Svájc

Bevezetés
Svájc kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság
Közép-Európában. Hivatalos neve: Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség,
Svájci Esküszövetség. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország,
Ausztria és Liechtenstein. Fővárosa: Bern, amely csupán a negyedik legnagyobb
legnépesebb város az országban Zürich, Genf és Bázel mögött. Területe 41 285 km².
Pénzneme a svájci frank.

Svájc címere Svájc zászlaja Svájci frank

Domborzata:
Az ország domborzatilag tagolt, három nagyobb tájegységre osztható:
1. Alpok: Elfoglalja a terület 60%-át. Az ország déli felén helyezkedik el, kelet
felé egyre nagyobb sávban növekedik.
2. Jura-hegység: A francia határ mentén helyezkedik el.
3. Svájci-medence: Jura és az Alpok között helyezkedik el, egy kb. 300 km
hosszú hullámos dombvidék.
 Svájc fő földrajzi régiói

Az Alpok:
Az Afrikai-lemez és az Eurázsiai-lemez egymásnak ütközése következtében
keletkezett és 8 országot érint. Az Alpok nagy része Svájc területére esik, az ország
nagy területét elfoglalva. Legmagasabb pontja Svájcban a 4635 m-es Monte
Rosa-hegyi Dufour-csúcs. Láncai a Gotthard-masszívumban futnak össze.
Nagyobb folyók forrásai, mint a Rajna, a Rhône vagy az
Inn mind az Alpokban vannak. Itt találhatók Európa
leghosszabb gleccserei is, mint például az Aletsch, amely
eléri a 24 km-t.
Érdekesség: Svájc és Olaszország határánál
elhelyezkedő Matterhorn hegység alakja adta a
alapötletet a Toblerone csokoládé és a háromszög
keresztmetszetű csomagolás megformálásához.
Matterhorn hegység

Jura-hegység
A Jura-hegység egy európai
mészkőhegységrendszer. Svájc, Franciaország és
kisebbrészt Németország területén, a Rhône és a
Rajna között helyezkedik el, vízválasztó szerepet
töltve be a két folyó között. Creux du Van, a Jura hegységben
 A Jura egy összehajtott dombormű, körülbelül 300 kilométer hosszú, és
geológiai szempontból viszonylag fiatal.
Svájc egyik kantonját is a Jura-hegységről nevezték el.
Legmagasabb pontja Svájcban: Mont Tendre (1679 m)

Svájci fennsík
Másnéven: Központi-fennsík.
Geográfiailag a svájci-fennsík egy nagyobb medence
része, mely átterjed Svájc határain. Svájc területének
30%-át fedi le. Területe részben sík, részben hegyes,
melyek magassága 400 és 700 méter között váltakozik.
Ez a táj a legnépesebb terület Svájcban, jelentős a
gazdasága és fontos szállítási útvonalak mennek keresztül a
régión. Svájci fennsík
A fennsík több kantont is magában foglal teljesen: Zürich, Thurgau és Genf.
Nagyobb részt a következő kantonok is ide tartoznak: Lucerne, Aargau, Solothurn,
Bern, Fribourg és Vaud. További kantonok kis része tartozik a fennsíkhoz: Neuchâtel,
Zug, Schwyz, Sankt Gallen és Schaffhausen.

Svájc domborzata
Talajzat
Svájc talajzata nagyon változatos, és hatással van arra, hogy milyen növények
és állatok élnek az országban. Az alpesi területeken különböző típusú kőzetek és
talajok találhatók, beleértve a gránitot, a kvarcitot, a mészkövet és a homokkövet. Az
alpesi területeken általában kevés a talaj, és azok a talajok, amelyek megtalálhatók,
általában savasak vagy semlegesek.
Az alacsonyabb hegyvidéki és középhegységi területeken a talajok
változatosabbak, többek között lösz, agyag, homok és mésztalajok találhatók. A
síkságokon és az alacsonyabb területeken a talajok általában homokosak, agyagosak
vagy löszösek.
Svájc talajainak minősége és termékenysége általában jó, mivel a
mezőgazdasági tevékenységre használt talajokat rendszeresen megművelik és
trágyázzák. Az országban található termőföldek nagy része azonban műtrágyák és
vegyszerek használata nélkül termeszthető.
Svájc talajainak használata és védelme kiemelt fontossággal bír az országban.
A Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (FOEN) különböző programokat
indított az erdők és a talajvédelem érdekében, és az országban szigorúan szabályozzák
a vegyszerek használatát a mezőgazdaságban.

