13.

Hunyadi Mátyás uralkodása és a középkori magyar állam

virágkora
Hunyadi János
- Mátyás nagyapja Luxemburgi Zsigmond szolgálatába állt, aki jutalmul a
családnak adta Hunyad várát, ami aztán a család nevét is adta.
- Zsigmond 1433-ban lovagjai közé fogadta Jánost
- Zsigmond halála után, H. János megszerezte a szörényi bánságot
- Újlaki Miklóssal I. Ulászló pártjára állt.
 Jutalmul megkapták az erdélyi vajdaságot, a temesi ispánságot, és a
nándorfehérvári kapitányságot.
- Ezzel Hunyadi az ország egyik legnagyobb bárójává vált, Magyarország
haderejének jelentős részét is a kezében tartotta.
- Sikeresen visszaverte az 1440-es évek elején lezajlott török betöréseket
Erdélyben.
- 1443 őszén elindult a hosszúhadjárat,
 a hadjáratot lezáró drinápolyi békében (1444) komoly engedményekre
kényszerítette a török seregeket.
- 1444-ben a várnai csatában vereséget szenvedtünk, meghalt a király is.
- 1445-ben az országgyűlés elismerte V. Lászlót királyunknak
 a gyermek uralkodó (akit a koronával együtt III. Frigyes tartott
hatalmában) helyett hét főkapitányra bízták az ország vezetését.
 Mivel ők nem tudtak rendet tartani, kormányzót választottak: Hunyadi
Jánost (1446-52).
- 1456-ban II. Mohamed a kulcsfontosságú ostromához kezdett.
 A végvárat 7000 katona élén Hunyadi János sógora, Szilágyi Mihály
védte.
 Hunyadi a rábízott országrészek nemességével és zsoldosaival vonult
fel, ezen kívül a sereget kiegészítette még az olasz Kapisztrán János
szerzetes által vezetett pápai sereg.
 Hunyadinak felmentőseregével sikerült feltörnie a török hajózárat és
bejutnia a várba.
 Ezek után a keresztes sereggel együtt kitörtek és vereséget mértek a
törökre.
 A diadal hatalmas jelentőségű volt: sikerült megakadályozni a török
betörését az ország belseje felé.
- Hunyadi János röviddel a csata után pestisben meghalt.

Harc a trónért
- Hunyadi János halála után, V. László leszámolt a Hunyadi családdal,
miközben az ország vezetői még a Délvidéken tartózkodtak Nándorfehérvár
felmentése érdekében
- A Cillei-Garai liga támogatta a királyt, aki Hunyadi Lászlót lefejeztette, mivel
ígérete ellenére (miszerint átadja a királyi jövedelmeket és várakat), nem akart
lemondani a hatalomról.
- Mátyást fogságba vetette.
 - A Hunyadi-liga azonban támadásba lendült, kitört a polgárháború,
 V. László Mátyással Prágába menekült.
- A tizenhat éves uralkodó hirtelen halála megoldotta a helyzetet
 Mátyást Podjebrád György (ekkor cseh kormányzó, később király)
váltságdíj és a lányával (P. Katalin) köttetett házasság fejében
kimenekíti Prágából.
 A fiatal uralkodó hirtelen halálát követően a Szilágyi testvérek (anyja,
Szilágyi Erzsébet és nagybátyja, Szilágyi Mihály) kiegyeztek a bárókkal
(cserébe, hogy megtarthatták címeiket és Hunyadi László halála
büntetlenül marad), Garai Lászlóval és Újlaki Miklóssal
 az egyház támogatásával az országgyűlés 1458. január 24-én királynak
választotta Mátyást.

Az ifjú és népszerű király

- 1458 februárjában, a budai Nagyboldogasszony-templomban (a mai Mátyás-
templomban) vehette át az ország kormányzását.
- Megkoronázni nem tudták, mert a szent korona III. Frigyesnél volt
 1463-ig nem is sikerült visszaszerezni.
- Mátyás alig tizenöt esztendősen is határozott, erőskezű uralkodónak bizonyult
 önálló politikát folytatott, már uralkodása első évében megerősítette a
nemesség jogait, az új bárókat a nemességből emelte maga mellé (pl.
Szapolyaiak, Báthoriak).
 Nagybátyját, Szilágyi Mihályt kiszorította a hatalomból, Világos várába
záratta, ahonnan aztán török fogságba esett, majd megölték.

