A második ipari forradalom korszakának főbb jellemzői

(Tudományos és technikai eredmények a második ipari forradalomban, gazdasági és üzemszervezési

változások, a környezet és az életmód változásai)

Az ipari forradalom fogalma, korszakolása

Az ipari forradalom a 18. század közepén kibontakozó és napjainkig tartó gyors gazdasági fejlődés.
Komplex folyamat: a gazdaság és az élet minden területére kihat (ipar, mezőgazdaság, tudomány, életmód).
Első szakasza vagy az I. ipari forradalom: 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig tart
húzóágazatai: a textilipar, a bányászat, kohászat, vasútépítés és vasúti közlekedés,
központja: Anglia, amely a világ műhelye lesz a 19. században

A második szakasz vagy a második ipari forradalom a 19. század közepétől bontakozik ki és a II.
világháborúig tart, de a fejlődés a II. világháború után is töretlen.

A második ipari forradalom már kiterjed egész Nyugat-Európára és Észak-Amerikára is. Míg az ipari
forradalom kezdetén a találmányok angol feltalálók nevéhez kötődtek, addig a második szakaszban a német
és amerikai tudósok és feltalálók jutottak nagyobb szerephez. Egyre nagyobb jelentőségű a tudományok
fejlődése, melyek a technikai fejlődésre hatottak (kémia – vegyipar, fizika – elektromosság, biológia –
orvostudomány).
A húzóágazatok: a nehézipar, a gépgyártás, a vegyipar, a közlekedés új típusai (gépkocsi, repülőgép).
Az új tudományágakhoz új iparágak alakulnak ki: pl. vegyipar, villamos energia ipar, elektronikaipar,
A gőzenergia mellett új energiafajta jelenik meg: a villamos energia.
Az egyes iparágak kölcsönösen hozzájárultak egymás fejlődéséhez (példák a forrásban)
A hírközlés fejlődése főleg az elektromos áram alkalmazásának köszönhető (telefon, távíró, rádió).
A közlekedés területén a robbanómotor alkalmazása hozott áttörést (gépkocsi, repülőgép, Zeppelin).
Az ipari forradalom átalakította a mezőgazdasági termelés módszereit is a gépek és a műtrágya alkalmazása
révén.

A hétköznapi életben milyen

változásokat jelentett a második
ipari forradalom?
A technikai fejlődés és a tömegtermelés igénye átalakította a termelés módját is. A termelésben egyre
nagyobb szerepet kaptak a gépek: Henry Ford autógyárában futószalagon megindult a T-modell gyártása,
amivel forradalmasította az autógyártást és kielégítette a fogyasztópiac igényeit.

A tudomány és technika újdonságait a hadiipar is alkalmazta, több találmányt először a háborúkban

alkalmaztak (pl. lánctalp), utána került a polgári életbe.

A tömegtermelés és a piacokért folytatott harc a gazdasági szervezetekben is komoly változást

eredményezett. Megjelentek a modern monopolszervezetek, melyek a termelést és a piacokat igyekeztek
uralni (pl. kartell, tröszt, holding).

A második ipari forradalomban folytatódik a társadalom átalakulása. a munkásság aránya tovább növekszik,
a parasztság aránya csökken, a hagyományos társadalmi rétegek háttérbe szorulnak, a vállalkozó polgárság
erősödik. Növekszik az értelmiség szerepe és gazdasági súlya.

Az urbanizáció – a városok száma és fejlődése – további lendületet kap a közlekedés és a technika

fejlődésével: tömegközlekedés, közvilágítás, kórházak, komfortos lakások, csatornázás.
Változnak a társadalmi igények: a rádió, majd a mozi elterjedése a tömegek tájékozódását és új szórakozási
lehetőségeket jelent. Az életmód változásai, a szórakozás, a strandolás, a tömegsport kezdetei is a második
ipari forradalom eredményei.

Hogyan változott meg a nagyhatalmak

sorrendje a második ipari
forradalomban?