A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

I. A felfedezések okai

 Hajózás fejlődése:
 Tengerész Henrik herceg hajósiskolája
 új találmányok: hajókormány, iránytű, szeksztáns
 karavella elterjedése (háromárbocos tengerjáró hajó)
 Új utak keresése:
 népességnövekedés  igény fűszer, luxuscikk, cukor, gabona, fa stb. iránt
 régi kereskedelmi útvonalak hanyatlása:
 Indiai-óceánt arabok uralják
 Földközi-tengert törökök uralják  levantei kereskedelem drágább
 Timur Lenk lerombolta a közép-ázsiai nagy kereskedővárosokat  Arany Horda
miatt lezárulnak Kína felé vezető szárazföldi utak
 Nemesfémhiány (kimerültek az európai bányák) – aranyéhség
 világkép változása: Föld gömbölyű  nyugat felé Távol-Keletre (Toscanelli-világtérkép)

II. Felfedezések

 Portugál felfedezések:
 Céljuk: Afrika megkerülésével a ,,mesés” Keletre eljutni
 1487. Bartalomeo Diaz elérte Afrika déli csücskét; vihar segítségével megkerülte (Vihar-fok,
később Jóreménység-fok)
 1497/98. Vasco da Gama Afrikát megkerülve elérte Indiát  partjain portugál hegemónia
megteremtése
 1519-21. Magellán elsőként körülhajózta a Földet: Dél-Amerikától Fülöp-szigetekig (útja
során halt meg)
 1501-02. Cabral Dél-Amerika érintésével Afrikát megkerülve Indiába ment
 16. sz. elején további felfedezők elérték a Fűszer-szigeteket, Kínát, Japánt (1453.)
 Spanyol felfedezők:
 Spanyol Királyság később kapcsolódott be
 Kolumbusz Kristóf (genovai) 1492-ben megbízást kap Kasztíliai Izabellától, hogy nyugat felé
érje el Indiát:
 3 hajóval ment – Nina, Pinta, Santa Maria
 elérte a Bahama-szigeteket (San Salvador, Kuba, Hispaniola)
 elérte Amerikát, de élete végéig azt hitte Indiába jutott (Amerika őslakóit
indiánoknak nevezte)
 Haszon: nemesfémek, drágakövek új növények (kukorica, paprika, burgonya, paradicsom,
tök, dohány) Európába
 Amerigo Vespucci (firenzei) ,,Újvilágnak” nevezte Amerikát
 1519-21. Cortes Dél-Mexikóban legyőzte az azték birodalmat
 1523. Alvarado majákat legyőzte; 1531. Pizarro inka birodalmat legyőzte
 Tordesillas-i szerződés:
 spanyolok és portugálok kötik meg 1494-ben
  Újvilág felosztása egymás között: Brazília kivételével egész Amerika spanyol birtok
 1529. zaragozai szerződés: ázsiai és óceáni érdekszféra elkülönítése
 Francia, holland, angol felfedezők:
 firenzei Giovanni Caboto: angol szolgálatban felfedezte Észak-Amerikát (1497/98)
 Verrazano: francia szolgálatban Floridától a mai New Yorkig hajózott (1523)
 Cartier (francia szolgálatban) megalapította Montrealt
 Francis Drake: Erzsébet angol királynő szolgálatában a Föld második körülhajózása

III. A felfedezések hatása

 Gyarmatosítás:
 felfedezett területek birtokbavétele, fegyveres meghódítása
 portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre
 spanyol gyarmatosítás:
 Közép- és Dél-Amerikában (maja, azték, inka kultúrák lerombolása)
 konkvisztádorok (spanyol zsoldosvezérek): céljuk az aranyszerzés  civilizációk
leigázása
 bányákat nyitottak, ültetvényeket létesítettek (dohány, cukor, gyapot, indigó,
kukorica)
 őslakosságot rabszolgaként dolgoztatták és keresztény hittérítés (kegyetlen
bánásmód, európai betegségek miatt gyorsan fogytak)
 Árforradalom:
 mezőgazdasági termékek árának növekedése Ny-Európában
 nagy mennyiségű arany Európába  a mennyiség miatt csökkent a nemesfém értéke
(infláció)
 Ny-Európa népessége nőtt  megnőtt a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt
 Gazdasági és társadalmi változások:
 Mezőgazdaság:
 Ny-Európában továbbra is a legfontosabb gazdasági ág
 jobbágyi kötelékek lazulása: parasztok szabad bérlőkké váltak (szabad földet adni-
venni)
 földbirtokosokból (Németalföld, Anglia) vállalkozók lettek: piacra termeltek, iparból,
kereskedelemből éltek
 megjelent a vetésforgó (nincs ugar  istálló)
 Ipar:
 céhes ipar átalakult  romló cserearányok (ugyanannyi élelmiszerért több
iparcikk: ,,ipari-olló kinyílása”)
 városi manufaktúrák jelentek meg:
 kereskedők, vállalkozók alapították (szabad verseny)  bérmunkásokat
alkalmaztak (volt parasztok/jobbágyok)
 műhelyekben, kézműves technika, munkamegosztás, fázisokra osztották,
nagyobb tömegben, olcsóbb és rosszabb minőségű áruk
 Ezt a kibontakozó társadalmi berendezkedést nevezzük kapitalista vagy tőkés
társadalomnak.