Az Iszlám Világ fejlettségi

térszerkezete
dr. Jeney László
egyetemi docens
laszlo.jeney@uni-corvinus.hu

Gazdaságföldrajz
Alapszakok (BSc/BA)
2021–2022, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
 Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása

 Fő jellegzetessége:
– Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények
is)
 Fogalmi különbségek
– Legtágabb: iszlám közösségek a Föld országaiban
– 1,5 mrd (D-, DK-Ázsia, Európa is)
– Iszlám Világ – 850 mó (világnép. 12%-a, de
muszlimok fele)
– Legszűkebb: Arab Világ
 Iszlám Világ: 25 mó km2 (17%)  VR1

2
 Egyetlen kultúrrégió két
kontinensen
Afrika: Észak-Afrika Ázsia: Közel-Kelet
 Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat  Masrik (Arab Kelet):
el Magreb” = Nyugati-sziget): – Arab-félsziget
– Atlasz-vidék: Távoli-Magreb (Marokkó, – Termékeny Félhold
Mauritánia) + Középső-Magreb  Türk területek:
(Algéria, Tunézia) – Kisázsia
– Szahara: Közeli-Magreb (Líbia) + – Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve
Egyiptom (Masrikhoz sorolják)
Tádzsikisztán
 Szudáni Tájöv:  Előázsia:
– Részben még Szahara: Mauritánia, – Irán, Afganisztán, Pakisztán
Mali, Niger, Csád, Szudán
– Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál,
3 Burkina Faso
 Az iszlám kultúrrégió
társadalomföldrajza

4
 „Nagy és kicsi”: változatos méretű
országok
 Terület:
– Nagy: Kazahsztán 2,7 mó km2, Algéria 2,4 mó km2, Szaúd-Arábia 2,1 mó km2, Szudán
1,9 mó km2, Líbia 1,8 mó km2, Irán 1,5 mó km2
– Kisebb: Kuvait 18 ezer km2, Katar 11 ezer km2, Libanon 10 ezer km2, Gambia 10 ezer
km2, Palesztina 6 ezer km2, Bahrein 760 km2
 Népesség
– Óriás: Pakisztán 202 mó, Egyiptom 91 mó, Irán 80 mó, Törökország 79 mó
– Nagy: Algéria 40 mó, Szudán 40 mó, Irak 38 mó, Marokkó 34 mó, Szaúd-Arábia 32 mó,
Üzbegisztán 32 mó
– Kicsi: Omán, 4,4 mó, Kuvait 4,3 mó, Mauritánia 3,8 mó, Katar 2,5 mó, Gambia 2 mó,
Nyugat-Szahara 0,5 ezer

5
 Egyenlőtlen benépesültség 
kétarcú országok
 Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km2, ritkán
lakott területek:
– Trópusi sivatag: Szahara
– Mérsékelt övi sivatagok
 De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben
lakott területek:
– Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger (Líbia: Tripolitánia nyugaton
és Kiraneika keleten, Egyiptom: Nílus-delta)
– Termékeny folyómenti területek (Egyiptom, Szudán: Nílus), Irak:
Eufrátesz, Tigris, Közép-Ázsia: Amu-darja, Szír-darja, Pakisztán: Indus
 Népsűrűség:
– Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km2, Tunézia : 61 fő/km2
6
– Igen alacsony: Algéria 13 fő/km2, Líbia 3,5 fő/km2
 Iszlám világ urbanizációja 1.:
Isztambul
 Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc): hagyományos központ
– Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Eu találkozásánál)
– Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között
– 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye
– Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565)
– Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532–537)
– 350–800: világ legnagyobb városa
– Kora középkor: Európa legnagyobb városa
– Ma: Iszlám Világ legnagyobb városa

7
 Iszlám világ urbanizációja 2.: az arabság
központjai
 Kairó: 8 mó (legnépesebb arab város, AFR3.)
– Ev. óriási 15 mó, agglomerációja része: El-Giza (Gizeh): 2,5 mó,
Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó
 Egyéb központok:
– ÉNy-Afr: Casablanca
– ÉK-Afr: Alexandria: 4 mó AFR5., Tripoli: 1,1 mó, Bengázi
(Benghazi): 700 ezer
– Arab-Közel-K: Bagdad, Rijád, Bejrút, Szanaa
 Mekka és Medina: iszlám szülőföldje  Arab és Iszlám
Világ szíve
– Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben
– Medina: későbbi hatalmi központja
Feltörekvő központ: Dubai (légi közlekedés, üzleti élet)
8

