Amerikai Egyesült Államok – Turisztikai régiók

1. Fővárosa: Washington DC
2. Államforma: szövetségi köztársaság
3. Pénznem: amerikai dollár (USD)
4. Hivatalos nyelv: a szövetségi nem, csak a tagállami szabályozás határoz meg hivatalos
nyelvet. Gyakorlatban: amerikai angol. Beszélt nyelvek: angol (82,1%), spanyol
(10,7%), egyéb indoeurópai nyelvek (3,8%), ázsiai, csendes-óceáni nyelvek (2,7%)
5. Lakosság: 323 952 889 fő (2016)
6. Népsűrűség: 34 fő/km²
7. Terület: 9 826 630 km²
8. Etnika: fehér 80%, afro-amerikai 13%, ázsiai 4,5%, őslakos (indián, eszkimó, aleut)
1%, kettő vagy több etnikumhoz tartozó 1,5%, spanyol (csikánó) 15,2%, roma 0,4%
9. Vallási megoszlás: protestáns 49% (baptista, metodista, pünkösdista, evangélikus,
református, anglikán), római katolikus 22%, ortodox keresztény 2%, mormon 5%,
muszlim 2%, zsidó 1,5%, felekezeten kívüli 1,5%
10. Az életkori megoszlás: 0 és 18 évesek a lakosság 27%-át, a 19 és 64 évesek a 60%-át,
a 65 év felettiek pedig az ország 13%-át teszik ki
11. A városi lakosság aránya: 81%

Határai:

 Északon Kanada, illetve a Jeges-tenger és melléktengerei, valamint a Bering-szoros,

 Keleten az Atlanti-óceán és melléktengerei,

 Délen Mexikó és az Atlanti-óceán melléktengerei,

 Nyugaton a Csendes-óceán.

Domborzat:

Az ország középső területeit alkotó, keletről az Appalache-hegység és a világ legnagyobb

tórendszere, a Nagy-tavak által határolt hatalmas, folyók által felszabdalt síkság, nyugat felé,
a Mississippi alföldjén túl fokozatosan megy át a Préri tábla 2000 m magasságig emelkedő,
egyre szárazabb, füves pusztaságába. A Préri táblát nyugatról határoló magas hegységek
terjedelmes, folyók vágta mély kanyonokkal tarkított, dél felé lealacsonyodó és
elsivatagosodó fennsíkokat, medencéket zárnak közre. Keleten és délkeleten a dűnékkel,
tavakkal, mocsarakkal tarkított Parti-síkság hatalmas íve húzódik. A törzsterülettől távol eső
Alaszka nagy része magashegység, Hawaii pedig kellemes éghajlatú, vulkáni eredetű
szigetcsoport a ma is működő Mauna Loa vulkánnal. Hawaii topográfiája jellemzően érdes,
vulkanikus. Alaszka bővizű folyóiról, fennsikjairól és sarkvidéki hegyláncolatairól (Alaska
Range, Brooks Range) ismert. Az USA legmagasabb pontja az Alaszkában található Mount
McKinley (6 194 m), a legalacsonyabb pontja pedig Kaliforniában van: Death Valley (Halál-
völgy): - 86 m.

Vízrajz:

Az Amerikai Egyesült Államokat körülveszi az Atlanti-óceán, a Mexikói-öböl és a Csendes-

óceán.

Legfőbb folyók: Missouri, Mississippi, Colorado, Szent Lőrinc-folyó (a Nagy-Tavakat köti

össze az Atlanti-óceánnal), Rio Grande, Ohio, Red river, Kolumbia, Snake, Arkansas,
Yellowstone, Yukon.

Legfőbb tavak: a Nagy-Tavak (Felső-tó, Michigan-tó, Huron-tó, Erie-tó, Ontario-tó), Nagy-

Sós-tó. Az Erie-tó és az Ontario-tó között található a Niagara-vízesés.

Éghajlat:

Az Egyesült Államokban a nagy méret és a földrajzi változatosság miatt többféle éghajlat

alakult ki. A nyugati hosszúság 100. fokától keletre az éghajlat nedves kontinentális és esős
szubtrópusi. Florida déli csúcsának éghajlata trópusi, akárcsak Hawaii-é. A nyugati hosszúság
100. fokától nyugatra a préri félsivatagi. Ilyen a nyugati hegyvidék nagy része is. Az éghajlat
száraz a Nagy-medencében, sivatagi délnyugaton, mediterrán Kalifornia partvidékén, óceáni
Oregon és Washington partvidékén, valamint Dél-Alaszkában. Alaszka legnagyobb része
szubarktikus vagy sarkvidéki éghajlatú.

A szélsőséges időjárás nem szokatlan - a Mexikói-öböl partján fekvő államokban gyakori a

hurrikán, Középnyugaton (Midwest) pedig a tornádó.

Növényvilág:
 Észak-Amerika területe a hideg és mérsékelt övbe esik. Legészakibb területein tundra és
tajga terül el, nagy kiterjedésű fenyőerdőkkel, mérsékelt éghajlatú részein a természetes
növényzetét lombhullató erdők és füves puszták alkotják, amit itt prérinek nevezünk.

Állatvilág: 

Halak

Észak-Amerika édesvizeiben pontyfélék, lazacok, csukák és tokfélék élnek.

Kétéltűek

Észak-Amerika édesvizeiben él a Föld egyik legnagyobb szalamandrája, a mocsári ördög.

Hüllők

Észak-Amerika száraz területein veszélyes mérgű csörgőkígyók élnek. Zavaros vízű

tavakban, folyókban él két jellegzetes kinézetű észak-amerikai teknősfaj: a keselyűteknős és
az aligátorteknős. Meleg, mocsaras vidékeken él a csukaorrú aligátor.

Madarak

Akárcsak Dél-Amerikában, itt is élnek keselyűk. A kaliforniai kondort sajnos a kihalás

veszélye fenyegeti. Elterjedt az Egyesült Államok címerállata a fehérfejű rétisas. Erdős
területeken él a fácánokkal rokon vadpulyka. Száraz, sivatagos területek lakója a
gyalogkakukk. A sivatag oszlopkaktuszaiban él egy harkályféle, a gilaküllő.

Emlősök

Az amerikai prérik jellegzetes rágcsálója a prérikutya. Észak-amerikai rágcsálók a törpe

csíkosmókus, a hód és a pézsmapocok is.

A ragadozókat a prérifarkas, a vörösróka, a kitróka, a puma, a hiúz, a fekete és

szürkemedve, valamint a bűzborz képviseli. Észak-Amerikából sem hiányoznak a nagytestű
növényevő patások: a hegyi kecske, a vapiti. A prérin él a villásszarvú antilop, és az amerikai
bölény, amelyet csaknem teljesen kiirtott az ember. Ma már csak nemzeti parkok területén
élnek.

Államok:
 Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai közé az 50 szövetségi tagállam tartozik, amelyek
együtt alkotják az Amerikai Egyesült Államokat. A tagállamok parlamentjeit együtt illeti meg
a szuverenitás az Amerikai Egyesült Államok szövetségi törvényhozásával. Az Amerikai
Egyesült Államok Alkotmánya szerint a szövetségi törvényhozás csak olyan tárgykörökben
alkothat törvényeket, amelyeket az Alkotmány tételesen felsorol, minden más tárgykörben a
törvényhozás joga az egyes tagállamokat illeti meg.

Legnagyobb városok:

A turizmus szempontjából legjelentősebb városok:

Gazdaság:

1. Az AEÁ fejlettségének okai:

• ásványkincsekben gazdag

• sokat költenek kutatásokra - folyamatos fejlődés

• agyelszívás (brain drain): a legnagyobb tudósok bevándorlása

• korszerű technológia (robottechnika, automata gépsorok, futószalag stb.)

Egyesült Államok a világ egyik legnagyobb és legfejlettebb gazdasága: a legnagyobb

tőkeexportőr, részesedése a világkereskedelemből mintegy 40%, az 1 főre jutó GDP értéke
eléri az 57 220 USD-t.

