15.

A kiegyezés és a dualizmus
Bach-korszak
- A neoabszolutizmus 1850-59 közötti korszaka
- Új közigazgatást vezettek be
 Vármegyék és városok önkormányzatának megszüntetése
 Helyettük 5 központilag igazgatott kerület
- Osztrák polgári törvénykönyv
- Egységes osztrák oktatási rendszer (német nyelv előnyben)
- A jobbágyfelszabadítások utáni kárpótlás elhúzódott
- Gazdasági fellendülés
 Belső vámok eltörlése
 Birodalmi piac
 Tőkebeáramlás
 Vasútépítés
 Tőkés mezőgazdaság
- Kossuth Lajos az Oszmán Birodalomba emigrált.
 A Habsburg Birodalomtól való elszakadás lehetőségét kereste
- Dunai Konföderáció ötlete
 Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Erdély
 Belügyekben önálló
 Had- és külügyeket közösen intéznék
- Passzív ellenállás hívei nem vállaltak hivatalt és kibújtak az
adófizetés alól
A kiegyezés előzményei
- Emigráció célja: nagyhatalmi támogatás megszerzése
- 1860: októberi diploma Tartományi önkormányzatok
helyreállítása
- 1861: februári pátens
- Az országgyűlés elutasította a kiegyezést
 Deák: feliratban, azaz Ferenc Józsefet királynak elismerve (ő
nyert)
 Teleki László: határozatban
- 1861-1865: provizórium korszaka
  Ferenc József belátta, hogy csak M.o.-al együtt marad
nagyhatalom
 A nemesség belefáradt a passzív ellenállásba
- 1865: húsvéti cikk
 Deák Ferenc
 Magyar alkotmányosságért cserébe elfogadható a közös had-
és külügy
- 1866: Königgrätz-i vereség: kiszorultak a német egységből
- 1867: kiegyezés
 Pragmatica Sanction alapul
 Ferenc József király
 Andrássy Gyula miniszterelnök

A kiegyezés tartalma és értékelése

- Osztrák-Magyar Monarchia
 Dualista állam
 Két alkotmányos monarchia alkotta (Osztrák Császárság,
Magyar Királyság)
- Magyar alkotmányosság helyreállt
 Népképviseleti országgyűlés
 Cenzusos választójog
 Felelős kormány
- Erdélyt és a Szerb Vajdaságot visszacsatolták
- Közös ügyek
 Közös hadsereg és diplomáciai testület
 Ezek fedezésére szolgáló közös pénzügy
 A 3 közös ügyet miniszterek irányították
 A miniszterek ellenőrzésére és a költségek megvitatására 1-1
delegáció
- Az uralkodónak szokatlanul nagy hatalom
 Közös hadsereg irányítása
 Nagy befolyás a közös ügyekre

 Előszentesítési jog Magyarországon

- Gazdasági kiegyezés

 10 évente újra tárgyalták

 Közös költségek: 70% Ausztria 30% Magyarország

 Közös vámterület

 Közös jegybank

- Közjogi kérdés: a kiegyezés elfogadása vagy elutasítása

- A politikai elit: Deák vezette többség

 Kormánypártiak

 Deák-párt (1867-75), Szabadelvű Párt (1875-1905), majd

Nemzeti Munkapárt (1910-18)

- Ellenzék

 Függetlenségi Párt

 A közös ügyek rendszerét fel akarték számolni

 A gazdasági kiegyezést fel akarták mondani

 Perszonáluniót akartak

- El kellett kerülni az ellenzék kormányra kerülését: nyílt szavazás,

magas cenzus

- Szabadelvű Párt

 Függetlenségi politikusok egy része egyesült a kormánypárttal

 Tisza Kálmán vezetésével

- Cassandra-levél

 Kossuth írta Deáknak

  Elutasítja a kiegyezést

 Visszalépés az áprilisi törvényekhez képest

A dualista politikai rendszer

- Helyreállt a népképviseleti országgyűlés és a cenzusos választójog
 Parasztság és ipari munkások zöme kiszorult
 Aránytalan választókerületek
 Nyílt szavazás: leválthatatlan kormánypárt
- A munkásságot nem tartották veszélyesnek: működhettek
szakszervezetek
- Megalakult a Magyar Szociáldemokrata Párt (parlamenti
képviselethez nem jutott)
- Megjelent a keresztényszocializmus
A polgári állam kiépítése
- Tisza Kálmán miniszterelnöksége: 1875-90
 Átvállalta az egyháztól az oktatást, egészségügyet,
szociálpolitikát
 Adók növelése (az iparosodás miatt lehetséges)
- Egységes megyerendszer
- Helyi önkormányzatok önállósága csökkent
- Jobbágyfelszabadítás miatt elszegényedő nemesség: dzsentri
- Állami rendvédelem
 Vidéken csendőrség
 Városokban önkormányzati rendőrség
- Állami egészségügy, kórházak
- Állami postahálózat
- Iskolahálózat fejlesztése és szigorúbb ellenőrzése
 1868: Eötvös József népoktatási törvénye
 6 év iskolakötelezettség
 Állami gimnáziumok
 3 új egyetem: Pozsony, Kolozsvár, Debrecen
- Kultúrharc az állam és az egyház között: Bevezették az állami
anyakönyvezést és a polgári házasság és válás jogintézményét.