A második ipari forradalom

11.tétel
Előzmények:
Az ipari forradalom a 18. század közepén kibontakozó és napjainkig tartó gyors
gazdasági fejlődés.
Komplex folyamat, ugyanis a gazdaság és az élet minden területére kihat (ipar,
mezőgazdaság, tudomány, életmód).
Első szakasza vagy más néven az I. ipari forradalom a 18. század közepétől a 19.
század közepéig tart. Húzóágazatai: a textilipar, a bányászat, kohászat, vasútépítés és
vasúti közlekedés. Központja: Anglia, amely a világ műhelye lesz a 19. században.

A második ipari forradalom:

A második szakasz vagy a második ipari forradalom a 19. század közepétől
bontakozik ki és a II. világháborúig tart, de a fejlődés a II. világháború után is töretlen.
A második ipari forradalom már kiterjed egész Nyugat-Európára és Észak-Amerikára is.
A húzóágazatok: legfőképp a nehézipar, de a gépgyártás, a vegyipar, a
közlekedés új típusai is.
Az iparban és a bankokban felhalmozódott hatalmas tőke segítette az újítások ipari
alkalmazását.
“Vas és acélipar” - “Az acél kora”
A század végére az energiát még mindig a szén jelentette, de már a vas alapanyagot egyre
sűrűbben váltja fel az acél, melyet az acélgyártás során korszerű kohókban állítottak elő.
(Siemens-Martin-eljárás)

Az új tudományágakhoz új iparágak alakultak ki: pl. vegyipar, villamos energia ipar,

elektronikai ipar, A gőzenergia mellett új energiafajta jelenik meg: a villamos energia..
A XX. század végén elterjedt az elektromosság. A villamos árammal megoldották a
világítást. /Edison izzólámpája/, biztosította a 3 műszakos termelést.
A hírközlés fejlődése főleg az elektromos áram alkalmazásának köszönhető
(Bell-telefon, Marconi- távíró, rádió). A korszak új energiaforrása a kőolaj, új erőgépe a
belsőégésű motor (Otto, Daimler, Benz). A vegyiparban kőolajat finomítanak. A
közlekedést is forradalmasították, kialakul az autógyártás és a repülés.
A közlekedés területén a robbanómotor alkalmazása hozott áttörést (gépkocsi
/ford- T Modell/, Wright testvérek-repülőgép (1903), Zeppelin-kormányozható léghajó).
A termelésben egyre nagyobb szerepet kaptak a gépek: Henry Ford autógyárában
futószalagon megindult a T Modell gyártása, amivel forradalmasította az autógyártást. A
tömegtermelés nő, így a fogyasztás is.
Monopóliumok
Megjelentek a modern monopolszervezetek, melyek a termelést és a piacokat
igyekeztek uralni (pl. kartell, tröszt, holding).
A szabad versenyben erősebbek tudtak csak beruházni , mivel hatalmas tőke kellett hozzá,
megtehették, hogy több vállalkozást olvasztottak magukba/a tőke koncentrációja/ és a
bankok is betársultak a vállalkozásokba / kialakult a finánctőke /. A nagyvállalatok
szövetségbe tömörültek , azaz monopóliumokat hoztak létre, ami akadályozta a szabad
versenyt. Ezért a szabadversenyes kapitalizmust felváltja a MONOPOLKAPITALIZMUS.
Társadalom
A második ipari forradalomban folytatódik a társadalom átalakulása.
A munkásság aránya tovább növekszik, a parasztság aránya csökken, a hagyományos
társadalmi rétegek háttérbe szorulnak, a vállalkozó polgárság erősödik. Legnagyobb
vagyonnal a Rothschildok rendelkeztek.
Nyugaton a városiasodás (urbanizáció) következtében a születések aránya csökkent. A
demográfiai robbanás kelet felé haladt ➜ következménye a kivándorlás az USA-ba. Az
embereket vonzotta a nagyvárosi életmód, a lakóhely és a munkahely elkülönült egymástól,
így kialakult a tömegközlekedés.