A széleskörű tudományos, kutatási és technikai élet eredményei a tudományos és

technikai fejlődés révén minden gazdasági ágazatban érvényesülnek. A legfontosabb ásványi
nyersanyagok: a csillám, molibdén-érc, kaolin, foszfát, só és gipsz, valamint benitonit,
földgáz, kén, kőolaj, ólom, arany, ezüst és réz. Jelentős a fekete és barnaszén bányászat,
vasérc cink, higany, urán, valamint platina, palládium, kálisó és egyéb nyersanyagok.
Legfontosabb iparágak a kohászat, gépgyártás, vegyipar, fa és papíripar, gyógyszergyártás,
textilipar és cipőgyártás, élelmiszeripar, építőipar. Az AEÁ legnagyobb ipari központjai az
Atlanti-óceán ÉK-i partvidékein találhatók, a Nagy tavak környékén, a Csendes-óceán
partvidékén, Texas államban és egyéb nagyvárosokban. A villamosenergia előállításában
minden típusú erőmű részt vesz, legfontosabbak a hőerőművek 70%, az atomerőművek 21%,
és a vízerőművek. Az ország területének 32,3%-át erdők borítják, a szántóföldek aránya 21%,
a réteké és legelőké 26%. A fejlett mezőgazdaság magas fokon gépesített és szakosodott. Az
úgynevezett középnyugati területek a világ legnagyobb kukoricatermő vidéke. A terület
további terményei: a búza, árpa, rozs, szója, burgonya, cukorrépa és zöldségek. Egyéb
növénytermesztés: rizs, hüvelyesek, földimogyoró, gyapot, batáta, napraforgó, len,
cukornád, komló, mandula, dohány. Jelentős és intenzív állattenyésztés folyik a Nagy tavak
környékén és Kaliforniában, valamint rideg állattartás a prériken. Állattenyésztés:
szarvasmarha, sertés, juh, ló és baromfi. Az AEÁ a világ egyik vezető halászati nagyhatalma.
Jelentős a fakitermelés az északi területeken.

Az Egyesült Államok hagyományosan a világ egyik legnagyobb áru-, és legnagyobb

szolgáltatás-exportőre, gazdaságában a munkahelyek 15-18%-a az exporthoz kötődik.
Importja az exportot hosszú évek óta jóval meghaladja, külkereskedelmi forgalmára tetemes
deficit jellemző.

Közlekedés:

Nemzetközi amerikai légitársaságok: American Airlines, Continental Airlines, Delta Air,

Northwest, United Airlines

Fontosabb nemzetközi kikötők: Anchorage, Baltimore, Boston, Charleston, Chicago,

Duluth, Hampton Roads, Honolulu, Houston, Jacksonville, Los Angeles, New Orleans, New
York, Philadelphia, Portland (Oregon), San Francisco, Savannah, Seattle, Toledo.

Nemzetközi repülőterek: New York, Chicago, Los Angeles, Atlanta, Boston, San Francisco,
Miami, Dallas, Washington, Detroit, Houston, Honolulu (Hawaii), Philadelphia, Pittsburgh,
Las Vegas, Cleveland, Minneapolis, Seattle, San Diego, Baltimore

Úthálózat:

Több mint 4,2 millió kilométer út található az Egyesült Államokban országszerte; ezek
lehetnek alacsonyabb és magasabb rendű utak egyaránt. A mindennapos közlekedés egyik
legelterjedtebb módja az autó. 1000 lakosra 759 autó jut, ami messze meghaladja az európai
uniós átlagot (1000 lakosra 472 autó). Egy átlagos amerikai naponta 55 percet tölt
vezetéssel, mialatt 47 kilométert tesz meg.

A közúti tömegközlekedésben a Greyhound játssza a vezető szerepet, mint az ország

legnagyobb autóbusztársasága, amely több mint 3700 városba közlekedtet autóbuszokat.
Vasúthálózat:

Amerikában a vasút nagy előnye, hogy nem kerülünk dugóba. Minden kisebb-nagyobb
város elérhető a hálózat segítségével. Kényelmes és gyors.

Amerikai Vasúthálózat: Amtrak

Vasúthálózat hossza: 194 731 km.

Turistaforgalom:

Az AEÁ-ba évente mintegy 45 millióan látogatnak el, ami jelentős idegenforgalmi bevételt
jelent az országnak. Legfontosabb turistacélpontok: Kalifornia, Florida, New York, Hawaii,
valamint a Nemzeti Parkok vidékei.

2012-ben az előző évhez képest 9%-al nőtt az Egyesült Államokba irányuló turizmus,
amelynek forgalma 168,1 milliárd dolláros rekordot ért el. Az országot 2011-ben összesen 66
millió külföldi turista kereste fel. Elsősorban a kínai, az indiai és a brazíliai beutazó forgalom
erősödött.

Szabadidős utazás:

 Direkt költség a szabadidős utazásra, hazai és nemzetközi utazókat egybe véve,

összesen 650,8 milliárd USD 2015-ben
 5-ből 4-en, akik hazai utazóknak számítanak, a szabadidős utazást választják.
 A legfontosabb szabadidős utazások (fontossági sorrendben) a: rokonlátogatás,
vásárlás, barátok látogatása és a tengerpart látogatása.

Üzleti utazás:

 Direkt költség üzleti utazásra, hazai és nemzetközi utazókat egybe véve, beleértve a
meetingek, események költségeit és az intenzív programokat, összesen 296,3 milliárd
USD 2015-ös adatok szerint.

Nemzetközi utazások:
  2015-ben az AEÁ kiküldött turistáiból 246 milliárd USD volt a bevétel. Az import
turistákból 148 milliárd USD volt a bevétel.
 Minden nem amerikai turista átlagban 4,400 USD-t költ a kontinensen, illetve 18
éjszakát tölt el.
 A tengerentúli beérkezések százalékban számolva, 49,5%-ot tesznek ki.

Amerika turizmusa elérte a szeptember 11-e előtti szintet

A súlyos megállapításokat a WTTC igazgatótanácsának elnöke, jelentette ki 2017. február

14-én, Las Vegasban elmondott beszédében. A szigorúbb vízumszabályok miatt 9/11 után
600 milliárd dollárnyi veszteséget könyvelhetett el a turizmus, és 9 százalékkal esett vissza a
nemzetközi utazások száma a 2001-2009-es időszakban.

Félő, hogy a Trump-kormány ugyanilyen irányba viszi az országot, ez pedig nagyon erős
hatást fog gyakorolni az ország idegenforgalmi szektorára, amely a GDP több mint 8
százalékát adja. Az Egyesült Államok munkaerőpiacán a foglalkoztatottak 10 százaléka
dolgozik a turizmusban, illetve a közvetlen kiszolgáló háttér ágazatokban.

A légitársaságok, a szállodák és az utazási irodák már most visszaesésről számolnak be,

ami a nemzetközi várható forgalmat illeti – annak hatására, hogy hét ország állampolgárai
számára megtiltották az USA-ba való belépést. Várható, hogy az üzletemberek és a nyaralni
vágyók a jövőben módosítják utazási terveiket.

Hagyományok:

Valentin Nap

Szent Bálint napján február 14-én tartják. A szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni
püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és
Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint
mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a
börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én
kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-
napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a
szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is,
akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A
friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a
házasságok jó csillag alatt születtek. Ennek a napnak a népszerűsége a virágkereskedésnek és
különösen az ezt szolgáló reklámoknak köszönhetően megnövekedett.

Halloween

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amelyet elsősorban az angolszász

országokban tartanak meg, bár mára már az egész világon elterjedt. A boszorkányok,
kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, melyben összemosódott a római Pomona-nap, a kelta
samhain ünnep és a keresztény halottak napja, és amelyet október 31-én tartanak. A
kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a
keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány
ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett. A töklámpás lett az idők folyamán a
halloween legfontosabb jelképe. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol
nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű
részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra
kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott
Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a
fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök
váltotta fel. Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg,
akik: „Cukor vagy bot!” („Cukrot vagy csínyt!”) kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra.
Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – a
következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak. Amerikában általában
baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet.

Hálaadás napja

A hálaadás (angolul thanksgiving) észak-amerikai ünnep. A hagyományok szerint az őszi

betakarítások után adnak hálát a termésért Istennek. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol
az egyik legfontosabb ünnepnek számít, november hónap negyedik csütörtökjén. Az első
hálaadást a hagyományok szerint 1621-ben ünnepelték a Mayflower fedélzetén az előző
évben Plymouth-hoz érkező, az Újvilágba az európai vallásüldözések elől menekült
telepesek, akiknek mintegy fele a hideg, az éhezés és az idegen, mostoha környezet áldozata
lett az első télen. A telepeseket a vampanoag indián törzs segítette ezekben a nehéz
időkben, megtanítva nekik többek közt a helyi halászatot és vadászatot, a
kukoricatermesztést, a juharszirup kinyerésének titkát. A történet szerint az őszi bőséges
termés után az életben maradt 51 telepes vezetője, William Bradford nagy ünnepséget
rendezett, ahová az indiánokat is meghívták.

