6.

témakör: A nagy földrajzi felfedezések és következményei

Tétel: A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői

Feladat: Elemezze a világgazdaság XVI. századi kialakulásának folyamatát és mutassa be főbb jellemzőt!
• A nagy földrajzi felfedezések ismertetése.
• A földrajzi felfedezések gazdasági okai.
• Az Újvilágból beérkező termékek.
• A gazdaság átalakulása Nyugat-Európában.

Tananyag és források: Száray M.: Történelem 10. 6-11. oldal

Tétel kifejtés vázlata

I. A FELFEDEZÉSEK KIVÁLTÓ OKAI
• A XV. században az európai gazdaság fejlődése miatt egyre több aranyra és ezüstre van szükség.
• A XV. században, Európában megnőtt a Távol keleti luxuscikkek iránti igény (fűszerek, selyem és
porcelán. DE:
o A török terjeszkedés (1453 Konstantinápoly elfoglalása) miatt a Kelettel folytatott kereskedelem
drágább lesz (a törökök emelik a vámokat) - az európaiak a törökök megkerülésével, közvetlen
kapcsolatot keresnek Indiával és Kínával (fűszer, selyem stb. forrásai).
o A török terjeszkedés elzárja az évszázados levantei kereskedelmi utat, a biztos profitot, ezért drágul a
behozott áruk értéke
o Aranyéhség keletkezett, mert a megdrágult kereskedelem ellenértéke csak az arany lehet (nemesfémből
vert pénz), pótolni kell, s az európai (pl. magyar, cseh) bányák kezdenek kimerülni.
o Új útvonalakat próbáltak találni, ezért az Atlanti-óceán irányába indulnak portugál és spanyol hajósok.
(Érdemes kockáztatni, nagy lehet a nyereség.)
II. A FELFEDEZÉSEK FELTÉTELEI
• A XV. században már adottak a felfedezések feltételei is:
o a térképészet fejlődése: a Földet már nem laposnak, hanem gömb alakúnak képzelik (pl. Toscanelli
firenzei csillagász világtérképe),
o Technikai-tudományos fejlődés; a tengeri hajózás fejlődése: fejlődik a navigáció (iránytű,
kormánylapát, stb.), így az új hajótípusokkal már a nyílt vizeken is lehet hajózni - ilyen új hajó a
karavella (caravella). Hajósiskola (Tengerész Henrik - portugál).
III. FELFEDEZŐ UTAK
• A felfedezéseket a legnyugatabbi ország, Portugália kezdte a XV. század második felében (Tengerész
Henrik herceg tengerészeti akadémiát nyitott, támogatta a felfedezőket):
o cél: Afrika körülhajózásával, kelet felől elérni Indiát.
o 1471 Egyenlítő, 1487 Jóreménység foka (Bartolomeu Diaz), 1498 India elérése (Vasco da
Gama)
• A század végén kapcsolódott be a felfedezésekbe Spanyolország:
o cél: nyugat felől elérni Indiát (Amerikáról nem tudtak!).
o 1492 a genovai Kolumbusz Kristóf három hajójával (Niña, Pinta, Santa Maria) eléri Amerika
partjait /Két hónap volt az út az Atlanti-óceánon, végül a Bahamákon szállt partra./ Később
még három utat tett az Újvilágba (Kuba, Közép-Amerika); ő még azt hitte, Indiát fedezi fel
(lakóit indiánoknak nevezte)/Ma Kolumbia őrzi nevét./
o Amerigo Vespucci jön rá, hogy ez egy eddig ismeretlen kontinens (Amerika).
• 1494: a tordesillasi szerződésben Portugália és Spanyolország kettéosztja a világot (hosszúsági
körtől keletre portugál, nyugatra spanyol érdekszféra)
• 1519-22: Ferdinánd Magellán port. tengerész elsőként hajózza körül a Földet /Ő maga út közben, a
Fülöp-szigeteken meghalt, de egy hajója hazatért. Ma a Magellán-szoros őrzi nevét./
IV. AMERIKA MEGHÓDÍTÁSA
• Amikor azt mondjuk, hogy az európaiak "felfedezték" Amerikát, tudni kell, hogy Amerika már az
ősidők óta lakott (az első emberek Kr. e. 15 000 k. érkeztek meg ide).
