazdasági térszerkezet Kelet-Közép-
Európában

44
 Kelet-Közép-Európa gazdasági térszerkezete

 Kelet-Közép-Európa gazdasági
térszerkezetének jellegzetessége:
 A legnagyobb teljesítményt
produkáló és a legalacsonyabb
fejlettséget mutató régiók
elhelyezkedése meglehetősen jól
körülhatárolható.
 A lengyel Opolskie kivételével a
legszegényebb régiók mindegyike
az Unió keleti határa mentén
található. Területi fekvésük koncentrált,
közülük 7 fekszik Lengyelországban, 2
Magyarországon, egy pedig
Szlovákiában.
45

Forrás: KSH, Statisztikai Tükör 2007, 1. (4.)

 „Közép-Európai Bumeráng”

 Gorzelak 1995
 Válasz a nyugat-európai
térszerkezeti modellekre
 Kék Banán
 Arany Banán (Sunbelt)
 Dinamikus gazdasági
növekedés
 Erősödő politikai
integráció: Visegrádi
Négyek
 Főleg nagyvárosaik
 Kisebb részben: belső
46 Ny-K-i lejtő
 A V4-ek szerepe Kelet-Közép-
Európában és az EU-ban

47
 Megoldáskísérletek a kelet-közép-európai
integrációra: osztrák elnyomás alatt
 Aurel Popovici (1863-1917):
– Nagy-ausztriai Egyesült Államok elméletének
megalkotója, román hírlapíró
– Ferenc Ferdinánd trónörökös újra akarta rajzoltatni
a Monarchia térképét:
 Terve:
– Nyolc népnek kívánt autonómiát adni,
– A terv szerint a nyelvi és kulturális identitás
megőrzését ösztönözték, a politikai hatalom
egyenlőtlen megoszlását pedig megszüntették
volna. Nem kifejezetten Kelet-Közép-
– A tervezet a Magyar Királyság politikai köreiben Európa: Ausztria, Szlovénia,
erős ellenállásra talált, hiszen a reform a történelmi Horvátország, Bosznia is
48
Magyarország feldarabolását jelentette volna.
 Megoldáskísérletek a kelet-közép-európai
integrációra: Lengyelország nélkül
 Kossuth Lajos (1863–
1917):
 „Dunai Szövetség”
tervezete
– „Közösen érdeklő ügyek”:
külpolitika, a kereskedelem,
vám, közlekedés, pénz, súlyok
és mértékek
Nem kifejezetten
Kelet-Közép-
Európa:
Bajorország,
49
Ausztria, délszláv
országok, Románia
 V4 fejlődéstörténete

 Kulturális és politikai szövetség

 1335 Visegrádi Királytalálkozó: Károly Róbert (magyar), Luxemburgi János (cseh), Nagy
Kázmér (lengyel)
 1991. szeptember 15. „visegrádi hármak”
 1993-tól „visegrádi négyek”
 Csoport célja: európai integráció felé vezető út során történő együttműködés (PHARE)
együttműködés: tárgyalásokon verseny: nemzetközi beruházásokért
 1994–1999: súlytalan, egyetlen találkozóra sem került sor
 1999 Pozsony: Visegrádi Alap (kulturális és civil kezdeményezések támogatása
 1999: Lengyelország, Csehország, Magyarország NATO-tag (Szlovákia csak 2004, Meciar
politikája miatt)
 2004: EU-tagság után csoport szerepe gyengül
 2008-as gazdasági válság és 2015-ös menekült válságot követően erősebb együttműködés
50
 Folyamatos egyeztetések EU-ülések előtt
 A V4-ek kihívásai

 Intézményrendszer
kezdetlegessége
 Külpolitikai érdekellentétek (Pl.
Szlovákia Euro-zóna tagja, szlovákiai
magyarok)
 Belpolitikai változások egy-egy
országban
 Bővítés kérdése: csak együttműködés
ügyek mentén  V4+: Románia,
Horvátország, Szlovénia, Ausztria
 Kérdés: még szorosabb integráció?