Nemzeti parkok:

Jelenleg 60 nemzeti park, 46 bioszféra-rezervátum, valamint több száz más, szövetségi

szinten kezelt park, erdő és vadon hagyott terület található az Államokban. Az ország
területének 28,8%-a van a kormány tulajdonában. Ennek nagy része védett terület, a többit
bérbe adták kőolaj- és földgázbányászat, más bányászati tevékenység, fakitermelés, illetve
marhatartás céljára; 2,4%-át használják katonai célokra.

Legjelentősebb nemzeti parkok:

Turisztikai régiók:

1. Észak-keleti turisztikai régió: (Észak-Atlanti)

Magába foglalja az Atlanti Mezőség tengerpartját, Washingtontól a kanadai határig, illetve

az Appalache-i hegység központi és északi részéig. A partmenti szakasz a hiperurbanizált táj,
New York, Philadelphia, Boston, Washington, Baltimore és sok más nagy és kisváros
(Providence, Hartford, New Haven, Trenton, Dover, stb.) által van dominálva. A felsoroltak
egyesülve vannak egy hatalmas urbanisztikus formátumba, az első ilyen típusú a Földön –
Boswash megalopolisszal (kb. 50 millió lakossal) – amely 44000 km2-en terül el, 8 államban
(Massachusetts, Rhode Island, Connenticut, New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware,
Maryland) és a Kolumbiai Kerületen. Az atlanti part olyan szigetekkel társul, amely
menedékként szolgál az urbanizációs agglomerációban élő lakosság egy részének. Cape Cod-
tól északra számos kisebb szigettel, délre pedig kevesebb szigettel (Long Island). Mérsékelt
éghajlat jellemző általában véve, viszont a szélességi pozíció megkülönbözteti a zónákat.
Kedvezőbb a nyári időszakban, hisz a Portland és a Delaware-i félsziget közt levő strandok
egy külön attrakciót jelentenek az urbanizációs agglomerációban élők számára. A tengerparti
strandok általában közepeseknek mondhatóak. Köztük kiemelkedik Atlantic City, amely egy
nagy központja a hazárd játékoknak, továbbá Long Island és a Cape Cod-i félsziget. A másik
felén az Appalache hegység – közepes magasságúak, fenyőkkel és lombhullató fákkal takart,
számos glaciális és gyűjtő tóval, vízeséssel – egy tökéletes környezetet kínál rekreáció
szempontjából, továbbá téli sportokat is szerveznek itt (Lake Placid).

Ezen belül 3 turisztikai zóna található: északi, központi és déli.

Északi zóna:

A Maine-i Új Anglia átfedésével, egészen Connencticutig, aminek a polarizációs központja

Boston (4 millió lakossal, urbanisztikus agglomeráció). Boston kialakulása 1630-ig nyúlik
vissza, amikor G. Wintrop magával hoz 800 puritánt északról, pontosabban Charlestonból.
Így az egyik első telepítése volt az angoloknak az új kontinensen. A XVII század végére már a
legnagyobb várossá nőtte ki magát az Atlanti partszakaszon (7000 lakos) és a legfőbb kikötői
bázis a kolónia és a metropolisz között. Az a város, ahol kitört az amerikai forradalom és ahol
felolvasták a Függetlenségi Nyilatkozatot, 1766-ban. A híres Harvard egyetem 1636-ban jött
létre itt, az első egyetem az AEÁ-ban, ugyanitt veszi kezdetét az amerikai sajtó (1690). 1850-
ben majdnem 140000 lakosa volt, a jelenben pedig egy metropolisz övezet -92 különböző
városkából áll, adminisztratív szempontból- 4 millió lakossal. Boston az Új Angliai és az Észak-
Amerikai stílust ötvözi. Régi épületek és templomok találhatóak itt, mint a Trinity Church,
amik a felhőkarcolók és más modern épület mellett emelkednek. Számos nyilvános kertje
van, mint a Boston Public Gardens és különböző emlékművel büszkélkedik. Ilyenek a
Washington Flagstaff Hill, Messachusetts State House, nagy sétányok, mint a Massachusetts
Avenue, Freedom Trail. Ugyanakkor egy igazi etnikai mozaik, hisz vannak írek, olaszok, színes
bőrüek, kínaiak, zsidók, litvánok, lengyelek, görögök, libanoniak és szírek. Egy külön
attrakciót jelent a Harvard egyetem, 300 épületével. Sok neves ember is innen került ki,
olyanok mint Benjamin Franklin, Edgar Allan Poe, Samuel Morse és jó pár elnöke az AEÁ-nak.
Boston mellett, más fontos urbanisztikus központok is vannak, mint például Hartford,
Providence, New Haven, Portland (északabbra). Itt található még a Princeton és a Yale
egyetemek is, a Harvard mellett. Rengeteg művészeti galéria, múzeumok, emlékházak,
hatalmas parkok, rekreációs és sport központok. Északi Appalache hegység: ami a Hudson
folyótól kezdődik, egy ősi hegység, masszív kristályos kőzetekből formálódott, amire rájön a
Connencticut-i völgy. A glaciális jelenség is bizonyítva van, mégpedig a morénák által, a
lecsiszolt sziklák és a völgy formája által is egyaránt. A lombhullató és a fenyőerdők képezik a
legnagyobb felületet, együtt a tisztásokkal, amiket Zöld Hegyeknek neveznek. Ez a hely a
Hudson folyó és Connencticut közt található. Connencticuttól keletre vannak az Alpi Hegyek,
a Washington csúccsal, ami 1916 m, körülötte pedig egy nemzeti erdővel. 3 kis fővárost is
megemlítünk: a Vermont-i Monpeliert, a Concord-i New Hampshire és az Augusta-i Mainet,
amelyek híresek az adminisztratív funkciójukról, és a kulturális turizmusukról.

Központi turisztikai zóna:

