02 – Népesség és népesedési folyamatok

 Miről lesz szó?

o hogyan változott a Föld népességszáma
o melyek a Föld legsűrűbben és legritkábban lakott
térségei v. területei
o a világ mely részein magas a természetes
szaporodás
o mit értünk népmozgás alatt
 Milyen következményekkel járhat
o melyek a népesség összetételének legfontosabb
ismeretei
o mit értünk demográfiai átmenet alatt
o milyen a népesség kulturális és életszínvonala
o mit értünk népesedéspolitika alatt…

Népességszám Lakosság szerkezete

Demográfia

Népmozgalmi Migráció
jelenség
2.1. A Föld népesség(számának)ének (alakulása és) térbeli
eloszlása
 Felvezetés:
o hogyan változott a lakosság száma
o mi hatott ki rá, hogy hirtelen növekedjen a lakosság
száma
o lakosság szerkezete
o migrációk
 Két csoportra osztjuk a lakosságra vonatkozó tényezőket
o természetföldrajzi – azok a természetföldrajzhoz
tartozó fogalmak, amelyek kihatnak a lakosságra
 Domborzat
- Föld területe: 510 millió km2
- 29%-a szárazföld: 149 millió km2
o anökuménák – lakatlan terület
 90 millió km2 lakott terület
 Éghajlat
- vannak olyan területek, melyek éghajlati
szemszögből nem kellőképes a lakosság
megélhetésére, pl. az Egyenlítő mentén az
alacsonyabb területek nagyon párásak,
mindennaposak az esőzések, amely nem
megfelelő számunkra, így a magasabb
területekre költöztek át
o társadalmi - gazdasági
 Politika, gazdaság mind kihat, hogy melyek a
fejlettebb és fejletlenebb régiók a Földön
 Népesség 80%-a 500m tengerszint feletti magasságig
laknak, ez Európa, Ausztrália területe teljes egészében itt
helyezkedik el, kivétel a magashegyek
o Legsűrűbben lakottak a part menti régiók, és a
parttól egy 200km-es övezetben (távolságig), illetve
az alföldek
 …amelyeket a folyók alakítják ki, tehát a
hegyvidékről hozzák a hordalékot magukkal, és
ott, ahol gyengül a folyó ereje, hordalékot
lerakja, feltölti a saját medencéjét, medrét, és
fokozatosan itt kialakulnak az alföldek
 Európában elhelyezkedő sűrűn lakott alföldek:
Pannon-alföld, Pontosz-alföld, Pó-síkság
 Mérsékelt (legmegfelelőbb) éghajlaton él a Föld
lakosságának 75%-a
o az északi féltekén élnek inkább az emberek, mert a
déli félteke mérsékelt övezetén kevés a
kontinentális rész (szárazföld)
 Átlagnépsűrűség a világon: 59 lakos
négyzetkilométerenként – 59 l/km2
o Hogyan számítjuk ki egy állam népsűrűségét?
 Annak a régiónak az összlakosságát elosztjuk
annak a területnek a nagyságával
 Szerbia területe: 88.361 km2 (nem kell tudni)
 Szerbia lakosságszáma: 6,7 millió (-II-)
 Népsűrűsége: 6,7 millió : 88.361 km2 (-II-)
 = 76 l/km2 (sűrűn lakott terület ez)
o Ázsiában él az össznépesség, 86%, még második
helyen Afrika van, harmadikon pedig Európa
 Ábra: a népesség megoszlása a Földön
Kontinens Átlag népsűrűség, l/km2
Ázsia 103,4
Európa 71,2
Ausztrália és Óceánia 5
Afrika 44,1
Dél-Amerika 24,5
Észak-Amerika 23,8
Antarktisz anökuména - lakatlan
o Ha megnézzük az északi féltekén lévő mérsékelt
övezetet, sokkal több a vízrész, mint a földrész, a
déli féltekén épp ellenkezőleg, így tömegesebb
o Legújabb adatok – Afrikában van jelenleg
demográfiai robbanás
 demográfiai robbanás – rohamosan nagyon
nagy ütemben növekszik a lakosság száma
 Afrika viszonylag sok segélyt kapott
(gyógyszerek pl), az elhalálozás száma
(mortalitás) minimálisra lett levéve, az
éhínségnél is a halálesetek minimálisra lett
hozva, DE a natalitás maradt ugyanolyan
magas, mint eddig is (afrikai családban akár 7-8
gyermek is születik, bár durván beleszóltak
régen a betegségek).
o Fertilitás(i) időszak – a nő személynél olyan időszak,
amikor teherbe bír esni
o Fertilitás (termékenység) – azon gyermekek száma,
akiknek egy nő életet ad a termékeny időszakában
(15-49 éves kor).
 A Föld sűrűn lakott területei – ökuménák
o 90 millió km2 lakott a Földön
o A termékeny talaj és kedvező éghajlat definiálja
o Őskori és ókori hagyományosan sűrűn lakottak:
