Ipari forradalom

Angliából indult ki, itt már a 18-ik században voltak vállalkozók, akik a mezőgazdaságban
pénzt fektettek a termelés javításába. Egyre több ember dolgozott az iparban, a
világkereskedelem központja Anglia lett, Londonban létrejött a tőzsde.
Az első találmányok a textiliparban voltak, gépesítették a fonást. A gépek működéséhez
energiára volt szükség – gőzenergia. Találmányok:
James Watt-gőzgép
Robert Fulton-gőzhajó
George Stephenson-gőzmozdony
Nagy-Britanniát a világ műhelyének nevezték a 19-ik században. A városokat vasutakkal,
csatornákkal kötötték össze, hogy minél könnyebb legyen a szállítás, kereskedelem. Nagy
iparvárosok jöttek létre: Manchester, Liverpool, Newcastle. A munkások napi 14-16 órát
dolgoztak, az angol táj megváltozott, sorra nyitották a bányákat.
Elterjedt az angolkór nevű betegség: a dolgozó gyerekeket nem érte napfény (bányákban,
pincékben , sötét helyeken robotoltak) ezért D vitamin hiányuk lett. Visszamaradtak a
növésben, hasuk előredomborodott, 25-30 évesen már öregembernek nézek ki.
A 19-ik század második felében újabb ipari forradalom volt. A gőzenergiát felváltotta a
villamos energia.
Faraday-elektromágneses indukció
Hertz-elektromágneses hullámok
Edison villanyégő
1867-ben Alfred Nobel feltalálta a dinamitot, majd a halála előtt, látva mire használják a
találmányát (egymás robbantására az emberek), létrehozott egy alapítványt, díjat. Nobel-díj –
évente osztják ki az emberiség legnagyobb tudósainak különböző tudományterületeken.