Magába foglalja New York-ot, New Jersey-t, és Pennsylvania keleti részét. A hegységi
szektor a Centrális Appalache hegység, amelynek az észak-keleti határa a Hudson folyó
tektónikus folyosója. Ezen a területen rekreációs központok vannak, illetve téli sport
paradicsomok, mint Altona, Lake Champlaine. Továbbá turisztikai városok, mint Scranton,
Albany és Harrisburg. A patri turizmus nagyobb bevételt szerez, mint az északi zóna, mivel itt
barátságosabb az éghajlat, ami a Golf áramlatnak köszönhető, és nagyobb az urbanizációs
agglomeráció is. Az egész partmenti szakasz, ami Long Islandtől a Delawar-i öbölig tart,
nagyon keresett, főleg a nyári időszakban. A legnagyobb turisztikai célterület Atlantic City. A
nagy metropolisz, New York 1613-ra tekint vissza, megjelenési, kialakulási szempontból. Ez
azután történt, miután Giovani de Verazano (1524) és Henry Hudson (1609) felfedezték a
körülvevő öblöt. Az első építkezések viszont 1613-ban kezdődtek a holland Adrien Block
kereskedő kezdeményezésével. Először New Amsterdam nevet kapta 1626-ban, miután a
hollandok felvásárolták Manhattan szigetét az indiánoktól. Később kiformálódtak még helyek
a Hudson folyó partján és Long Islandon, sziget, amit ugyancsak a hollandok vásároltak fel
1645-ben. Ezek után átvette az Új Hollandia nevet. 1664-ben meghódította az angol flotta,
akiket a York-i herceg küldött, amikor megkapta a mostani, aktuális nevet. A város lassan
fejlődött a XVII. és XVIII. században, ekkor Manhattan-nek 33000 lakosa volt 1790-ben. A
gazdasági expanzió, ami a XIX. században következett be, együtt történt az urbanizációs
fejlődéssel. Kezd megjelenni az acél és a beton. 1870-ben Manhattan 1 millió lakost nevezhet
magáénak. A mostani New York 1898-ban alapult meg, 5 város egybeolvadásával:
Manhattan, Richmond, Bronx, Queens és Brooklyn, így összességében 7,5 millió lakossal és
egy 864 km2 –es területtel. Ez a város a prototípusa az észak-amerikai városnak, masszivitás
és egy erős függőleges fejlődés jellemzi. A fejlődés inkább a központra jellemző, a szuburbán
területek hatalmas fejlődése, és expanziója. Ugyanakkor rengeteg etnikum is fellelhető itt,
akik a különböző nagy negyedekben differenciálódnak. A város Standard Metropolitan
Statistical Area-ra (New York, Nassau-Sufolk, Newark, Jersey City, Paterson, Youkers,
Hoboken, Elisabeth, stb.) van felosztva. A hatalmas urbanisztikai agglomerációnak a szíve
marad Manhattan, a 10 Avenuevel és Brodwayel, amelyek átlósan szelik át a várost, 30 km-
en keresztül. Itt vannak a felhőkarcolók, és a Central Park (34 ha), a Harlem negyeddel
mellette (a feketék negyede). A város keleti részén vannak az olasz, spanyol, kínai, francia,
zsidó, svéd, német negyedek. Vannak olyan utcák, vagy negyedek, amelyeknek külön
funkciójuk van, ilyenek a Wall Street, ami a tőzsde központja, Fifht Avenue, a gazdagok
negyede, ahol egymás mellett sorakoznak fel a luxus üzletek, továbbá a hatalmas és híres
épületek, mint az Empire State Building (381 m, 1931), Rockefeller Center (15 épületből álló,
52600 m2-el), az UN Palota. Továbbá a Szabadság Szobor is itt található, ami az AEÁ-nak az
egyik szimbóluma, amit a francia Friederich A. Bartholdi építettett. A Bedloe szigeten van
elhelyezve, a New York-i öböl bejáratánál. Évente 1 millió turistaforgalomnak örvend. Több
híres hídja is van, amelyek összekötik a negyedeket, építészeti szempontból kiemelkedik a
Verrazzano, G. Washington, Brooklyn. Továbbá olyan parkok is szembetűnőek és művészi
jellegűek, ahol még sport aktivitásokat is folytatnak. Ilyen a Flushing Meadow (500 ha, ahol
évente megrendezik a nemzetközi tenisz turnét). A város továbbá is a legnagyobb pénzügyi
központ marad, hisz 90 bankja van, továbbá fontos kereskedelmi, ipari, kulturális, turisztikai
központ és egy fontos szállítási csomópontja az Egyesült Államoknak, akkor is ha nem ez a
főváros. 3 nagy repülőtere van: J.F Kennedy, La Guardia, Newark. Ez a legnagyobb kikötő,
számos autópálya kiindulópontja, 11 vasúti átszálló, amik a Csendes Óceánig mennek és
Kanadát érintik. 465 km-es metróhálózata van. 28 egyetemmel rendelkezik, mint a Columbia
University, hatalmas könyvtárak, múzeumok, szerkesztőségek (New York Times) találhatóak
itt. Philadelphia a másik nagy metropolisz az egész megalopoliszból, aminek 8 millió lakosa
van. Nagy ipari, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális és turisztikai központ. Ez volt az első
fővárosa a fiatal Egyesült Államoknak, ami 13 angol gyarmatból alakult ki. Itt írták alá a
Függetlenségi Nyilatkozatot július 4-én 1776-ban. A metropolisz övezet magába foglal olyan
urbanisztikus magokat, mint Camden, Willington, Reading, Bethlehem. Összekötődik a parti
övezettel, Atlantic City fele és a Delaware-i öbölnél, és a hegyi övezettel is. Nyugat fele, a
hegyek lábánál, megtalálható az állam fővárosa, Harisburg, ami fontos adminisztratív,
kulturális és turisztikai központ.

Déli turisztikai zóna:

 Kisebb területű, polarizációs központjai Washington és Baltimore. Hosszú partszakaszai és
a kedvező éghajlat miatt szeretik a turisták ezt a térséget. Ezen belül Dover és Annapolis a
kicsi fővárosokról híres, az adminisztratív és kulturális kilétükről, bizonyos mértékben kikötő
városok is és ugyanakkor turisztikai jelleggel is bírnak. Baltimorenak több, mint 2 millió
lakosa van. Ez a fő urbanisztikus, ipari és kikötői központja Maryland államnak. A hegyi zóna
kisebb, visszafogottabb, az északi részén van képviselve, amit Allegheny Hegységnek
neveznek (1480 m). Tipikus appalache-i domborzattal rendelkezik. Nyugatra az Allegheny
fennsíkkal folytatódik, ami egy karsztos vidék. Washington az első olyan város a világon, amit
azért építettek, hogy fővárosi funkciót töltsön be. 1800-ban vették át, a neve pedig az első
elnök nevét viseli. A metropolisz övezet (5 millió lakos) a 7. az AEÁ-ban, beletartozik,
adminisztratív szempontból, a Kolumbia-i Kerületbe. A Potomac folyó szeli át. Rengeteg zöld
területtel rendelkezik, sok felhőkarcolóval, rezidenciális negyedekkel, egy igazi modern
város. Az adminisztratív-politikai funkciója nagyon fontos, majd ezt követi a kulturális-
tudományos, továbbá a szállítási, a kereskedelmi és turisztikai fontosság. Számos attrakció
fogadja a turistákat, ilyenek például: a Fehér Ház (1792-1817), a Kapitólium (1793-1829),
Kongresszusi Székház -, Kongresszusi Könyvtár, Legfelsőbb Bíróság, emlékházak, mint a
Lincolné és a Thomas Jeffersoné, továbbá a Washington Obeliszk (200 m), J.F. Kennedy
Center, St. Matthews Katedrális, a Tudományos Nemzeti Akadémia, 5 nagy egyetem,
tudományos kutatói intézetek, múzeumok, művészeti galériák, 80 színház és templom.

2. Délkeleti turisztikai régió:

Az északkeleti régió folytatásában bontakozik ki és elsősorban az Appalache hegyvidék

középpontjában helyezkedik el nagyobb mértékben, mint a tengerparti térségben. Ennek
következtében beszélhetünk szubtrópikusi éghajlatról a régióban.

Déli Appalache az Appalache- hegység:

Délnyugati ága, fiatalabb variszkuszi gyűrődés által jött létre. Átlagmagassága 600-800 m.
A Kék- Hegység és az Allegheny- hegység alkotja, egy hosszanti éles zónát mutat be, a
hegyvidék taraja durva sziklákból épül fel, míg a völgyek omlós sziklákból. A Kék- Hegység
legmagasabb pontja meghaladja a 2000 m-t, ez a Mitchell csúcs ( 2037 m). Ezen a helyen
megfelelő a környezet rekreációs turizmus kialakítására. A hegységhez hozzáadódik két
támfal, nyugaton az Appalache fennsík, keleten pedig a hegylábi Appalache.
Chumberland fennsík és Allegheny fennsík:

Kiterjed a nyugati peremre, Tennessee, Kentucky és Nyugat Virginia államokra. Tenessee

folyójának felső völgye kiemelkedik a festői kinézete és a víztározója miatt, illetve egyes
városközpontjai által is- Huntsville, Chattanaoga, Knoxvilee, Charleston.

Kelet-Hegylábi Appalache:

Az illető szakasz számos különböző méretű városi központ koncentralizációs helye,

amelyek biztosítják a hegyvidéki turizmust és a kulturális turisztikai központokat is: Winston
Salem, Greensboro, Durham, Charlotte- észak Karolinában, Greensville, Spartanburg,
Anderson- dél- Karolinában. Kiemelkedik Atlanta a műholdjaival ( Rome, Athens, Decatur).
Ebből a régióból Atlanta a legfőbb metropolisz ( 2.5 millió lakóval) amely egy nagy
adminisztratív, politikai, kulturális, ipari, közlekedési központ. Az USA-ból a Chicágó-i O’ Hara
repülőtér mellett, a Hartsfield repülőtér az, amely a belföldi forgalom szempontjából a
legtöbb számú utast tudhatták maguknak. A város központi része az észak-amerikai városok
jellegzetességét hordozza, a környéki lakosok egyéni építészeti stílusaik kiterjesztése által. A
növényzet bősége hasonlóságokat mutat az ausztráliai országokkal. A gyarmati délvidéki
építészeti stílus már csak részlegesen maradt meg.

Atlanti parti mezőség ( Campia litorala Atlantica)

Nagyon kiterjedt, kevesebb turisztikai tájat mutat be, viszont jelentős a gyapott és dohány
termesztése. Az délkeleti atlanti fővárosok többsége összehangolva helyezkednek el mint
Richmond ( Virginia) a konföderációs déli államok volt fővárosa a polgárháború idején. Ide
tartozik Montgomery ( Alabama) és Columbus, Macon, Augusta városok Georgiából. A
fővárosok a kulturális turizmus fő érdeklődési pontjai. Általában a városok megőrízték a
hagyományos gyarmati építészeti elemeket (georgia stílusban). Találhatunk textil, élelmiszer
és fa feldolgozó központokat.