Koronázás – irányváltás
- A Szent Koronát 1463-ra sikerült visszaszerezni III. Frigyestől
 Mátyás törvényes magyar királlyá válhatott.
 amennyiben Mátyás törvényes utód nélkül hal meg, a Habsburg-család
visszakapja a koronát.
- Mátyást 1464-ben koronázták meg Székesfehérváron
 és bár felesküdött az 1351-es törvényekre, politikája jelentősen
megváltozott.
 Külpolitikai céljainak megfelelően egyre inkább kiszorította a rendeket
(ritkábban hívta össze az országgyűlést)
 nem vette figyelembe a nemesség és az egyház érdekeit
 az erős bárói hatalom visszaszorítása és a királyi hatalom
megerősítése.
- Államszervezeti reformjai:
 A korábban főkincstartó szerepet betöltő bárót megfosztotta tisztségétől
 helyére egyszerű nemesi vagy polgári származású kincstartót (Ernuszt
János) és hivatalnokokat nevezett ki.
 A kincstartóság célja az adók és bevételek növelése volt.
 Egyesítette a titkos és a főkancelláriát
 új királyi kancellária élére bizalmasát (Vitéz János) helyezte és növelte
a szakképzett hivatalnokok szerepét.
  A kancelláriákkal együtt változott az igazságszolgáltatás is,
személynöki széket hozott létre, amelyben a személynök vezetése alatt
ítélőmesterek dolgoztak
Külpolitika: A török ellen – védelemben
- A nemesség óhajait figyelmen kívül hagyva, továbbra is kerülte a harcot a
törökkel
 belátta, hogy nyugati támogatás nélkül nincs esélyünk ellenük.
- Védelemre rendezkedett be tehát a törökkel szemben, nem fontatja apja
politikáját, főként a végvári rendszer kiegészítésére törekedett.
 Elfordultak tőle a támogatói, csalódtak benne, többek közt Vitéz János,
Janus Pannonius.
- 1474-ben a török betört az országba és Váradig jutott, ahonnan rengeteg
rabbal tért haza, de Mátyás visszavette Szabács várát (1476).
- 1479-ben Erdélyben Kinizsi Pál állította meg az oszmánokat (kenyérmezei
csata).
- A háborúk elkerülése végett Mátyás 1483-ban békét kötött a portával 1520-ig,
ami valójában a nagyobb hadjáratok elkerülését jelentette (a Délvidék tovább
pusztult).
A török ellen – a hagyomány folytatása
- II. Mohamed kihasználta a magyarok lekötöttségét, végleg elfoglalta Szerbiát.
- Mivel a nemesség csak a török ellen támadó királyt kedvelte, Mátyás 1463-
ban Bosznia védelmére indult.
- A háború eredményeképpen Boszniát felosztották:
 északi része magyar, déli része török fennhatóság alá került,
 itt is kiépült a török és a magyar végvári vonal.
 Jajca visszavétele (1463)

Nyugati politika
- Mátyás nyugati, hódító politikája
 célja egy erős közép-kelet európai birdoalom létrehozása, amely
erejénél fogva képes lenne megfékezni a törököt
 ennek érdekében igyekezett megszerezni a cseh trónt és a német-
római császári címet,
 ez utóbbi sosem sikerült neki.
- Amikor egy új pápai rendelet miatt a cseh király eretnekké vált, a meghirdetett
keresztes hadjárat keretében, segélypénzzel és a pápa áldásával
megtámogatva, Mátyás azonnal indult a cseh trón megszerzéséért (1468).
- Podjebrád György lemondott a trónról, Ulászló javára,
 segítségére sietett III. Frigyes.
 Hosszú csatározás után a kimerült felek Olmützben békét kötöttek, így
Mátyásé lett Szilézia és Morvaország,
 Ulászlóé pedig Csehország.
- III. Frigyes nem ismerte el Mátyást cseh királynak, aki ezért haddal támadt
ellene (1477).
- Végül Frigyes békére kényszerült:
  elismerte Mátyást cseh királynak és választófejedelemnek.
- Mátyás 1482-ben ismét megtámadta Frigyest, elfoglalta Bécset, így
megszerezte Ausztriát, Krajnát és Stájerországot.
 Uralkodónak azonban nem választották meg: a német rendek tartották
hatalmától, így Frigyes fia, Miksa lett a német király.
Lázadás-összeesküvés
- A rendek kizárása miatt először Erdélyben volt lázadás (1467),
 ezt Mátyás személyesen, harc nélkül szerelte le.
 Nem szerette az egyház (püspöki jövedelmek megadóztatása) és a
félreállított nemesség, bárók sem.
- Elődjeivel szemben Mátyás nem folytatta a török ellenes támadó politikát.
- A nyugati háború és a magas adók korábbi híveiből is ellenséget faragott:
 1471-ben Vitéz János (esztergomi érsek) összeesküvést szervezett
ellene,
 Jagelló Kázmért hívták vissza, de Mátyás ezt is hamar felszámolta.
- Az összeesküvés hatására egyre kevésbé bízott környezetében:
 feltétlenül végrehajtó emberekkel vette magát körül.
Rendkívüli hadiadó
250 000 arany
Városok és szászok
47 000 arany
Zsidók és oláhok ötvenede
6000 arany
Sóbányák haszna
80 000 arany
Pénzverés és bányajáradék
60 000 arany
Harmincad vám (koronavám)
50 000 arany