 Koncentrált városhierarchia

 Rang–nagyság
szabály
9  A városhálózat
koncentrációja
 Népességnövekedés

 Népességszám növekedése:
– Igen gyors: Líbia 2,6%
– Gyors: Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Törökország 1,5% (’50-es évek: 3%!),
Algéria: 1,22%
– Lelassult: Tunézia: 0,99%
 Gyors népességnövekedés  fiatal országok
– Egyiptom: 34% 14 év alatti

10
 Migráció, vendégmunkások

 Milliók vándorolnak külföldre,

kettős előny:
– Enyhít a magas
munkanélküliségen
– Átutalt keresetük javítja az
ország fizetési mérlegét

11
 Migráció, vendégmunkások

 Kibocsátó országok:
– Atlasz-országok (Fro-ba), Közép-Ázsia (Oroszo-ba), Pakisztán (NBr-ba)
– Törökország (3 mió kurd és török vendégmunkás és családtagjaik, ebből 2 mió No-ba,
600 ezer öböl-menti arab országokba)
– Egyiptom
 Befogadó célországok:
– Hagyományos interregionális migráció Eu-ba (főleg nagyvárosokba)
– 1980-as évektől intraregionális migráció is: ritkán lakott, gazdag olajtermelő arab
országokba
 Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik)
 Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi)
 Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé)
12  Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba
 Három fő nyelvi–etnikai csoport

 Arab
– Masrek (Arab Kelet): Arab-félsziget + Termékeny Félhold
– Magreb: (Arab Nyugat): arabok aránya Ny felé csökken
 Tunézia: arab, berber, 2% európai
 Algéria: arab, berber (1/6), feketék
 Marokkó: 50% arab, 40% berber
 Türk: Kisázsia + Turkesztán: azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén, ujgur és
üzbég
– XX. sz. eleje: TR lakosság alig fele volt török
 Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó)
 Görögök (1923: népességcsere)
– Ma TR vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam
 Iráni: afgán/pástú, beludzsi, kurd, oszét perzsa, tádzsik
13
 Iszlám vallás jellemzői

 Iszlám 5 alappillére:
– Hitvallás (saháda)
– Ima (szalát)
– Adakozás (zakát)
– Böjt (szaum)
– Mekkai zarándoklat (haddzs)
– (+ dzsihád?)
 Irányzatok
– Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben
– Siita (10–13%): Irán, Azerbajdzsán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága
– Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben

14
 Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése

15
 Észak-Afrika: „sivatag előtti idők”

 Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat,

civilizációs lépcsőfokok
– „Vadászok és gyűjtögetők művészete”
– „Pásztorművészet”
– „Lovasnépek művészete”
 Őslakói: berberek
– Délebbre szorultak
– Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

16
 Kora ókor

 Több folyammenti civilizáció

– Nílus (Egyiptom, Szudán): fáraódinasztiák, 8–9 mó-s
birodalom (Karnak, Luxor, Théba)
– Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr:
Föld 1. városa
– Indus (mai Pakisztán) – Mohendzsodáró: magas fokon
urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek,
fürdőszobás, kétszintes lakóházak)
 Kr. e. I. évezred: tengerhajózás: kereskedelem
súlypont folyók helyett Földközi-tenger
partvidéke:
– Főníciaiak: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai
17 1. Libanoni-partvidék
2. É-afr-i hajózási támaszpontok, kereskedőtelepek
 Késő ókor

 Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz.), majd
Nagy Sándor meghódította
 ÉNy-Afr: főníciaiak  punok (gr.: phionik)
– Tunézia (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó
– Nyugat-Líbia (Tripolitánia): Sabratah, Leptis Magna, Oea/mai Tripoli: kereskedelmi
jogrendszer, abc alapjai
 ÉK-Afr: görögök
– Kelet-Líbia: Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították
– Egyiptom: Alexandria (Kleopátra)
 Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia)
– Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna)
– Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek
18
 Bizánci és Perzsa Birodalom
 Új időszámítás: arabság és iszlám vallás
elterjedése
 Arab-fsz., VII. sz: Mohamed próféta hatására
megszületett az iszlám vallás
 Arab hódítás: Bizánci, Perzsa Birodalom, É-Afrika 
Iszlám vallás terjedése
– Vezető: kalifa (Mohamed helyettese, utódja, az iszlám vallás
legfelső vezetője), kézműipar, kereskedelem
– Omajjád Kalifátus (központja Damaszkusz): erős állam
– VIII–XIII. sz. Abbászida Kalifátus (központja Bagdad): iszlám
aranykora (Iszlám Világ gazd, tud és kult értelemben is
megelőzte Eu-t)
– XI. sz.: keresztes hadjáratok, majd a XIII. sz.: mongol hódítás
– Kalifátus központja Kairó: egyiptomi mamlúkok (eredendően
19 török származású, iszlám vallású elitkatonának nevelt szolgák)
 Középkor, újkor: török uralom

 Terjeszkedő Török Birodalom

– Kisázsia, XI. sz.: törökök első hulláma: szeldzsuk törökök
– XIII. sz. vége: kisázsiai nagyhatalom: oszmán törökök
– XIV. sz. közepe: Dardanellák átlépése – Edirne (1361), Isztambul (1453)
– XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma (Kisázsia  Iszlám Világ jelentős része)
– XVI. sz. eleje: egyiptomi (mamlúk) szultán legyőzése  oszmán szultánok iszlám vallás
legfelső vezetői (kalifa)  Isztambul: Iszlám Világ vallási + politikai centruma
(+évszázadokon át meghatározó szerep Eu. történetében is)
 Egységesülés, de részleges függetlenség
– Vallási, politikai és közigazgatásban török hivatalos nyelv
– Különböző közösségek saját nyelveiket használták (szemben franciák későbbi nyelvi
„civilizáció misszió”-jával az Atlasz-vidéken)
20 – Egyiptom: jelentősebb vezető Mohamed Ali
– Gazdálkodás: gyapot, öntözés
 Egyéb önálló középkori iszlám királyságok

 Marokkó (marabut hittérítők)

 Ny-Szudán: Szongháj Birodalom (szúfi hittérítők)
 Nílusi-Szudán: Fundzs állam (felső-egyiptomi arab hittérítők)
 XVII. sz.-ig: még független Perzsia (szafavida, kádzsár dinasztia)
 Közép-ázsiai kánságok
 Afganisztán/Koraszán és Pakisztán területe Mogul Birodalom része (kp.:
Kabul)  mogul = mongol (farszi/perzsa nyelven)

21
 XIX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás

 Európai gyarmatosítás a XIX. sz.-ig

– Angolok: Pakisztán
– Oroszok: Közép-Ázsia
– Franciák: Szahara és Ny-Szudán
 XVIII. sz.: elkezdődik a Török Birodalom csökkenése
 Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje)
– Franciák: Algéria (protektorátusok: Francia-Marokkó, Tunézia)
– Spanyolok: Spanyol-Marokkó
– Nemzetközi igazgatású város: Tanger
 Török Bir., I. vh. küszöbe: „Eu. beteg embere”
– Nílusi és arábiai területek függetlenítése (török szultán egyiptomi alkirálya)
22
– Angolok: Egyiptom (1882), Nílusi-Szudán
 XX. sz.: erősödő európai gyarmatosítás

 1911–1912: olasz-török háború

– Líbia: olaszok
– De: szenúszi szekta (XVIII. sz-ban alapították,
központjuk Kufra)
 I. vh-t lezáró 1920-as sévres-i döntés:
Törökország további területvesztései
– Franciák és angolok: „Termékeny Félhold” területe
 Kemál Atatürk győztes török mozgalma 
1923-as lausanne-i döntés: sikeres határrevízió
 1939: Törökország visszakapja a szíriai
Iskenderun (Alexandrette) környékét a
23
franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges
maradjon  mai török államterület
 Önállósulás útján