Atlanti-óceán partja:

Közre van zárva a Potamae folyó torkolata és a Savannah folyó beáramlása által. Van egy
lenti partja lagúnával és limánokkal. Ennek és a városi aglomeráció hiányának következtében
a tengerparti turizmus intenzitása csökken, hiába hogy szubtrópikus klíma uralkodik. Minden
államnak megvan a saját konvergens tengerparti turisztikai központja: Norfolk, Portsmounth-
Virginia, Wilmington- Észak Karolina, Charleston- Dél Virginia, Savannah – Georgia. A
Hatteras feje ( Capului Hatteras) területén található egy tengerparti nemzeti park.

3. Floridai turisztikai régió:

A Florida félsziget domináns domborzati formája a rétegzett fennsík, amely mészkőből

épül fel, alacsony tengerszint feletti magasságon. A felszínre karsztos formák jellemzőek,
melyek a felszínhez közeli talajvízzel együtt az ideiglenes tavak kialakulásához vezettek. A
part alacsonyan fekszik, de különbségek vannak a keleti és a nyugati felén. A tengerpart
keleti része homokos, hosszú parti övön fekszik, melynek kialakulásához hozzájárult a Golf
áramlat. Finom homokos strandokat találunk nagy területen. A nyugati tengerpart mocsaras,
lagúnás, mangrove növényzettel borítva. A trópikus nedves klíma a hőmérséklet
szempontjából kedvező, de a levegő nedvesség tartama nagyon magas. A meleg klíma
hozzájárult egy elvándorláshoz, a idősebb korosztály részéről, akik az Egyesült Államok
északabb felére vándoroltak , St. Petersburgba. Ez a legfontosabb város az idősebb
generációnak. Florida a történelmi hátterét illetően is érdekes. Amerikai indián törzsek laktak
itt, ezt a tényt a helységnevek is visszatükrözik. A spanyol Ponce de Leon fedezte fel 1513-
ban, majd Pedro Menedes 1565-ben megalapozta az első végleges európai elhelyezkedést az
Észak- Amerikai kontinensen - St. Augustine. Florida spanyol fennhatóság alatt maradt egész
1819-ig, amikor az AEÁ megvásárolja a teljes területi elhelyezkedés alkalmával. Az etnikai
hatás következtében a mai napig jellemző a népesség jelentős hányadára a spanyol nyelv
használata, amely elsősorban Latin Amerikából származik. Florida az AEÁ keleti részének
messzemenően a legfontosabb régiója a tengerparti turizmusnak. Az üdülőhelyek a félsziget
keleti tengerpartján helyezkednek el két nagy város közrezárásával : Jacksonville és Miami ( 2
millió lakós): St. Augustine, Daytona Beach, Fort, Pierce, West Palm Beach, Fort Lauderdale,
Miami Beach. A félsziget kiterjesztésének délnyugat irányában, számtalan kis sziget (Florida
Keys) található, amelynek végállomása a Key West. Ez a zóna a luxus tengerparti turizmus
helyszíne, ultramodern felszereltségekkel és számtalan másodlagos nyaralói lakóhellyel. A
tengerparti turizmus összefonódik az üzleti turizmussal, amely megmagyarázza a zóna
gazdagságát. Miaminak van a legnagyobb beszállói kikötője a hajósturizmus számára. A fő
desztinációk: Bahamas és Antillák (Virginia szigetek).

Florida belső területére jellemző a buja trópikus növényzet, karsztikus formák, tavak,
mocsarak, hüllők és madarak világa (aligátor). A déli részének a természeti környezeti elemei
védve vannak a Everglades Nemzeti Park által. A félsziget belsejébe szervezett kirándulások a
tengerparti turizmus egyfajta kiegészítő szolgáltatása. A fontos turisztikai látványosságok az
Okeechobee tó, Lakeland, Orlando és Ocala városok. A nyugati részén csak egyes szektorok
gyakorolják a turizmust. – Tampa Golf, Sarasota. Az állam fővárosában- Tallahassee-ben a
kulturális tranzit turizmus dominál.

4. A Nagy Tavak déli részének turisztikai régiója:

Nagyon domináns az ipari fejlődés erőssége és nagysága. Az említett régiót az óriási

szárazföldi és vízi térségek teszik különlegessé (városi, falusi és erdőgazdasági területek). A
mérsékelt szárazföldi klíma, a lombhullató erdők kiterjesztése, amely a déli térégben egyre
jobban kiszorul a mezőgazdasági területek következtében - festői folyók, az igazi belső
tengerek jelenléte, amelyek valójában nagy tavak, de a kisebb tavak is, a tipikus észak
amerikai városok tájképe, egy feltűnő egyéniséget, eredetiséget ad a térnek. A régió
turizmus szempontjából kihansúlyozódik föleg az Ontario, Erie és Michigan tavak dél és
délnyugati szélén, Buffalo, Cleveland, Toledo, Detroit, Lansing, Gary, Chicago és Milwaukee
városok mentén. A Nagy Tavak a negyedidőszakos jégsapkák eróziója által jött létre. A
turizmus számára ezek a tavak jelentik a vízi sportok helyszínét, a hajókázásét, és a parti
részek, amelyek általában erdős részek, közel a városi aglomerációhoz, fontos szerepe van a
hétvégi pihenés és a sport halászat szempontjából. A természeti területek közül turisztikai
érdekeltég szempontjából kiemelkedik a Niagara vízesés, évi 25 milliós látogatottsággal. A
jégkorszak után alakult ki, az Ontario tótól folyik az Erie tó fele, a Niagara tó környékén. 50 m
magas és 6000 m3 / másodperc vízhozama van. A Kecske sziget a vízsugár közepén jelképezi
a határt az AEÁ és Kanada között. A legnagyobb város a Nagy Tavak régióban illetve a
harmadik legnagyobb az AEÁ-ban Chicago. (10 millió lakósa van, és kiterjed Illinois és Indiana
államok területére). Azon a területen, amelyen elhelyezkedik, indián törzsek laktak, ahogy a
Nagy Tavak zónájában is, viszont Chicago amerikai indián elnevezés. Az első európaiak akik
eljutottak ide francia felfedezők, név szerint L. Jolliet és J. Marquette 1673- ban. A település
egy nagy erőd helyén alakult ki 1803-ban ( Deaborn), de jelentéktelen maradt az Erie
csatorna 1825-ös megnyitása idejéig, amely a Nagy Tavakat a Hudson folyóval és az Atlanti-
óceán partját összekötötte. A kereskedelem és a bevándorlók nyugatra való irányítása a
Michigan –tó délnyugati részére irányul, ez által kibővül a csatorna. 1848-ban létrehozzák a
Chicago-i és az Illinois csatornát, amelyek kapcsolatot teremtenek Mississippivel. 1850-ben a
30.000 lakosról 1880-ban 500.000 lakosra növekedik a népesség. 1871-es baleset után (fő
építkezési anyag a fa volt) és a külvárosi lakosok számának növekedésével , elkezdődik a
város újjáépítése, rekonstruálása szigorú tervek alapján. A külvárosok bekebelezése által,
1890-ben megduplázódik a területe és lakossága (1,1 millió lakos). A világon innen veszi
kezdetét az első felhőkarcoló megépítése a 19. sz. végén. Napjainkban kitűnik a
kereskedelmi és pénzügyi központi rész- Loop ( Bussines District Központ), impozáns
épületekkel terjeszkedve nyugat és északkelet irányába. ( The Sears Tower- 110 emelet, 443
méter magas, Standard Oil, John Hancock Center). Gold Coast- a gazdagok lakónegyede, a
Michigan – tó partján, a munkások lakónegyede – északnyugaton és a kikötő területén, az
ipari területek – a Chicago és Calumet folyó mentén. 1866. május 1-jén, a munkavállalók
sztrájkjakor leszögezték ezt a napot a Nemzetközi Munka Napnak. A nagyvárosi funkciók
összetettek, és vezetői szereppel bírnak az AEÁ keretén belül. A kulturális turizmus
közkedvelt a tömérdek közlekedési lehetőség miatt és a látványosságok miatt: nagy
egyetemek (Illinois egyetem- 1867, Chicago-i egyetem, Loyola egyetem), múzeumok
(művészeti, történelmi, tudományos), színházak, kiadók, botanikus kertek, parkok. A jelentős
bevétel magával hozza az üzleti turizmust is. Detroit ( 5 millió lakos) az autógyártás a világ
szupercentrumaként ismert, XIV. Ludovic Antoine de la Month Cadillac felé írt rendelete által
alapult meg. Az angolok által megszerzett (1760), 1796-ban az AEÁ fennhatósága alá kerül,
de az igazi fejlődés csak 1825 után kezdődik, az Erie csatorna üzembe helyezése által. Az
autógyártás nagy központjának kiemelkedése Henry Ford nevéhez fűződik az 1900-as
években. Detroitba találhatóak az első három autógyártó cég. General Motors, Ford és
Chrysler. A Szent Claire tó partján elhelyezkedve kapcsolatot teremt a saját kikötője és az
Atlanti-óceán partja és a Nagy Tavak nyugati része között. (Chicago, Duluth). Ennek
következtében szoros kapcsolat van Kanada (Windsor) és az AEÁ között. A földrajzi
elhelyezkedése nagyon kedvező turisztikai szempontból. A szabadidős, rekreációs térség a
nagyvárosi lakosok számára kialakította a tóparti és a Michigan félsziget belsejében-
lombhullató erdőkkel, zúgó folyókkal és kis glaciáris tavakkal- ahol Michigan állam fővárosa is
található- Lansing. Más fontos turisztikai központok Buffalo, Cleveland, délebbre pedig
Indianapolis és Dayton.