Mátyás jövedelmei
- A XV. században a magyar gazdaság lassú ütemben fejlődött. Mátyás
jövedelmei ugrásszerűen növekedtek, amit a jobbágyságra nehezedő egyre
nagyobb adóterhekkel ért el.
- A kapuadót füstpénzre változtatta (1467),
 már nem telkenként, hanem háztartásonként szedtek be.
- A harmincad vámból koronavám lett,
 így az átnevezéssel megszüntette az elődjei által adományozott
mentességeket.
- A legnagyobb bevételi forrás azonban a rendkívüli hadiadó volt, amit akár
kétszer is beszedhettek évente.
- Összbevétele így kb. 500 000 aranyat, a rendkívüli hadiadó kétszeres
beszedése esetén 750 000 arany is lehetett.
- Ezt még növelték a nemzetközi török elleni segélypénzek (pápaság, Velence –
100 000 arany), valamint a Hunyadi birtokok bevételei 1484-től (anyja halála).
- Bevételeit kincstartón keresztül ellenőrizte.
 - Igaz ugyan, hogy ebben az időben fel is emésztette az ország az aranyat:
 csak a végvári rendszer fenntartása évi kb. 200 000 aranyba került, ami
nemzetközi viszonylatban is magas.
A fekete sereg
- A jövedelmek növelésével a király zsoldosainak számát is növelte:
 1460-tól kiépítette a híres fekete sereget, ami csak a királytól függött,
és sakkban tarthatta vele politikai ellenfeleit.
 Magját a szolgálatba állt husziták adták, akikhez németek, lengyelek és
természetesen magyarok is csatlakoztak.
 Leghíresebb vezetője Kinizsi Pál és Magyar Balázs volt.
 Ehhez az állandóan bevethető haderőhöz hasonló csak a franciáknál
és az angoloknál volt
 hihetetlen mennyiségű pénzt emésztett fel.
 Kb. 15-20 000 főből állt.
Fényes reneszánsz udvar
- Mátyás I. Ferdinánd nápolyi király lányát, Aragóniai Beatrixot vette feleségül
1476-ban.
- Neki volt a legnagyobb szerepe abban, hogy a királyi udvar reneszánsz
fejedelmi központtá vált.
- Mátyás kiemelkedően művelt volt, humanista neveléséről még apja
gondoskodott:
 Vitéz Jánossal tanítatta fiát.
- Egyedülálló könyvtárat hozott létre, a Biblioteca Corviniana-t, amelynek 2000-
2500 kötetes corvina (kézzel írt, egységes kötésű kódex) gyűjteménye az
egyik legjelentősebb volt korában.
 A corvina elnevezés a latin corvus (hollló) szóból származik, aminek
eredete a Hunyadiak címerén is megtalálható hollóhoz köthető.
- Megalapította az első nyomdát (Hess András),
- Pozsonyban egyetemet indított, ami azonban nem működött tartósan.
- A visegrádi és a budai várban is jelentős átalakítást végeztetett: márvány
burkolat, szobrok, díszkutak jelentek meg.
Trónutódlás és Mátyás megítélése
- A királynak egyetlen feleségétől sem született fia
 törvénytelen fia: Corvin Jánost (1473).
 Királyunk természetesen a Habsburgokkal szemben mindenképpen őt
szánta utódjának.
 Mátyás elkezdte felkészíteni az uralkodásra, valamint a nemeseket is
igyekezett megnyerni fia támogatására (megerősítette helyzetüket a
vármegyékben 1486-ban).
- A nádori törvényekben is próbálta megalapozni fia jövőjét:
 megnövelte a nádor szerepét, a király helyettesévé tette.
- Azonban hiába volt minden,
 a rendek nem akarták, hogy folytatódjon Mátyás erőskezű politikája.
 Corvin János harc nélkül félreállt.
- Helyette II. Jagelló Ulászlót választják meg.
- Mátyás 1490-ben bekövetkezett halála
 az államszervezet széthullott,
 fekete serege szétszéledt,
 az állami adókat a bárók és urak szedték be maguk számára.
- Ezek miatt a későbbi korok elzüllött világában emléke megszépült:
 a nemességnek a belső rend, a gyarapodás, az európai rangú királyi
hatalom,
 a parasztság szemében a békesség és rend, valamint a népmesei
igazságosztó alakjává vált.
 A rendek háttérbeszorítása és a nagymértékű adók feledésbe merültek.