51
 Közös problémák, de vontatott partnerség

 A kelet-közép-európai országok több okból nem tudtak (tudnak) egymás

számára kölcsönös megoldásokat kínáló szoros partnerré válni a
rendszerváltoztatás óta:
1. Azonos vagy nagyon hasonló, súlyos problémákkal küzdöttek (küzdenek),
2. Nem alakult ki egységes regionális térszerkezet (etnikai és nyelvi korlátok)
3. Nagyban hasonló volt a szocialista korszak gazdasági öröksége (lepusztult
nagyvállalatok, párhuzamos nehézipari szerkezet, összeomlott KGST-piacok),
4. Privatizáció gyors ütemben történő végbemenetele
5. A gazdasági fejlődés mozgatórugói nem a kelet-közép-európai térségen
belül, hanem kívül vannak.
6. Német tőkének való kitettség veszélyei
52
Kőrösi I. 2011, Lux G. 2017)
 A Kárpát-medence
társadalomföldrajza

53
 A Kárpát-medence etnikai földrajza

 A trianoni békediktátum társadalmi Anyanyelvet beszélők Simpson-féle diverzitási

következményei indexe az 1910. évi cenzus alapján (fő)
 A népességszám és az ország területének N=20.886.487 fő
Forrás: saját szerkesztés KSH Statisztikai évkönyv
drasztikus csökkenése önmagában is a társadalmi
feltételek döntő átalakulását eredményezte. 1913 alapján
 A soknemzetiségű társadalmi összetétel
megszűnése.
𝑛
𝐿 ( 𝐿 − 1 )/ 2 − ∑ 𝑒 𝑖 (𝑒 𝑖 − 1 )/ 2
𝑖=1
𝐸𝐷𝐼 =
𝐿( 𝐿 − 1)/ 2

ahol
L: a terület össznépessége;
e1, e2 … en: az egyes nemzetiségek
54 népességszáma
EDI: etnikai diverzitási index
 Magyarország etnikai földrajza

 1. A posztszovjet terület néhány társadalmi kérdése Anyanyelvet beszélők Simpson-

 A trianoni békediktátum társadalmi következményei féle diverzitási indexe az 1920.
 A történelmi Magyarország népességének közel felét évi cenzus alapján (fő)
nemzetiségi lakosság alkotta, az „új ország” 7,98 millió N=7.980.143 fő
főnyi népességének ezzel szemben mindössze 5–6 %-át Forrás: Saját szerk. KSH
tették ki a román, szlovák, német, horvát és szerb Statisztikai évkönyv 1923 alapján
anyanyelvűek.
𝑛
𝐿 ( 𝐿 − 1 )/ 2 − ∑ 𝑒 𝑖 (𝑒 𝑖 − 1 )/ 2
𝑖=1
𝐸𝐷𝐼 =
𝐿( 𝐿 − 1)/ 2

ahol
L: a terület össznépessége;
e1, e2 … en: az egyes nemzetiségek
55 népességszáma
EDI: etnikai diverzitási index
 Koncentrált (monocentrikus) magyar,
policentrikus lengyel városhierarchia
 A trianoni békediktátum
társadalmi következményei
 A békediktátum okozta társadalmi
térszerkezet drasztikus változására
kiváló példa, ha a német
geográfus, Felix Auerbach rang-
nagyság szabályát (vagy Zpif-
szabály) vizsgáljuk magyarországi
városok esetén.
 A történelmi Magyarország
területén számos olyan nagyváros
56
helyezkedett el, mely ellensúlyozta
a főváros lakosságszámát.
 A Kárpát-medence társadalomföldrajza

57
 Vizsgált nagyvárosok és vidéki térségek
meghatározása
 Terület: Visegrádi Országok
 Nagyvárosok: 500 ezer fő felettiek + Pozsony
 Nagyvárosok mint a közép-kelet-európai
térszerkezet kiemelkedő elemei
GDP-
népessé GDP GDP/fő
g 2004 2004 növekedés
2004
1995–
(mió fő) (mió €) (€/fő)
2004 (%)
összesen 64 407 6377 206
nagyváros
8 106 13368 237
V4 ok
nagyváros +31%-
12% 26% 210%
58 ok relatív pont
EU helyzete 20% 29% 141% +8%-pont
 A nagyváros–vidék kettősség változása az
Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004
3.0

2.8

2.6
1995
Dur, urban–rural duality index

2.4 2004

2.2

2.0

1.8

1.6

1.4

1.2

1.0
m ary l ly
ia
ar
ia ia
bl
ic nd g a nc
e ia rk r i a a ny EU nd and om nds ia en in ce
a k l gi u tv la u an ma ust la l an ed Spa Ita ree
ov ng ulg La epu Po rt ra m n m d
Ire Fin ing erl ithu Sw
a
l e u o F
Ro
A er G
S B H B R P De G K h L
ch d et
te N
ze i
C Un

Kettősség időbeli változása, 1995–2004

Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját
számítások
Kettősség földrajzi eltérései, 2004
59 Forrás: adatforrás: EUROSTAT, alaptérkép:
WORLD GAZETTEER
 A város-vidék dichotómia változása az EU
tagállamaiban
 Belső
átrendeződés K- Ro

Köz-Eu-ban Sk
Bg

 A legnagyobb Hu
növekedés a K-
Balkánon

60
Adatok forrása: Eurostat