 • Az amerikai civilizációk elzártan, lassan fejlődtek, ezért az európaiak érkezésekor a legfejlettebb
államok is csak kb. az ókori Egyiptom színvonalán álltak.
• Három magas szintű civilizáció volt: a majáké (Yucatán-félsziget), az aztékoké (mai Mexikó), és
az inkáké (hosszan elnyúlva az Andok hegységben, mai Peru, Chile).
• Ezek általános jellemzői:
o nem ismerik a fémeket, a kereket, nincsenek hátasállataik (a ló kihalt Amerikában),
o ennek ellenére hatalmas városok, fejlett matematika, csillagászat,
o az államok élén istenként tisztelt királyok, alattuk papok és nemesek, legalul a köznép,
o vallásuk kegyetlen: sok isten, gyakori az emberáldozat.
• A spanyol hódítók (konkvisztádorok) kis seregei néhány évtized alatt lerombolták az őslakos amerikai
civilizációkat:
o 1521: Hernán Cortés meghódítja az Azték Birodalmat.
o 1532: Francisco Pizarro meghódítja az Inka Birodalmat.
• a század végére egész Közép- és Dél-Amerikát meghódítják a spanyolok; a portugálok pedig
megszervezik Brazília gyarmatot.
V. A FELFEDEZÉSEK KÖVETKEZMÉNYEI
a.) Általános hatásai:
• Az indián civilizációkat megsemmisítették - konkvisztádorok=hódítók:Cortez (aztékok), Pizzaro
(inkák), Alvarado (maják).
• A gyarmatosítás kezdete: Portugál és spanyol gyarmatbirodalom → az Újvilág kirablása
(Eldorádó=„az ígéret földje”).
• A nemesfémbányászat és a járványok miatt az őslakosok elpusztultak, ezért afrikai színes bőrű
rabszolgákat hurcoltak Amerikába.
• Új növények kerültek Európába: kukorica, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, dohány, kakaó,
vanília, ananász.
• Ültetvények kialakulása: gyapot, cukornád, dohány.
b.) Gazdasági hatások:
• Nagy mennyiségű arany, ezüst, fűszer áramlik Európába (későbbi eredmény a kukorica és a burgonya
elterjedése, ami az éhínségek kivédését eredményezi a XVIII-XIX. sz.-ban).
• Nyugat-Európa: centrális helyzetbe kerül: a gabonatermelés csökken, a juhtenyésztés az ipar kerül
előtérbe, mert eladható aranyért.
• Kelet-Európa: a nyugati élelmiszerigény miatt önként a mezőgazdaságra helyezi a hangsúlyt, kialakul
a második jobbágyság: nyugat a centrum, kelet a periféria.
• A gyors ipari fejlődés eredményeképpen létrejönnek a manufaktúrák, a hitelszervezet és a bankok.
Következménye: kialakul a világpiac.
• A korszak végén létrejön a vetésforgó és a belterjes, istállózó állattenyésztés, ami Kelet-Európa
számára végzetes, hiszen kis területen, kevés ember sok élelmiszert tud termelni.
c.) Társadalmi hatások:
• Kiemelkedő szerephez jutott a polgárság, hiszen itt termelődik a profit (ipar és kereskedelem), ezért a
polgárság öntudatra ébred.
• Hatása: intenzív városiasodás indul meg, a városba menekülnek a földjüket elvesztettek Nyugat-
Európában.
• Népességnövekedés egyre gyorsuló ütemű emelkedése (Demográfiai növekedés).
• Az öntudatosodás a polgári forradalmak sorozatához vezet Nyugat-Európában: németalföldi
szabadságharc, angol polgári forradalom.
d.) Kulturális hatások:
• Kereszténység terjesztése – reformáció.
• Az ismeretek áramlását a könyvnyomtatás biztosítja.
• A reformáció polgári irányzata, a kálvinizmus elősegíti a polgári mentalitás elterjedésé (ld.
predestináció tan).
• A katolicizmus visszaszorul, a tekintélyelv helyét a kritikus gondolkodás veszi át: megkezdődött a
tudomány forradalma: Kopernikusz, Galilei, Newton.