 Tigris és Eufrátesz (Mezopotámia), Nílus (Afrika
keleti részén, legnagyobb deltája van),
Huangho (Kína – Ázsia keleti részén: Sárga
folyó) és Jangce (Sárga folyótól délebbre),
Mekong (Ázsia délkeleti részén, Indokínai
félszigeten) és Brahmaputra (Tibeti-fennsíktől
folyik, Dél-Ázsia területén található) völgye.
o Ipar fejlődése és nagyvárosok kialakulása mentén
v. sűrűn lakott területek Európában
 Közép-és Nyugat-Európa, Délkelet-Ázsia
(Indokínai-fsz.), Japán, Kína, USA északkeleti
partja, Oroszország ipari övezete
 Legsűrűbben lakott ország Európában:
Monaco törpeállam, 26.152 l/km2
Országok Átlag népsűrűség
Banglades: Indiától keletre 1.253 l/km2
Hollandia: Európa ny.részén 507 l/km2
Ruanda: Afrikától keletre 511 l/km2
Salvador: Közép-Amerikán 311 l/km2
 Legsűrűbben lakott városok:
o Nem közvetlenül van az, hogy a legsűrűbben lakott
területek fejlettek, mivel a népességnek 80%-a
fejletlen régiókban él (Delhi (India fővárosa), 11ezer
fő: Mumbai (India), 32.300 fő: Dakka
(Bangladesnál), 44ezer fő/km2).
 A Föld ritkán lakott területei
o Nem teljesen lakatlanok
o Nem lehet határt húzni a lakott és lakatlan területek
között
o Meleg és hideg sivatagok, esőerdők, magashegyek,
sarkvidékek
 Anökuménák – lakatlan területek
o magas hegyek: Mount Everest, Kordillerák, Himalája
(Ázsia), Sár-hegység (Balkán-fsz-en, Koszovó), Alpok,
Urál-hegység (Európa-Ázsia határánál), Kaukázus
(Európa-Ázsia határánál két vízfelület között),
Skandináv-hegység, Nagy-Vízválasztó-hegység, Andok
o mocsarak: Szibéria, Észak-Kanada
o meleg sivatagok: Szahara (Afrika északi részén),
Atacama- (Chile), Namib- (Afrika déli részén), Góbi-
(Ázsia: Kína és Mongólia között), Dead Valley (USA,
San Francisco)
o hideg sivatagok: egész év alatt jég és hó alatt vannak,
Grönland, Antarktisz
o világtenger / vízfelületek: Déli-óceán, Csendes-óceán,
Indiai-óceán, Északi jeges-tenger, Vörös-tenger,
Fekete-tenger, Atlanti-óceán
o esőerdők v. dzsungelek: Amazonasz (Dél-Amerika),
Kongói-medence (Közép-Afrika), Malái-szigetvilág
(Ausztrália és Ázsia között)
o országok: Oroszország, Izland, Mongólia (Szibériától
délre)
 2.2. A lakosság természetes szaporodása
 A természetes útra gondolunk itt, hogy hogyan
váltakozik a lakosság száma a Földön
 Előrejelzések – manapság állandóan növekszik a
lakosság száma, 2050-ig fog növekedni (?)
o Magyarázat: Afrika jelen pillanatban demográfiai
robbanásban (hirtelen növekszik a lakosság száma)
van, amely az utóbbi 5 évben következett be
o Hány évig tarthat?
 Egy 10-12 évig tartani a kontinensben
 Angóla (Egyenlítőtől délre): itt volt a világon a
legmagasabb a csecsemőhalandóság – éhínség
o Mekkora lenne a lakosságszám 2050-ben?
 Körülbelül 10-11 milliárd, akár Afrika lehet ki is
fogja kerülni Ázsiát a legtöbb lakossal
rendelkező kontinens témában
o Természetes szaporulat egyes kontinenseken magas
o Optimális szám: 2075(?)-re be fog következni, hogy
a lakosság száma 7-7,5 milliárd lesz
o Kik foglalkoznak ezekkel az előrejelzésekkel?
 Demográfusok
 Natalitás
o Élve születettek száma ezer lakosra nézve ‰
 alacsony natalitás – 15‰-ig
 közepes natalitás – 16-25‰-ig
 magas natalitás – 25‰ felett
o Mi hat ki, hogy több családos legyen a lakosság?
 Vallások (pl iszlám férfi – négy feleség)
o A világ átlag natalitása: 18‰
 maximális Afrikában, 33‰
 minimális Európában, 10‰
o Országon belüli eltérések
 Szerbia átlagnatalitása: 11‰
 Albánia és Koszovó átlagnatalitása: 22‰
o Ország, amely megtett lépéseket, hogy a natalitást
magasra tudják hozni, nincs veszélyeztetés rá
 Magyarország
o Kiemelendő országok maximális és minimális
natalitással
 Niger, 46‰ – max.
 Kórea Köztársaság, 7‰ – min.
o Fertilitási időszak – termékenységi időszak (15-49
év között), elvárható, hogy a nő természetes úton
teherbe eshet
 Fertilitási arány Európában a legalacsonyabb
 1,6 gyermek
  Afrikai államokra jellemző az 5 gyermek
családonként átlagban – Csád (Niger mellett)