5. Sziklás Hegységek turisztikai régió:

 Ez a régió nagyon kiterjedt. Montanatól egészen New Mexikóig. Ez a régió inkább a
természeti attrakcióiról híres. Sziklás Hegységek- keleti hegylánc, ugyanakkor a legrégebbi.
Egy orogenézis eredménye, aminek komplex összetétele van (kristályos, vulkanikus,
üledékes). Számos csúcsa van és ezek átlagban 4000 m-ek. Nagyjából párhuzamosak az
észak-nyugati, dél-keleti szakasszal. A felső rész sziklákból és gleccserekből áll, amik kis
területet foglalnak el és 3500-4000 m-en lelhetők fel. Következik az alpesi legelők szintje,
ahol lombhullató erdők és fenyőerdők találhatóak. Ezek inkább a nyugati részen vannak. A
keleti részén inkább pázsitok, legelők terjeszkednek el.

Két turisztikai zónára oszthatjuk fel, ezek: a Kolorádói zóna, illetve Utah állam keleti része,
valamint Yellowstone turisztikai zóna.

Kolorádói zóna, Utah állam keleti részével:

Ez a legmagasabb része ennek a zónának, ahol 5 4300 m fölötti csúcs található. (Elbert
csúcs), a Colorado, Rio Grande, Arkansas és a Déli Platte folyamok által van átszelve. Modern
utak vannak, 2 vasútvonal, a Denver-i repülőtér, amik megkönnyítik az idejutást. Ez a
leghíresebb hegyi övezet az Államokból, mert számos téli sport megrendezésére itt kerül sor.
A balneokultúra és az éghajlati turizmus is fontos szerepet játszik. A leggyakoribb turisztikai
állomások a következők: Colorado Springs, Carlsbad, Aspen, Sun Valley, Squaw Valley,
Glenwood Springs, Green River. Denver: urbanisztikus agglomeráció több, mint 1,5 millió
lakossal, Kolorádó állam fővárosa, híres a hegyi turizmusáról és a kultúráról. Itt található
számos Nemzeti Park és az indián rezervátumok. Ezek közül a legfontosabb a Rocky
Mountains National Parc, Dinosaur N.P.

Yellowstone turisztikai zóna:

Wyoming állam észak-nyugati sarkán fekszik, viszont átnyúlik Idaho és Montana

államokba. Geomorfológiai szempontból egy magas fennsík, aminek az átlagmagassága
2000-2500 m. Masszív rétegekből alakult ki, bazaltos lávából, vulkanikus tufákból, amiknek a
vastagsága eléri az 1000 m-t. Yellowstone az első nemzeti parknak nyilvánított hely a Földön,
1872-ben. 888000 ha-on terül el. Hatalmas természeti attrakcióval rendelkezik,
posztvulkanikus jelenségekkel (3500 termál forrás, gejzírek, mofetták, iszapos vulkánok,
vízesések, tavak, flóra és fauna különlegességek) Ebbe a zónába tartozik délen a Jackson Tó,
és egy másik nemzeti park, a Grand Teton, Wind River Range (4200 m) és a Snake River felső
mellékfolyója. A turisztikai központja Idaho Falls. A Sziklás Hegység folytatódik északra és
nyugatra Montana és Idaho államban. Itt megemlítést teszünk olyan városokról, mint
Helena, Boise, Lima, Dillon, Missoula. Egy fontos téli sport paradicsom a Hyndman Peak
(3680 m) és a Borah Peak (3860 m). A déli részén, New Mexico állam területén, a Sziklás
Hegység hegylánca fokozatosan alacsonyodik, a fő csúcsokat pedig a Rio Grande szeli át, ahol
az éghajlat kellemes, szubtrópikus jellegű. Itt található két urbanisztikus és turisztikai
központ: Albuquerque (250000 lakos) és Santa Fe (50000 lakos). Santa Fe az állam fővárosa,
hispán-mexikói beütésű és olyan épületekkel büszkélkedhet, amik a legrégiebbeknek
számítanak az Államokban. Ezek a Palacio Regal, San Miguel templom. A közelben Taos, egy
kis város, ami a művészlelkek menedéke, ami 60%-át teszi ki a lakosságnak. Ebben a zónában
az indiánok nagy számban előfordulnak, mivel 4 rezervátumba vannak koncentrálódva.

6. A belső fennsíkok –Nagy Medence –Kolorádo régió:

Egy heterogén régió, a félsivatagoknak, a sivatagi tájnak és a kevés népsűrűségnek

köszönhetően. Nevada, Utah, Arizona és Kalifornia -dél-keleti része- államok területére
sorolható. Több turisztikai zónára tagolható, ahol mindenik külön elhatárolható a másiktól.

A Nagy Sós Tó zóna:

Egy erős területi koncentrációt mutat. Éghajlata kellemes, de deficites a csapadék. Keleten
egy hegylánc határolja, ami meghaladja a 4000 m-t a Kings Peaken, ami egy fontos téli sport
övezetet képez (Evanston turisztikai állomás). A terület specialitását viszont a vallásosság
jelenti, pontosabban a Mormonok közössége képezi. A turizmust is ebbe az irányba terelik.
Elindultak megkeresni a Szent Földet, majd letelepedtek ezen a területen. Egy igazi materiális
civilizációt hoztak létre, Salt Lake City-vel a központban. Salt Lake City (1 millió lakos) eltérő a
többi amerikai várostól, úgy fiziológiailag, mint lakosság szempontjából is, akik egy nyugodt
optimizmust sugároznak. Az épületeik alacsonyak, de erősek. A Mormon Kolostor viszont
magassági szempontból kiemelkedik a többi épület közül, 6 hegyes toronnyal. A Nagy Sós Tó
déli és keleti részén a mezőgazdaság, a fémkohászat, illetve a sok urbanizációs központ
dominál. Ogden és Brigham nagy turisztikai központok a téli sport és kultúra szempontjából.
A nyugati oldalon a sivatagi táj veszi át a hatalmat, gyatra növényzettel.

Grand Canyon-Las Vegas zóna:

 Arizona és Nevada államok találkozásánál helyezkedik el. Kolorádo folyó kanyonja: védett
terület, együtt a Grand Canyon National Parkkal (300000 ha) együtt. Ez a leggrandiózusabb
felszíni forma a Földön és a völgy kimosásával formálódott. Számos színt különböztethetünk
meg a kanyonban: szürke, rózsaszín, zöld, arany, fehér. A falak nagyon meredekek és
különböző neveket hordoznak: Az Angyalok Ablaka, A Magány Feje, A Királyi Csúcs, Indián
Kertek, Shiva Kolostor, Diána Kolostor, Konfucius Kolostor, Rá Tornya, és még sok más. De
ezek mellett megmaradtak az eredeti indián nevek is. A folyam kiformált 2 másik kanyont is,
ezek a: Marble Canyon, és a Glen Canyon. Arizona észak-keleti részén és a Grand Canyon
keleti részén, a Colorado River és a Little Colorado River között két fontos indián rezervátum
van: a Navajo (pásztor törzsek) és a Hopi (szőnyegszövés, és kerámia). Keletebbre, New
Mexico fele élnek a Pueblo indiánok, akik házakat építenek. A Little Colorado felső
mellékfolyójánál fellelhető a Köves Erdő védett terület. Las Vegas a hazárdjátékok bölcsője, a
gyors házasságok és elválások hazája. Erre a városra a tranzitturizmus jellemző. A
felszereltsége minden turista vágyát kielégíti. A stílusa modern, de a „Far-West”-el
kombinálódik.

