o Észak – Amerika o Közép – Amerika Antillák szigetvilága o Dél – Amerika Nagytájai: o Ősföldek Kanadai – ősföld jégtakaró formálta mélyedésekben tavak NY: színesfémek, nemesfémek ércei K: szénhidrogének Guyanai – hegyvidék Bauxit, vasérc Brazil – felföldek o Röghegység Appalache feketekőszén o Gyűrthegységek Kordillerák hegyvonulatok között fennsíkok + medencék pl.: Mexikói – fennsík Andok színes, nemesfémek ércei o Alföldek Mississippi – alföld Préri Orinoco – medence Amazonas – medence Parana – alföld o Vízrajza Mississippi mellékfolyója: Missouri, delta torkolattal érkezik a Mexikói – öbölbe Colorado energiatermelés + öntözés (Grand Canyon) Amazonas Föld leghosszabb + legbővizűbb folyója Parana tölcsértorkolata: La Plata Szent – Lőrinc folyó Nagy – tavak vizét vezeti le (Felső-; Michigan-; Huron-; Erie-; Ontario-tó) Tölcsértorkolattal érkezik az Atlanti – óceánba Jégkorszaki jégtakaró mélyítette Niagara – vízesés Kontinensen észak – déli nyitottság o Hideg + meleg légtömegek találkozása forgószél, tornádó o Mexikói – öböl mentén + Florida partjainál gyakori trópusi szélvihar, a hurrikán özönvízszerű esőzések Népessége o Őslakosok: indiánok + eszkimók gyarmatosítás után bevándorlók érkeztek a kontinensre angolok USA, Kanada Angol – Amerika franciák Kanada spanyolok Közép- és Dél – Latin - Amerika Amerika portugálok Brazília Afrikából rabszolgákat hurcoltak be afroamerikaiak o A bevándorlások nagyfokú népesség keveredéseket idéztek elő: Fehér + Fekete Mulattok Fehér + Indián Mesztic Fekete + Indián Zambó Spanyolok, portugálok leszármazottjai Kreolok Települések o ¾ része városlakó o Városodás + városiasodás (1. városok számának gyarapodása, 2. települések városias jellege erősödik) o Észak – Amerika Utcák sakktáblaszerűen Központban az üzleti negyed Lakóövezet Üzemek, raktárak, pályaudvarok Elővárosok Bostontól Washingtonig = összefüggő városhalmaz, mamutváros (50 millió) Farmok: magányos települések, gépesített nagyüzemi gazdaságok o Dél – Amerika A városok peremén nyomornegyedek