A nagy földrajzi felfedezések

A földrajzi felfedezések okai:

 A megnövekedett európai áruforgalom → nemesfémhiány alakult ki

 Az életszínvonal és a kereslet növekedése miatt megnőtt az igény a keleti fűszerek iránt is
 A hitetlenek megtérítése céljából
 A középkor óta a legendákban létező, misztikus elképzelés egy olyan keleti országról, ahol
boldogság és gazdagság van csak (János pap országa)
 A hajózási ismeretek fejlődése, pl. új hajótípus, a karavella
 Iránytű, új térképek

A legjelentősebb felfedezőutak:

 1487 Bartolomeu Diaz eléri a Jóreménység fokát

 1498 Vasco da Gama Afrika megkerülésével eljut Indiába
 A spanyol királyi pár Kolumbusz elképzeléseit támogatta. Toscanelli térképe alapján úgy
gondolta, hogy nyugatra hajózva eljut majd Indiába, de 1492 októberében a Karibtengerre
érkezett meg
 1500 Cabral (portugál) felfedezi Brazíliát
 1502 Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjainál tett utazásai nyomán új földrésznek tartja az
Újvilágot
 1513 a spanyol Balboa felfedezi a Csendes-óceánt, ő szintén külön kontinensnek tekinti az
Újvilágot
 1519-22 a portugál Magellán expedíciója körülhajózza a Földet, ezzel bizonyítja annak gömb
alakját
 1521-től-a spanyol Cortes meghódítja az Azték Birodalmat
 1533-tól-a spanyol Pizzaro meghódítja az Inka Birodalmat, s ezzel kezdetét veszi a spanyol
gyarmatbirodalom kiépítése

A felfedezések következményei, hatása:

 A gyarmatosítás:
o A portugálok jellemzően kereskedelmi telepeket hoztak létre
o A spanyolok Közép- és D-Amerika területé gyarmatosítanak, ahol nagy
múltú, de fejletlen indián civilizációkat találnak
o A civilizációk leigázása konkvisztádorok (spanyol zsoldosvezérek) nevéhez
fűződik, akik kis csapataikkal egész kultúrákat tesznek tönkre aranyszerzés
céljából
o A spanyolok bányákat nyitottak, ültetvényeket létesítettek
o Az őslakosságot rabszolgaként dolgoztatták
o A gyarmatosítás révén új növények kerültek Európába (paradicsom, paprika,
kakaóbab, dohány, kukorica)
 Az árforradalom:
o Az árforradalom a mezőgazdasági termékek árának robbanásszerű
növekedése Nyugat-Európában

↳ nagy mennyiségű arany áramlott Európába, a nemesfém értéke

csökkent, tehát inflációhoz vezetett
 ↳ Nyugat-Európa népessége is nőtt a korszakban, megnőtt a kereslet
a mezőgazdasági termékek iránt

 A kontinentális munkamegosztás:
o Lényege az, hogy Kelet-Közép-Eu. mezőg.-i termékeket exportál Ny-ra,
Nyugat-Eu. pedig iparcikkeket exportál K-re

↳ Kelet-Közép- Európa országai jellemzően agrár országok lettek

↳ Nyugat-Európa országaiban az ipari termelés erősödött

 Társadalmi változások:
o A hagyományos középkori társadalmi rétegek (jobbágyság és földbirtokosok)
átalakultak
o Például Anglia iparága a textilipar volt, amelynek fő alapanyaga a gyapjú:
 Manufaktúrák megjelenése → Nyersanyagigény növekedése →
Jövedelmezővé vált a juhtenyésztés → A birtokosok birtokaik nagyobb
részét legelővé alakították → A jobbágyok által használt földterület
csökkent → Felmondták a bérleti szerződéseket → Bekerítések
időszaka
o Másik oldalról a földjüket vesztett jobbágyok szakképzettséget nem igénylő
manufaktúrák szívták fel, vagyis bérmunkásokká váltak.
o Általában a bérük nem volt magas, hogy a tőkés vállalkozó a legnagyobb
haszonra tegyen szert
o Ezt a kibontakozó társadalmi berendezkedést nevezzük kapitalista vagy
tőkés társadalomnak