 Mortalitás
o Elhalálozások száma ezer lakosra nézve ‰
 maximális a mortalitás Európában, 11‰
 második helyen Afrika, 8‰
o Átlag életkor a világon: összeadjuk mindenkinek az
éveit aki a Földön van és elosztjuk a lakosok
számával, az átlag életkor: 42,3
 Európa, Észak-Amerika, Ausztrália területén:
79 év
 nőknél 82-83 év, férfiaknál 75-76 év
o Az angloamerikaiak – maximális életkor, 79 év
 Rögtön utána helyezkedik el Európa, 78 évvel
o Afrikaiak – minimális életkor, 62 év
o Nemzetekről
 Leghosszabban élnek a japánok, 85 év
 …mert tengeri ételeket fogyasztanak,
illetve náluk stressz nincs
 Svájcok, 83 év
 …mert semleges, háborúban nem vett
részt, kevésbé stresszes helyzet, önállóak
 Legrövidebben élnek a Közép-afrikai
Demokratikus Államban, 52 év
 Természetes szaporulat – a natalitás és a mortalitás
különbsége, ezer lakosra nézve ‰, natalitás – mortalitás
o Ha a natalitás és a mortalitás is magas, akkor a
természetes szaporulat (lakosság gyarapodásának
száma) nem bír magas lenni
o Ha a natalitás magas és a mortalitás minimálisra
lett levéve, akkor a lakosság itt gyorsan növekszik:
demográfiai robbanásról van itt szó
 Szerbia területén alacsony az átlag
természetes szaporulat, mert a natalitás 13-14,
a mortalitás pedig 12 körül van
 Vajdaságon a natalitás 9, a mortalitás 14,
a természetes szaporulat, negatívban
vagyunk
 Koszovó-Metóhiánál 11‰ a természetes
szaporulat
o Átlag természetes szaporulat a világon: 11‰ –
középső csoport, a lakosság gyarapodása jelen van
 Minimális természetes szaporulat: Bolgár
Köztársaság, -6,5‰
 Maximális természetes szaporulat: Niger, 40‰
o Afrika – maximális természetes szaporulat
o Európa – minimális természetes szaporulat
 2.3. Demográfiai tranzíció
= folyamat, átmenet a hagyományos reprodukcióból a
modern reprodukcióba azzal, hogy hogyan váltakoztak
fázisokon (4) keresztül a natalitás és mortalitás aránya

natalitás és jobbak az életfeltételek, javul

mortalitás magas az egészségügyi helyzet
-> demográfiai expozíció
természetes (robbanás) - rohamosan
szaporulat alacsony növekszik
életkor rövid
Mortalitás
Hagyományos
(40-45 év) számának
reprodukció
folyamatos
csökkenése
(I)
(II)