 XX. sz. 2. fele: függetlenedések

 1922: Egyiptom (királyság)
 1951: Líbia (királyság
– II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk)
– Háború után: ENSZ gyámság angol (Kirenaika, Tripolitánia) és francia (Fezzán)
megszállás
– 3 tartományból független királyság: I. Idrisz (szenuszi emír)
 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia
 1962: Algéria (köztársaság)
 1990-es évek: közép-ázsiai országok
– Sokáig Szovjetunió része
24 – Régi iszlám vallási hagyományok + etnikai hovatartozás  egyre erősebb közel-keleti
reorientáció (vallási–etnikai konfliktusok  lassabb fejlődés)
 Izrael megalakulása

 Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően

meghatározta a zsidó vezetésű Izrael 1948-as
újjáalapítása Palesztina területén
 Azóta több háborúra is sor került a zsidók és az
arabok között
 Míg a gazdaságilag, politikailag és katonailag
igen befolyásos Izraellel szembeni feszült
viszony általában valamennyi iszlám országot
jellemzi (ha nem is egyforma mértékben), a
Nyugat (USA) irányába megnyilvánuló
viszonyulás szempontjából jelentős eltérések
mutatkoznak az Iszlám Világon belül

25
 Törökország: Atatürk reformjai

 Köztársaság kikiáltása (1923)

 Főváros: Ankara
 Iszlám világi hatalmának felszámolása
 Polgári törvénykezés bevezetése
 Európai időszámítás
 Latin ABC
 Szakítás a hagyományos öltözködéssel
 Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása
 Etatizmus gazdaságpolitikája
– Kulcsiparágak államosítása
26
– Új üzemek alapítása állami bankok segítségével
– Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a
 Gazdaságpolitikai váltás
 Hagyományos importhelyettesítés
– Fél évszázadon át
– Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar
– Nem volt versenyképes nemzetközi
piacon
– Árrobbanás (1970-es évek), deficit,
eladósodás
– Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%)
27
 Új liberális gazdaságpolitika
– 1983 óta
– Külföldi tőke
– Magánszektor térnyerése
– Exportorientált iparágak
– Idegenforgalom fejlesztése
 Törökország: Atatürk reformjai

 Köztársaság kikiáltása (1923)

 Főváros: Ankara
 Iszlám világi hatalmának felszámolása
 Polgári törvénykezés bevezetése
 Európai időszámítás
 Latin ABC
 Szakítás a hagyományos öltözködéssel
 Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása
 Etatizmus gazdaságpolitikája
– Kulcsiparágak államosítása
28
– Új üzemek alapítása állami bankok segítségével
– Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a
 Szocialista kísérletek

 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság

– Nasszer 1970-ig
– 1956: Szuez államosítása
– 1967: izraeli háború
 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam”
– Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása
– Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes
függetlenség
– Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika
– Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon  Zöld Könyv
– Tanácsrendszer
– Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik
29 nemzetközi elmélet”
 Nemzetközi konfliktusok

 Algéria
– FLN: fundamentalista nyugatellenes politika
 Egyiptom
– 1973: arab-izraeli háború
– 1979: béke Izraellel
 Líbia
– Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz-)öböl
– Aozou-övezet (Líbia és Csád határa)
– Terrorista és gerillaszervezetek támogatása
– Lockerbie-katasztrófa (1992)
– Tömegpusztító fegyverek

30
 A török euroatlanti integráció
dilemmái

31
 Az Iszlám Világ legeurópaibb része:
Törökország
 Kiváló földrajzi fekvés, geostratégiailag fontos helyzet (évezredek óta
összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon)
– Területének 3%-a Európa
– Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény)
– Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé
– Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi)
 NATO legfontosabb keleti láncszeme
 Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól
– Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők
 Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz
– Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996)
32
– Teljes jogú tagság még nincs
– Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között
 Törökország euroatlanti
integrációjának mérföldkövei
 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD)
 1949: Európa Tanács
 1952: NATO
 1959: társulási szerződéshez folyamodik
 1964: EGK-társulási szerződés
 1974: Észak-Ciprus elfoglalása
 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkóval együtt)
 1996: vámunió hatályba lép
 1997: Luxemburgi csúcs: 6+5+1
 1999: DK-európai stabilitási egyezmény
 1999: földrengés
 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt, de 2004-ben nem csatlakozik
33  2005: csatlakozási tárgyalások kezdete
 Törökország EU-tagsága mellett
és ellen szóló érvek
 Pro  Kontra
– Megerősíthetjük a török modernizációt – 80 mó nem eu-i kultúrájú
– Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. – Reg. pol.
kapujában – Döntéshozatal
– Nagy piac – Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök,
– Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) halálbüntetés
– Már van vámunió – Gazdasági helyzet (infláció,
– Katonai, bizt. pol., NATO-tag, Ny-i eladósodottság, állam túlsúlya,
orientáció feketegazdaság)
– Van eu-i része – Túl nagy hadsereg
– 97%-ban Ázsia
– Vendégmunkások áradata
34
– Határviták
 A török csatlakozás
megítélésének különbségei az
EU-tagállamaiban

