Érettségi.

com a tudástár

Az első és második ipari forradalom

erettsegi.com/tetelek/tortenelem/az-elso-es-masodik-ipari-forradalom

Az ipari forradalom a technikai-tudományos ismeretek bővülését és az európai kontinens

arculatának megújítását eredményezte, átalakította a társadalmat, a környezetet és a
mindennapi életet. A folyamat még ma is tart, ám történelmi szempontból az első és a
második ipari forradalmat szoktuk megkülönböztetni.

Az első ipari forradalom

Nagy-Britanniában kezdődött az 1770-es évektől, majd a napóleoni háborúk után Nyugat-
Európában és az Egyesült Államokban is kibontakozott. A 19. század közepén zárult le,
egy-két évtizeddel később követte a második. Fő színtere Anglia volt, ahol a 18. század
elejétől mezőgazdasági fejlesztések indultak. A földeket bekerítették, így azok polgári
tulajdonba kerültek, emellett a birtokosok korszerű termelési módszereket alkalmaztak.
Mezőgazdasági módszerek:

a nyomásos gazdálkodás helyett megjelent a vetésforgó: az ugar területére

takarmánynövényeket ültettek (zab, lucerna), ami téli élelmet jelentett az állatok
számára
istállózó állattartás (egész évben van élelem)
új kapásnövények (burgonya, kukorica)
talajjavító módszerek (vetésforgó, trágyázás): bővítik a gabonatermelést, nincs több
éhínség Angliában

Ezek a módszerek biztosították a növekvő népesség és az iparosodó városok ellátását,

fenntartották a gazdasági növekedést.

A fejlődés háttere
Jelentős szén- és vasérckészlet
Folyók szabályozása, csatornahálózat: a belső szállítás költségeit csökkenti
Gyarmatbirodalom: fellendíti a kivitelt
Tudományos, technikai találmányok
Szabadalmi törvény: a feltalálók 14 évig kizárólagos jogon értékesíthették
találmányaikat
Hitelszervezet: tőkét ad a beruházásokhoz (Angol Bank)

1/3
Az időszakot szabadversenyes kapitalizmus jellemezte, mely elveti az állami
beavatkozást a gazdasági folyamatokba. Adam Smith megalapítja a modern
közgazdaságtant, úgy gondolja, hogy a keresletre és a kínálatra ható erők elrendezik a
piacot, és a beavatkozás megakasztja a fejlődést (önszabályozó piac).

Textilipar

A belső fogyasztás növekedése először a textilipart tette próbára, melynek fő célja ezután a
szövés és a fonás gépesítése volt. Ez több feltaláló találmányai által, lépésről-lépésre jött
létre. A gazdasági növekedést a gőzgép gyorsította fel, hiszen megkönnyítette a
munkavégzést:

Feltalálója James Watt (1769)

Kezdetben bányászatnál a gőzszivattyú segítségével a bányavíz kiszivattyúzására
használták
Watt tökéletesítette: kevesebb tüzelőanyagot használt, illetve műhelyi szerszámgépek
hajtására is alkalmazta
Emellett a dugattyúk egyenes vonalú váltakozó (fel-le) mozgását egyenletes
körmozgássá alakította
Sok új találmány megszületését segítette elő, többek között megjelent az első
gőzgéppel működő fonoda.

A posztógyártás mellett a pamutipar is fellendült, ezt kezdetekben Indiából behozott gyapot

látta el.

Közlekedés
A tömegtermelés a belső szállítás felgyorsítását igényelte, a 19. század elején indult meg a
forradalma.

Lapátkerekes gőzhajó: Robert Fulton nevéhez köthető, először Amerikában

mutatkozott meg; új irányt ad a világkereskedelemnek és a flottakészítésnek; később
tökéletesítik (lapátkerekek erősítése, hajócsavar feltalálása), így kiszorítja a
vitorlásokat
Gőzmozdony: George Stephenson nevéhez köthető; többen kísérleteztek vele, de ő
alkotta meg a legjobbat
Első vasútvonal: 1825

Ezek a találmányok nagy mennyiségű nyers- és kovácsoltvasat igényeltek. A kohászat

műszakilag fejlődött, nőtt a termelése. Ehhez azonban rengeteg faszén kellett, így riasztó
méreteket öltött az erdőirtás. Anglia orosz nyersvas behozatalra szorult a 18. század elején.
Erre megoldást jelentett a kokszosítás technikájának kidolgozása, és a koksz kohászati
felhasználása, így Anglia nyersvastermelésben az élre került. A vasfeldolgozás és a
hengerlési technikák fejlődése jó minőségű anyagot biztosított.

2/3
A társadalom

A mezőgazdasági termelők aránya csökken (60%-ról 22%-ra)

Egészségesebb táplálkozás, fertőző betegségek elleni sikeres küzdelem (pl. himlő
elleni oltás), ezáltal nőtt az átlagéletkor (27 évről 42 évre), csökkent a
gyerekhalandóság
Egyéni higiénia megjelenése: szappanhasználat, mindennapi mosakodás
Polgári viselet, olcsó pamutruhák
A városi polgári középosztály elkülönült az alsóbb rétegektől, új életmód
Belső vándorlás az ipari nagyvárosokba, urbanizáció
Nagyüzemek jöttek létre, ám a gyári munkások méltatlan körülmények között
dolgoztak (napi 14-16 óra munka, alacsony fizetés, szigorú büntetések)
Kiszolgáltatottság: nincs baleset-és betegbiztosítás, segély
Női-és gyermekmunka, sokszor 13 év alatti gyermekeket dolgoztattak a bányákban
Csatornahálózat kiépítése, utcák kikövezése, szemétszállítás megoldása a
gazdagabb negyedekben
Munkások: zsúfolt külvárosi bérkasszárnyák, közeli gyártelepek egészségkárosító
hatásai

3/3