Phoenix-Tucson turisztikai zóna:

Egy kellemes klímájú régió, szubtrópikus, száraz éghajlattal. Ez lehet az oka a nagyszámú
migrációnak ebbe a zónába. Ebben a térségben a természeti adottságok összekeverednek az
antrópikus attrakciókkal. Phoenix egy kiindulópontot jelent Mexikó, a Grand Canyon és Las
Vegas fele. Phoenix (2 millió lakos) majdnem fele lakosságát teszi ki az államnak. Noha a
klíma nagyon száraz, a Gila folyó és a Salt River partjain gyapottat, gabonát, citrus-féléket
termesztenek. A várost a 4 „C”-nek nevezik: cotton, cooper, cattles, citric. Tucson: magas
kommunikációs potenciállal rendelkezik, mert közel van a Mexikói határhoz. A határhoz
közel terül el a Gila sivatag, ami nagyon sok kaktuszt, agávét és hűlőket tudhat magáénak.
Salt River és Gila River között találhatóak a legfontosabb indián rezervátumok: a Pueblo és a
Papago.

A Halál Völgye turisztikai alföld:

Egy tektónikus alföldet képez, ami 245 km-t foglal magába. Erős aggregáció jellemzi. Itt
van a legmagasabb szárazsági ráta, védett terület.

Reno-Carson City turisztikai alföldje:

 Hasonló specifikussága van, mint Las Vegasnak. Reno ugyanúgy híres a
szerencsejátékokról és a gyors házasságokról, illetve válásokról. Carson City a főváros.

7. Kaliforniai turisztikai régió:

Kalifornia állam az AEÁ legsűrűbben lakott állama (33 millió lakos). A harmadik
legnagyobb területileg, Alaszka és Texas mellett. (424000 km2). Az állam tapasztalta meg a
legdinamikusabban a gazdasági fejlődést, amibe a turizmus is belesegített. A turisztikai
potenciál természeti és antrópikus adottságokban is nagyon gazdag. A Csendes Óceán-tól
indulva, egészen a Sierra Nevada tarajáig. Az infrastruktúrája nagyon modern, ami
megengedi a turisták bejövetelét, illetve kimenetelét nagy számban. A szubtrópikus éghajlat
dominálja a partszakaszt, illetve a Nagy Kaliforniai Medencét. Különböző zónákra tagolható
ez a régió.

Los Angeles-San Diego turisztikai zóna:

Az állam déli részén található, szubtrópikus éghajlattal, félszáraz a partszakaszon, illetve

száraz a térség belső részén. A medence déli részén a sivatagi táj védett terület, az Anza-
Borrego park védett területébe tartozik. Több rezervátum is van itt, illetve mini turisztikai
állomások, mint Palm Springs, és Borrego Springs. A Kolorádoi és a Mojave sivatag
találkozásánál van a Joshua Fák Nemzeti Parkja. A flórája a száraz sivatagi éghajlatra
alkalmazkodott. San Diego a harmadik ugyanakkora város, mint Kalifornia. (2,5 millió lakos)
Híres a légügyi iparáról. Van egy nagy vidámparkja, a Sea World. A közelben pedig híres
turisztikai strandok vannak, mint a Imperial Beach, Chula Vista, Coronado, Pacific Beach. Egy
félszigeten, San Diego mellett van a Coronado-i rezervátum. Los Angeles egy nagy
kiterjedésű medencében fekszik, amit a Santa Monica, San Gabriel, San Antonio, Santa Ana
hegységek vesznek körül. A fő komponensei a metropolisz övezetnek a következők: Los
Angeles, Santa Monica, Beverly Hills, Hollywood, Burbank, Glendale, Pasadena, Long Beach,
Santa Ana, Pomona, kelet fele pedig Riverside és San Bernardino. A város a spanyolok által
volt alapítva, 1781-ben. Ami fellendítette, az a Kaliforniai aranykor, ami 1848-ban
következett be, egy hatalmas mennyiségű kőolaj megtalálásával. Továbbá a Hollywood-i
mozi feltalálása is nagyot dobott a városon és a II. világháború is. A város épületei különböző
méretűek és stílusúak. Kínai, japán, spanyol, stb. negyedek jelennek meg. Rakéták és
repülőépítés miatt nagyon híres (Douglas, Lockhead), továbbá híres még a kohászatáról, az
olajfinomítókról, elektronikus felszereltsége, stb. miatt. A legnagyobb pénzügyi központ,
illetve a legnagyobb szállítási csomópontja a nyugati félteknek. Hollywood mellett
megemlítjük Burbank-et, és Culver City-t. a Music Center-ben pedig évente az Oscar-díj
átadására kerül sor. Nagy adminisztratív központ, sok egyetemmel (Loyola University,
University of Southern California, stb.) és kutatói központtal, múzeumokkal és könyvtárakkal.
Több típusú turizmusfajta is megtalálható itt. Klimatikus állomások közé tartozik: Pasadene,
Palo Alto, Beverly Hills, ezenkívül számos parti állomás van, mint Santa Barbara, Sunset
Beach, Malibu Beach, Santa Monica, Venice Beach, Long Beach, Santa Ana, stb.

San Francisco-Monterey turisztikai zóna:

A kaliforniai partszakasz központi részéből és a hegységből áll, ami völgyek által van
felszabdalva. A legfontosabb és legnagyobb a Sacramento-i. Két fő öbölre van osztva: San
Francisco- Vallejo, Santa Cruz- Monterei. San Francisco-Oakland metropolisz övezetnek 4,5
millió lakosa van. San Jose városa még hozzáad 2 milliót. Az éghajlata szubtrópikus és kevés
az esőzéses időszak. San Francisco egy igazi kozmopolitán városnak számít. Nagy az etnikai
tolerancia és a harmónia. Az Oaklandel való kapcsolata egy nagy hídon keresztül valósul
meg, de sok kicsin keresztül is. Egy sajnálatos eset is történt, ami egy földrengés képében
mutatkozott meg, majd egy hatalmas tűzvész követte. Mindez 1906-ban történt, ami az
egész várost tönkretette, de újraépítették nagyon kevés idő alatt. Az ’50-es években a „Beat”
generáció helye lett, majd a ’60-as években a Hippy mozgalmak fővárosává nőtte ki magát.
Azután pedig az ázsiai nagy migráció központja lett. A „Downtown”-t a Chinatown, a Union
Square és Berkeley képezi. Ugyanakkor egy fontos kikötő központ is. Olyan híres
egyetemekkel büszkélkedhet, mint a Stanford, Berkeley és mások. Oaklandtől északra a
Napa és a Sonoma völgyekben olyan turisztikai városok vannak, mint Calistoga, a Köves Erdő,
Sonoma. Ezek a városok nagyon látogatottak a boraik, attrakcióik, a szuvenír standok és az
üzleteik miatt. Monterey egy olyan város, ahol a kultúra nagy szerepet játszik. Minden évben
Jazz fesztiválokat rendeznek, a kikötőt bizonyos búvárkodási sportok miatt is kihasználják.
Sok könyvtárral, múzeummal és más kulturális létesítménnyel is bővelkedik. Santa Cruz egy
olyan város, ahol fa házak vannak, és különböző más stílusban épült épületek, motelek
díszítik a várost. Surf űzéséről is híres. Carmel, ahol Clint Eastwood volt a polgármester,
inkább a művészek tetszését nyeri el.
A Nagy Kaliforniai Medence turisztikai zónája:

A Csendes Óceán-i lemez és az Észak-Amerikai lemez találkozásánál jött létre. A

Sacramento-i és a San Joaquin folyamok által van átszelve. Ez a legfontosabb mezőgazdasági
régiója az AEÁ-nak. Továbbá a tranzit turizmus dominálja. A fő attrakciókat kevesen, vagy
közepes mértékű ember látogatja. Sacramento (400000 lakos) a fővárosa az államnak. A fő
attrakciókhoz soroljuk az Óvárost, a Kapitóliumot. Egy másik turista attrakciót a régi
bányavárosok jelentik, amik az Aranyláz idején alakultak ki. Azok a városok, amelyek ezt
túlélték, turista attrakcióvá nőtték ki magunkat és renoválás alá helyezték őket. Más
turisztikai városok közé sorolhatók: Bakersfield, Fresno, Stockton, Modesto, San Juan
Bautista.