35
 Az iszlám félperiféria mai fejlettségi
térszerkezete

36
 Agrárium alárendelt szerepe

 Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  viszonylag alacsony súlyú

– Hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége
 Foglalkoztatásban fordítottan arányos a CH-szektorral
– Foglalkoztatás: Töröko. (magas, de csökken) 36%, Egyiptom 32%, Líbia 18%
(alacsony)
– GDP: Marokkó 22%, Tunézia 14%, Törökország 12%, Algéria 10%
 Növénytermesztés:
– Gabona (búza, árpa)
– Szubtrópusi kultúra: olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, hagyma,
halfafű
– Iparnövények: gyapot  pamutipar, dohány  cigaretta
 Állattenyésztés:
37
– Extenzív pásztorkodás (juh, kecske), sztyeppek nomád, félnomád állattartása
 Mezőgazdaság földrajzi különbségei

 Mediterrán tengerpart (Földközi-

tenger partvidéke)
 Sivatag: oázisgazdálkodás:
– Trópusi sivatag (Szahara, Arab-
félsziget)
– Mérsékelt égövi sivatag (Közép-Ázsia)
1. Folyók mentén (Nílus, Tigris, Eufrátesz,
Szír-Darja, Amu-Darja, Indus)
2. Oázisokban
 Törökország:
– Kettős arculatú földművelés: mediterrán
partvidékek és Anatóliai-fennsík
38 – Egészségtelen birtokszerkezet
 Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok

 Óriási kőolaj-, földgáztermelés: V36%

– 1960-as évek eleje: újabb kőolajmezők feltárása
– Földgáztermelés V19%, földgázkészletek 45%
– OPEC (Organization of Petoleum Exporting Countries)  két olajárrobbanás: 1973, 1979
 Iszlám Világ országainak bányászat + ipar aránya szerinti csoportjai:
1. Van szénhidrogén: Arab-fsz., Irán, Líbia (fogl. 30%, export 70% nyersolaj + 15%
finomítványok), Algéria (GDP 60%), Köz-Ázs
2. Kis mennyiségben van: Tunézia (GDP 30%), Szudán, Szíria, Jemen
3. Nincs CH-exp: Marokkó (GDP 36%), Törökország (fogl. 23%, GDP 30%), Egyiptom
(fogl. 17%), Izrael, Jordánia

39
 Az Iszlám Világ kőolajkészletei 2009-ben mrd
hordó
 Együttesen a
világkészlet 65,3%-
a
– Legnagyobb arány:
Szaúd-Arábia 20%
 Legnagyobbak
OPEC-tagállamok
– Nem csak Iszlám
Világ országai
(Venezuela,
Nigéria, Angola,
Ecuador)
40
 Egyéb bányakincsek

 Sokféle bányakincs
– Foszfát: Marokkó, Tunézia
– Vasérc: Algéria (Tunézia)
– Egyéb ásványkincsek
(króm, nemfémes ásványi
anyagok, bauxit, rézérc,
ólom, molibdén, higany,
antimon, feketekőszén,
barnakőszén): Törökország
 Vízenergia
– Egyiptom
– Törökország
41
 Fejletlen és hiányos ipar

 Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág

– Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek előállítása mindenhol
– Textil- és kézművesipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös)
 Korai iparosítás  sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptom, Törökország
– Törökország (1930-as évektől): ma foglalkoztatottak 23%-a, GDP 30 %-a bányászat+
ipar, nehézipar (megelőzte a Közel-Keletet), széles skálájú, de elmaradott gépgyártás,
vegyipar
– Egyiptom (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás,
műtrágyagyártás
 Fejletlen ipar
– Marokkó: fejletlen kohászat, gépipar, vegyipar (imp. kőolaj, foszfát)
– Algéria: vegyipar
42 – Tunézia: kohászat, gépipar, vegyipar
 Turizmus

 Emiatt nagyobb a
szolgáltatások aránya
– GDP-n belül: Marokkó 42%,
Algéria 30%, Tunézia 56%,
Törökország 59%
– Marokkó: legbiztonságosabb
– Egyiptom, Jordánia,
Tunézia, Törökország:
utóbbi időben veszélyesebb
– Foglalkoztatáson belül: Líbia
52%, Egyiptom 51%,
Törökország 41%
 Egyiptom: Szuezi-csatorna
43
– 1956: államosítás
 Hazautalások

 Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR)

 Kiépített hálózat: átutalási technika: nincs elektronikus formában pénzmozgás
 Iszlám: nincs kamatszedés  informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék
kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a)
 Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat
 Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő
átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás)
 Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a
címzettnek fizesse ki
 Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól
kidolgozott rendszer alapján kerül sor
 Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a  relatíve olcsó
 Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció)
44
 Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások)
 Fejlettségi különbségek az iszlám
félperiférián

45
 Észak-Afrikán belüli különbségek

 Hasonlóságok: tőkeszegénység,
szakemberhiány
 Állami berendezkedés
– Marokkó: feudális maradványok, konzervatív,
Maghreb-el-Aksza, alkotmányos monarchia (király)
– Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció,
de jelenleg bizonytalan
– Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet,
iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra,
köztársaság
 Gazdasági fejlettség (GDP/fő)
– Gazdagabbak: Tunézia, Egyiptom (turizmus 
46 7600 $), Algéria, Líbia (szénhidrogének  7200 $)
– Elmaradottabb: Marokkó (4300 $)
 Arab-Közel-Kelet

 Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia
 Arab világ keleti szárnya
– Szunnita iszlám (DK-Irak: sííta)
– Zsidó közösségek (Izrael: zsidó állam, pol, kat szempontból jelentős)
– Keresztény közösségek (Izrael, Libanon)
 Két rész
1. Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait
2. Termékeny Félhold (Tigris–Eufrátesz + Libanoni partvidék): Irak, Szíria, Jordánia,
Libanon, Palesztina
 Alacsony népességszám, de:
 Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai:
47
– Szénhidrogénen alapuló gazdagság
– Arab–izraeli viszony
 Elő-Ázsia: iráni népek, iráni nyelvek

 Irán
– Egykori Perzsa hagyományok, síita állam, regionális nagyhatalom
– Szénhidrogén
– 1979-ig Sah uralma: nyugatbarát, 1979: visszatér Komeini Ajatollah: szigorúbb iszlám,
nyugatellenes
 Afganisztán
– Befolyási övezetek határa (török, brit, kínai, orosz)
– 1980–1989: szovjet háborús vereség
– 2000-es évek: USA háborús vereség
 Pakisztán
– Egykori brit befolyás
– Vallási alapon vált el a hindu többségű Indiától, de területviták
48
– Atomhatalom
 Közép-Ázsia

 Türk népek (kiv. Tádzsikisztán: tádzsik iráni nép)

 Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán
 Régi iszlám hagyományok
 Selyemút: Buhara, Szamarkand
 XX. sz. eleje: orosz befolyás
– SZU tagköztársaságok:  orosz elit beköltözése (később visszaköltözése)
– Ma is kötődik Moszkvához (FÁK), de reorientáció a saját hagyományaihoz
 Törökország igyekszik kiépíteni befolyását
 Szénhidrogén lelőhely
 Piacgazdasági átmenet
49
 Városhiányos terület: Taskent (Üzb.) 2,3 mó
 Kisázsia: Törökország, Azerbajdzsán

 Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben

 Azerbajdzsán: türk nép, síita szárny, SZU tagköztársaság volt, szénhidrogén (Baku)

50
 A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő
Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)

51