Altalajkincsek
Svájc ásványkincsei korlátozottak. A Jurában kisebb vas- és mangánlelőhelyek
vannak, de szénlelőhelyek nem ismertek.
Svájc ásványkincshiányát nagymértékben ellensúlyozza legnagyobb kincse - a
vízenergia -, amelyet hatalmas gátak hasznosítanak, amelyek vízenergiát termelnek az
ipar számára.
 Hőmérséklet és csapadékmennyiség Zürichben

Éghajlat jellemzése
Az ország éghajlata nagyon sokszínű. A magashegységi zord klímától a Svájc
déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig itt minden megtalálható.
Nagy általánosságban mérsékelt éghajlatú. Az évi átlaghőmérséklet 9 °C. Az
évi csapadék mennyisége erősen területfüggő, a Rhone-völgyben például 530 mm,
míg Luganónál 1700 mm.
Általában véve az Alpoktól nyugatra, északra eső területnek hideg, esős
klímája van, ahol a téli középhőmérséklet nulla fok körül (vagy az alatt) van, és
nyáron ritkán van 21 fok fölötti meleg. Az Alpoktól délre a meleg, nedves, mediterrán
jelleg uralkodik, ahol a fagy ritkán fordul elő. Az Alpok és a Jura felső vidékének
klímája esős vagy havas.
 Svájc vízrajza

Vízrajz
Az Alpokban van a forrása számos európai folyamnak, köztük a Rajna, a
Rhône, az Inn, az Aare és a Ticino folyónak, amelyek a Genfi-tó, Zürichi-tó,
Boden-tó, Neuchateli-tó vizét is táplálják. Svájcban 1484 tó, és mintegy 12 000
vízesés található. A folyók összhossza 65 000 km.

Európa legnagyobb vízesése,

a Rajna vízesés
 Növényzet
Legismertebb növénye, ami védett is, a havasi gyopár. Ez
egy kis, fehér szirmú virág, ami alpesi területeken fordul
elő.
Az ország területének közel egyharmadát erdőségek, főleg
fenyőfélék borítják. Az erdőhatár felett a gazdag havasi
rétek és a legelők világa található, széles körben elterjedt a
szarvasmarhatartás. 3000 méter felett a növényzet igen
gyér, az örök hó birodalma.
Havasi gyopár

Állatvilág
Legismertebb kutyafajtái a bernáthegyi és a
berni pásztorkutya. Mindkettő főleg mentőkutyaként
ismert.
Néhány tipikus alpesi faj a hegyi kecske vagy
a vadkecske, de vannak más állatok is, mint például
antilopok, mormoták, csigák, lepkék és más
gerinctelenek.
Miután a farkasokat, a medvéket és a hiúzokat
valójában kizárták emberi fenyegetések miatt, ezek
visszatértek a svájci Alpokba. Alpesi kőszáli kecske
 Bern

Lakosság, városok
Népesség: 8 738 791 fő
Svájc több nagy európai hatalom közötti ütközőállam szerepét töltötte be, ami
nagyban befolyásolta az ország nyelvét és kultúráját. Svájcnak négy hivatalos nyelve
van: a német (64%; sárga) északon és az ország közepén, a francia (19%; lila)
nyugaton, az olasz (8%; zöld) délen, és végül a latin nyelvcsaládhoz tartozó romans
(rétoromán), amit egy apró kisebbség beszél (<1%; vörös) a délkeleti Graubünden
kantonban.
A legnagyobb vallási felekezet, a római katolikus, a lakosság mintegy 42%-a.
A legnagyobb város és a gépgyártás székhelye: Zürich
A gyógyszergyártás központja: Bázel
Nemzetközi szervezetek székhelye: Genf
A Svájci Konföderációnak 26 kantonja van.
 Svájci kantonok

Ipar
A svájci gazdaság egyike Európa legfejlettebb és legstabilabb gazdaságainak.
A Világgazdasági Fórum 2009–2010-es listája szerint a világ legversenyképesebb
országa.
A legfontosabb ipari szektor az óragyártás, a gépgyártás és a textilipar. Jelentős
az orvosi műszerek gyártása, és nagyon fontos a gyógyszeripar. A két legnagyobb
gyógyszergyártással foglalkozó cég a Novartis és a Roche.
Svájcban fontos bevételi forrást jelent a turizmus, a legkiemelkedőbb és
leglátogatottabb vidékei a Genfi-tó környéke illetve az Alpok, települései Interlaken,
Locarno, Lugano, Bázel, Zürich, Genf, Lausanne, Luzern. A bevétel főleg a téli
időszakban növekszik a siturizmus miatt.
Az ország mezőgazdaságában az állattenyésztés vezet. A szarvasmarhát
elsősorban tejéért tartják.
Egyik leghíresebb óramárka: Rolex Toblerone csoki

Források
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A1jc
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A1jc_f%C3%B6ldrajza
https://hu.wikipedia.org/wiki/Matterhorn#%C3%89rdekess%C3%A9g
https://hu.wikipedia.org/wiki/Alpok
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jura_(hegys%C3%A9g)
https://hu.frwiki.wiki/wiki/Massif_du_Jura#Situation
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A1jci-fenns%C3%ADk
https://svajc.wordpress.com/foldrajz/eghajlat/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A1jci_tavak_list%C3%A1ja
https://www.meteorologiaenred.com/hu/alpes-suizos.html#Geologia_de_los_Alpes_S
uizos