Sierra Nevada turisztikai zóna:

A természeti adottságai nagyon magas szintűek, sok a nemzeti park, állami parkok,
műemlékek és rezervátumok. Ő képviseli a legnagyobb és legmagasabb hegylánculatot. A
Whitney Hegység, a Sequoia Nemzeti Park része, 4418 m-t ér el, illetve 600 km-en terül el. A
legszebb völgyet a Yosemite-i Nemzeti Parkban lehet megtekinteni (304000ha), ami a Sierra
Nevada központi részében található. Egy gyönyörű kanyon, amit a gleccserek alakítottak ki.
12 km-es, a falak pedig nagyon meredekek és 1,5 m magasak. A völgy aljában pedig a
Merced folyó kígyózik. A magas falakról vízesések buknak alá a völgybe. Itt különböző
üzletek, hotelek, szálláshelyek vannak elhelyezve. A Yosemite-i Vízesés a legnagyobb Észak-
Amerikában (739 m). a Parkot mindössze 4 milliónak látogatják évente. A tavak közül a
legfontosabbak a Mono Lake, és a Tahoe Lake. Egy újabb Nemzeti Park pedig a Kings Canyon,
a Yosemite déli részén.

Shasta-Lassen-i hegyi turisztikai zóna:

Magába foglalja a két vulkanikus hegyet, amik összekötik a Vízesések Hegységét Sierra
Nevada-val. A Shasta Hegység egy vulkanikus kőzetből összeállt hegy, ami 4317 m magas. A
nevét egy vadászó indiánról kapta. A csúcsa állandó hóval van borítva. A déli hegylábnál
kialakították a Shasta-i gyűjtőtavat. Vízi sportokat űznek itt, a partjain pedig mini turisztikai
állomások alakultak ki, hétvégi házakkal. A Kaliforniai Medence északi részénél van egy olyan
turisztikai város, aminek neve Redding. Lassen Hegység 3187 m, egy aktív vulkánként
működik, aminek periodikus kitörései vannak. A déli része a Sacramento-i folyó által van
átszelve, továbbá tavak is találhatóak itt. Általában erdők borítják és alpesi legelők.

8. Dél - Alaszkai turisztikai régió:

Vitus Bering fedezte fel 1741-ben. Nagyjából másfél évszázadot volt az Orosz Fennhatóság
alatt, majd 1959-ben az Egyesült Államok fennhatósága alá kerül. Annak ellenére, hogy ez a
régió természeti adottságokban bővelkedik, nincs sok, sőt vannak olyan területek, ahol
egyáltalán nincs turistaforgalom- beérkező turista. Két nagy hegysége van: a Brooks Hegység
és az Alaszkai Hegység, amelyek a Yukon és mellékfolyói által van átszelve. Ez a zóna a
gleccserek, az állandó hó, és a tundra hazája. Fairbanks a legfontosabb város Alaszka
központjában. Az Alaszkai Hegység csúcsai elérik a maximális magasságot (6194 m Mc. Kinley
csúcs) az észak-amerikai részen. Megtalálható a firnesedés, és a gleccserek is egyaránt. Az
Elias Masszívumból indul a Malaspina gleccser, ami 100 km-en terül el. Ezt a zónát a Glacier
Bay védett területen belül tárgyalják. A partvonali éghajlat sokkal kellemesebb, ami az észak
Csendes Óceán-i áramlatnak köszönhető. Magas esőzési mennyiség mérhető a térség déli
részén. A fő polarizációs központjai: Anchorage, és Juneau. Az utóbbi az állam fővárosa és
adminisztratív-kulturális, kereskedelmi és turisztikai funkciókkal rendelkezik. Az előbbi pedig
Alaszka legfőbb városa lett. Van egy fontos repülőtere, egy fontos vasúthálózata. Az olajipara
miatt egy komoly anyagi háttere is van. Más turisztikai városok: Sitka, Valdez, Seward,
Kodiak. A dél Alaszka-i régió nyugatra folytatódik az Alaszka-i Félszigettel és az Aleut-
szigetekkel. Dominánsak a vulkanikus szigetek (100), de a kontinentális eredetű szigetek is
fontosak (Attu, Agattu). A legnagyobb magasság meghaladja 3000 m-t az Unimak Szigeten.
Ami turisztikailag kiemelkedik az államban, az a bennszülöttek, azaz az indiánok és eszkimók
élete, szokásai, akik kb. 100.000-en vannak.

9. Hawaii turisztikai régió:

Ez a régió egy hatalmas turista paradicsom. Egyedisége nemcsak a kontinensen élőket

vonzza oda, hanem a transzatlanti népeket is. A szigetcsoport a polinézek által belakott
terület volt, akik délről érkeztek több ízben. Az első betelepedés Kr.e. az 5. században
történt, az utolsó pedig a XII-XIII. században. James Cook 1778-ban felfedezi a szigetvilágot,
de utána rögtön meg is hal, mivel összetűzésbe keveredett a lakosokkal. I Kamehameha
király egy feudális királyságot alapít a XIX. század elején, aminek a fővárosa áthelyeződik a
Hawaii szigetről, a Maui szigetre, majd az Oahu szigetre (1845). 1959 augusztusától az AEÁ
fennhatósága alá kerül. A népesség struktúrája rengeteg változást szenvedett el az utóbbi
két évszázadban. Mozaik népességgé vált, mert a hawaiiak csak 1%-át teszik ki az 1,2 millió
lakosnak. Az ázsiaiak dominálnak, ezt követik az amerikaiak. A szigetvilág 20 vulkanikus
szigetből áll, éghajlata trópikus. A trópikus paradicsom jellegét a buja növényzet, a hatalmas
területen elhelyezkedő parti szakaszok, a korallzátonyok és az aktív, vagy inaktív vulkánok
képezik. Honolulu képezi a fő turisztikai bázisát a szigetvilágnak. 30 km-en terül el, az Oahu
Sziget déli részén. 80%-a a lakosságnak (1 millió lakos) itt koncentrálódik. Kulturális
szempontból a következő épületek emelhetőek ki: Iolani Palace (viktoriánus stílus, most
múzeumként működik), a Capitol Building (ma adminisztatív palota, de más funkciókat is
ellát). Továbbá a Washington Palota, Kwaiaho Church, City Hal, Kamehameha szobra.
Érdeklődési pontként szolgál Ala Moana és Honolului International Centre (egy nagy
kulturális-sport centrum), és a Diamond Head negyed. Waikiki, az arisztokrata része az
urbanizációs agglomerációnak. Olyan híres partjai vannak, mint Pearl Harbour és Waipahu. A
kulturális turizmust a múzeumok jelentik, főleg a bennszülöttek és polinézek múzeuma.
Továbbá ez a sportok állama, hisz a tipikus hawaii sportok közé tartozik a surf és a különféle
vízi sportok. Ezeket a tevékenységeket általában Makaha területén folytatják. A fővárostól
délre, a Makapu Pontnál, az egyik legérdekesebb vízi park található, a Sea Life Park.
Korallokat figyelhetünk itt meg, delfineket, bálnákat és egy vízi színházat. A legnagyobb
területű szigeten (Hawaii), a híres vulkánok teszik látványosabbá a területet: a Mauna Kea,
Mauna Loa és Kilauea, amik egyesüléséből létrejött a sziget. Az első kettő tetején hó van. A
vulkánok a Hawaii Volcanoes Nemzeti Parkba tartoznak (88000 ha). A fő urbanisztikus
központ Hilo (40000 lakos). A Maui Szigetet a Haleakala Volcanoes Nemzeti Park miatt
látogatják. Magába foglalja az ugyanezt a nevet viselő vulkáni krátert és a hatalmas területen
elhelyezkedő láva fennsíkot. A fő turisztikai központok Kahlui és Lahaina, ami a második volt
főváros, Honolulu előtt. Kauai-t a kert-szigetnek is nevezik, mert trópikus növényzete nagyon
látványos. Geológiai szempontból ez a legrégebbi terület a szigetvilágon. A kereskedelmi és
adminisztratív központ Lihue, illetve a legnagyobb turisztikai attrakcióval rendelkező térség
Poipu Beach. A többi kicsi sziklás szigetecskén, ami a szigetvilág nyugati részén található
(Peal, Lisianski, Laysan, Gardner, stb.) a legfontosabb, a madárrezervátum, a Hawaiian Island
Bird Reservation. Hawaii szigetét évente 4 millió turista látogatja.