Modern
reprodukció Ipar fejlődése
(III)
natalitás és (IV) csökken a natalitás
mortalitás alacsony száma (is),
-> minőségesebb az
természetes élet
szaporulat stagnál,
negatív
életkor hosszú (78
év)
 2.4. Migrációk = lakóhely változtatása, vándorlások
 Léteznek az első emberi fajok megjelenése óta
 Ha egy városi helységcserét végzünk, pl. Temerin központi részéből
átköltözök a telepi részbe, ezek nem migrációk
 Ugyanúgy ha pl. elmegyek nyaralni Görögországban, és
visszajövök, ez megint nem migráció
 Két típusú migráció van:
o imigráció (beköltözés), pl. az albánok bevándorlása
Szerbia területére
o emigráció (kiköltözés), pl. a családom elköltözött
Németországból
 Migrációs szaldó – különbség az emigráció és imigráció
között
o Ahova többen beköltöztek, ott ez pozitív (Európa)
o Ahol többen kiköltöztek, ott ez negatív (Afrika)
 Az országhatáron belül megkülönböztetünk
o belső migráció – az országon belül egyik területről
átköltözünk egy másik területre
o külső migráció – az országot elhagyjuk, kiköltözünk
 Migrációk oka
o gazdaság, természeti katasztrófa, politika
 Időtartalma szerint migráció lehet:
o állandó – mindig vándorlunk tovább
o napi – a temerini diákok napi utazása a gimibe
o heti – Magyarországon suli, hétvégén hazamész
o szezonos – év meghatározott szezonjában mész el
 o periodikus – hajóra elmész dolgozni két hónapot
 Politikai migrációknál vannak kényszermigrációk, Sztálin
idejében ez jellemző volt (1950-es évek)
2.5. A lakosság szerkezete
 Biológiai szerkezet (születéssel együtt kapott)
o nem szerinti megoszlás (férfi-nő)
 több férfi születik, mint nő általánosságban
 Kelet-Euróbában fordítva!
 de a férfiak korábban elhaláloznak
 indiai hinzu nemzetnél a leghosszabb az életkor az ételek
miatt (nem dolgozzák át)
o kor szerinti megoszlás (3):
 öreg, 65 év felett
 érett, 15-64 év
 fiatal, 0-14 év
 Afrikának 40%-a fiatal korosztály, jelentkezik a
demográfiai robbanás (tranzíció), viszont ahol
nagyon sok az érett és az öreg, akkor ezek a
tranzíciónak az utolsó két fázisában helyezkednek
el (Szerbiában az öregek többen vannak)
 Piramis ábrázolások
 Amikor látszódik, hogy a lakosoknál sok a fiatal,
kevesebb az érett és legkevesebb az öreg. Ilyen ott
van, ahol a természetes szaporulat magas, erre
jellemző a demográfiai robbanás.
 Ahol a lakosság száma huzamosabb idejig nem
változik, nem hasonlít piramisra, a fiataloknak és az
érettek száma megegyezik, valamennyivel
kevesebben vannak az öregek, itt a természetes
szaporulat stagnál, kb 0‰, tökéletes példa Japán.
 Itt a depopuláció jellemző, ezeket az országokat
fenyegeti a nemzet kihalása, mert több az
elhalálozottak száma, mint az élve születtek száma
(mortalitás > natalitás), pl. Németország, 50+ on
vannak legtöbben
 o emberi fajok megoszlása (nagyrassz)
 europid (mellesleg, a romák, arabok is ide tartoznak)
 fehér-fehérbőrűek
 indiai fehérbőrűek
 mongolid: Délkelet-Ázsia (Vietnám, Japán, Kína)
 negrid: Afrika területe, afrikai rabszolgák
o keverékek
 meszticek – fehér és sárga keveréke: Johnny Depp
 mulattok – fehér és fekete keveréke: Rianna
 zambók – fekete és sárga keveréke: Barack Obama
 Társadalom – gazdasági szerkezet
o Nyelvek
 Finnugor
 magyar, finn, lapón, esztón
 Indoeurópai
 szláv
o Keleti: orosz, ukrán, fehérorosz, kazáh,
litván, lettón
o Nyugati: lengyel, cseh, szlovák
o Déli: szerb, horvát, szlovén, macedón,
bolgár, boszniai, montenegrói
 germán
o német, ausztriai, holland, angol, svéd,
norvég, izland(i)
 román
o olasz, francia, spanyol, portugál, román,
rétoromán
o Vallások
 kereszténység, iszlám, zsidó, hinduizmus, buddhizmus,
sintoizmus, törzsi vallások, taoizmus, konfucianizmus
o Írások
 piktogram, ideogram, hieroglifa, ékírás, római, cirill, stb.
 2.6. Népesedés(populációs)politika

