Jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem

nyelvi közlésben

A jel fogalma
A jel olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhetődarabja a valóságnak, amely egy másik
valóságdarabra, jelenségre utal. Egy jelenség önmagában sohasem jel, csak ha jelként fogjuk
fel, azaz az észlelő számára többet vagy mást jelent, mint ami a megjelenéskor közvetlenül
felfogható. A jelek sohasem önmagukban vannak jelen, hanem más jelekkel együtt. Így egy
jel több jelrendszernek lehet a tagja.
jelölő (amit érzékelünk, a jel külső formája),
jelölt (az a tartalom, amelyet a jel felidéz)

A jelek típusai

1. A jelek eredete alapján

 természetes jelek: természeti jelenségek, mint jelek; hiányzik a közlési
szándék;
pl.: tűz füstje, állat lábnyoma a hóban
 mesterséges jelek: ember által létrehozott jelek; általában egy jelrendszerbe
illeszkednek; egyszerűbbek, mint a valóság; egy közösség használja őket;
pl.: karjelzések, írásjelek

2. A jelölő és a jelölt tárgy viszonya alapján

index: ok-okozati, logikai összefüggésen alapul; ha a jelölő és jelölt között ok-
okozati, térbeli vagy időbeli kapcsolat van: füst - tűz, láb – lábnyom, a
közlekedési lámpában a haladási irányt jelző nyíl, csengő -> vége az órának
 ikon: hasonlóságon alapul; ha a jel a jelölt tárgyra saját jellemzőivel utal,
vagyis hasonlít arra a valamire: közlekedési lámpában álló vagy lépő
emberalak, pl.: térkép, kép, grafikon
 szimbólum: társadalmi megegyezésen alapul, ha a jeltest kiválasztása
megegyezés eredménye: a piros-fehér-zöld zászló nemzeti lobogónkat jelenti.
pl.: címer, zászló
 A jelek közös tulajdonságai, jellemzői:

 érzékszerveinkkel felfoghatók,
 önmaguknál többet jelentenek,
 általánosító szerepűek, tehát nemcsak egyetlen tárgyat, jelenséget idéznek fel, hanem a
hozzájuk hasonló többit is,
 egy adott közösség minden tagja elfogadja,
 egy jelrendszer tagjai,
 a jel az emberi érintkezésben tölti be szerepét: a jelzést.

Nem nyelvi jelek:

pl. KRESZ-táblák, füstjelek, testnyelv, tekintetnyelv,
emberi gesztusok, állatok jelei stb.

Nyelvi jelek:

A nyelv a legáltalánosabb jelrendszer, ami minden ember tulajdona.

A nyelv felépülése: Jel + Szabály + Hagyomány
A nyelvi jelek rögzítésére szolgál az írás: fő csoportok: fogalom-, szótag-, betűírás.
Külön jelrendszerei vannak a tudományágaknak, pl.: fizika, kémia, matematika.

A nyelvi jel-A jelölő (hangcsoport vagy betűsor) és a jelölt kapcsolatából áll.

Jellemzői:

a) konvencionális, megegyezésen alapul (kivéve a hangutánzó szavakat)

b) egy közösség minden tagja elfogadja
c) mindig egy rendszer része
d) önmagán túlmutató jelentéssel bír
e) elvonatkoztató jellegű

A nyelvi jel jelentése

Két jelentésrétegből tevődik össze:
a.) denotáció: a szavak elsődleges jelentése, alapjelentése (pl.: ősz – a négy évszak egyike)
b.) konnotáció: a denotáció kiegészítése, másodlagos, származékos jelentés, a jelhez
kapcsolódó, a jel által kiváltott asszociáció (pl.: ősz – elmúlás, szomorúság)