 Mindegyik ország valamilyen populációs politikához tartja magát

 Lakossággal foglalkozik, az államnak problémája van, hogy egy
államban vagy nagyon kevesen vannak, vagy túl sokan, de ha
tényleg egy országnak minden megfelelő, akkor ez elhanyagolható.
o Be akarnak vezetni valamilyen törvényt, amellyel megoldják,
hogy kevesebb, vagy több lakos legyen az országban
o Kína: a természetes szaporulat magas volt, bevezették azt,
hogy családonként csak egy gyerek születhet, hogy az
életviszonyok megfelelőek legyenek
o India: anti-natalitási politika, próbálják bevezetni, hogy 18 év
alatt ne lépjenek házasságba (bár nem igazán nézik)
o Szerbia: pro-natalitási politika, próbálnak olyan törvényeket
hozni, hogy a lakosságot motiválják arra, hogy több gyerek
legyen a családban
 Segélyek, mindegyik gyerek kap tízezret, stb.
 Probléma, hogy fiatalok elköltöznek, így próbálnak
motiválni minket segélyekkel (pénzzel)
o Magyarország: szépen megnövelte természetes szaporulatát
támogatásokkal, pl. házat veszel, a harmadik gyerek szülése
után az ország támogatja az árat neked
 Feladat: reális törvényeket (3-3) kitalálni, amivel lehetne növelni és
csökkenteni a lakosságot.

Megjegyzés: a dokumentumban megemlített földrajzi fogalmakat

tudni a térképen, ez az öküménák és anöküménákra vonatkozik,
esetleg kontinens szinten még megmutatni, hogy hol magas és
alacsony a természetes szaporulat (natalitás és mortalitás)
Melyik csoportokat különböztetjük meg a lakosságra vonatkozó tényezőknél?
Földünk területe mekkora, ebből mekkora rész lakott és lakatlan?
Miért élnek az emberek inkább az északi féltekén?
Mekkora tsz. feletti magasságig lakja a népesség hány %-a a világ szárazföldi részét?
Melyik éghajlat a legmegfelelőbb számunkra?
Mennyi az átlagnépsűrűség a Földön? Hogyan számítjuk ki egy állam népsűrűségét?
Melyik három kontinens a legnépesebb? Melyik kontinens lakatlan? Mi a depopuláció?
Hogyan juthatunk demográfiai robbanáshoz? Magyarázd el a fogalmat, hol van ma ez?
Mi a különbség a fertilitás és a fertilitási időszak között?
Más szóval hogyan hívják a Föld sűrűn lakott területeit? Mely tényezők definiálják?
Legsűrűbben lakott államok világi szinten? Sorolj fel 1-2 legsűrűbben lakott várost is!
Hogyan hívják a Föld lakatlan területeit? Mindegyik (6) előfordulásához írj 3-3 példát!
Kik a lakosság számának előre jelzéseinek szakemberei? 2075-re a lakosság száma kb?
Magyarázd el a natalitást, annak csoportosítását! Példa - több családos lenne lakosság!
A világ átlag natalitása hol maximális és hol minimális? Egy országon belüli eltérést!
Sorolj fel 1-1 országot max. és min. natalitásra! Hol a legkisebb a fertilitási arány?
Magyarázd el a mortalitást, hol maximális és hol minimális?
Hogyan számítjuk az átlag életkort a világon, mennyi az átlag? Nők és férfiak életkora?
Hol rövid és hol hosszú az életkor? Milyen tényező miatt (miért)?
Miben fejezzük ki a természetes szaporulatot, a mortalitást és a natalitást?
Mi a természetes szaporulat? Természetes szaporulat a világon: hol min. és hol max.?
Ha a nat. és a mort. magas, mi lesz a term. szaporulattal és, ha nat. magas és mort. min.?
Mit nevezünk demográfiai tranzíciónak? Magyarázd el fázisait!
Mik a migrációk? Mi nem lehet migráció például? Sorold fel az alapvető két típusát!
Mi a migrációs szaldó? Ahol többen beköltöznek, ott __,(pl), ahol kiköltöznek, ott __(pl)!
Az országhatáron belül milyen migrációkat különböztetünk meg? Magyarázd el őket!
Mik a migrációk okai? Kényszermigrációk kifejtése (kinek az uralkodása alatt)!
Időtartalma szerint milyen migrációkat különböztetünk meg?
Lakosság szerkezeténél magyarázd el teljes egészében a biológiai szerkezetet!
Lakosság szerkezeténél magyarázd el teljes egészében a társadalom-gazdasági
szerkezetet! Kik tartoznak a finnugor nyelvcsaládhoz és kik az indoeurópaihoz?