3.

Az ipari forradalom kibontakozása és következményei

 
Azt a történelmi változást, mely során a manufaktúra korszak régi szerszámait felváltották a
gépek, a manufaktúra helyét átveszi a gyár ipari forradalomnak nevezzük.
Az ipari forradalom a XVIII.sz. végén Angliából indult ki, azért mert itt jöttek létre
a feltételek:
- Az Angol polgári forradalom korán elhárította a fejlődés politikai akadályait. Anglia 1688-
től alkotmányos monarchia.
- Az egyre növekvő gyarmatbirodalom, a tengeri kereskedelem jelentő tőkéket halmozott fel.
Az 1694-től működő Angol bank jól működő hitelszervezetet teremtett.
- A bekerítések következtében nagy tömegű, olcsó munkaerő keletkezett. A gazdag vas és
szénbányák az iparfejlődés legfontosabb nyersanyagát biztosították.
Kezdete:
Az ipari forradalom a könnyűiparban, azon belül is a textiliparban kezdődött. Az első gépek
a fonó és szövő gépek voltak. Feltalálásukra az ösztönzött, hogy megnőtt a kereslet az olcsó
és könnyű viseletű pamutvászon iránt. Alapanyagát, a gyapotot korlátlan mennyiségben
termelték Indiában és az Amerikai ültetvényeken. A kézi fonás és szövés nem tudta az
igényeket kielégíteni.
Találmányok:
Az ipari forradalom kibontakozását James Watt találmánya, a gőzgép tette lehetővé. A
gőzgépet alkalmazták a textiliparban, szénbányászatban, kohászatban és az ipar sok más
területén, de a legforradalmibb változást a közlekedés terén idézett elő. Stephenson
találmánya a gőzmozdony, Fulton találmánya a gőzhajó. Az első műutak a Skót
mérnök Mac Adam tervei alatt készültek. A hírközlést Morse találmánya, a
távíró forradalmasította. A nehézipar találmányai a magaskoho és a kokszolás.
Az első gépek egyedi, kézzel gyártott, drága gépek voltak. Anglia elsőként jutott el a
gépgyártás gépesítéséhez. Elterjedtek a forgácsoló gépek. A
kötelező szabványméretek bevezetésével megoldották az alkatrész utánpótlást is.
Az ipari forradalom a XIX.sz.-ban kisebb-nagyobb késéssel Európa többi országába és Észak-
Amerikába is lejátszódott.

Az ipari forradalom gazdasági és társadalmi következményei:

- a mezőgazdasági és ipari termelés növekedése
- a pusztító járványok felszámolása
- a közegészségügy megszervezése következtében a népesség addig példátlan
arányban megszaporodott (Anglia lakossága 1740 és 1850 között megháromszorozódott)
- urbanizáció, városiasodás játszódott le (a falu munkaerő feleslege a városokba költözött
és nagy ipari városok jönnek létre, Pl.: Manchester lakossága 30 év alatt 35 ezerről 350 ezerre
nőtt.)
- Megváltozik a falusi és a városi lakosság aránya a város javára. A népesedés és
városiasodás meggyorsította a mezőgazdaság fejlődését: a 3 nyomásos gazdálkodást
felváltotta a vetésforgó. Megjelennek az első gépek: arató-, vető-és cséplőgép. Elterjed a
tömegélelmezés szembotjából fontos burgonya.
- Az ipari forradalom hatására a társadalom szerkezete is átalakult, alapvető változás
következett be az egyes osztályok és rétegek egymáshoz való viszonyában. A parasztság %-
aránya csökkent, a társadalom mindinkább 2 alapvető osztályra polarizálódik:
-       Munkás (proletár): munkaerején kívül nincs semmilye, munkaerejét agazdasági
kényszer miatt kénytelen eladni.
-                  Tőkés (burzsoá): az alapvető termelési eszközök (gyárak, gépek, bankok) a
kezében vannak, a kapitalista társadalom uralkodó osztálya érdekei védelmében minden
eddiginél erősebb államhatalmat hoz létre.
- Az ipari forradalom első évtizedeiben a munkásosztály helyzete rossz volt. A nagy
munkaerő kínálat miatt a munkabérek a létminimum alatt maradtak. Nem voltak munkásvédő
törvények, a napi munkaerő 16-18 óra volt, rosszak voltak az élet-és munkakörülmények.
Olcsósága miatt előszeretettel alkalmazták a női – és a gyerekmunkát.
- A munkások kezdetben azt hitték, hogy a gép veszi el a munkájukat, ezért az első
munkásmozgalmak , az ösztönös mozgalmak az úgynevezett géprombolások voltak. A
munkások fokozatosan rájöttek arra, hogy érdekeik védelmében szervezett mozgalomra van
szükség. Az első munkásszervezetek a szakszervezetek voltak, melyeket szakmánként
alapítottak. Majdnem minden országban először a nyomdászok, asztalosok és szabók voltak.
A szakszervezetek a munkások élet- és munkakörülmények javításáért harcoltak.
- Az első munkáspárt az Angliában megalakuló Chartista párt volt. Nevét onnan kapta,
hogy vezetői egy jogbiztosító népalkotmányt, Angolul Chartert- dolgoztak ki, ebben a
munkásosztály részére politikai jogokat, általános egyenlő és titkos választójogokat
követeltek.
A XIX.sz. elején már akadtak olyan gondolkodók, akik a keresztény humanizmus talaján állva
enyhíteni akartak a munkásság nyomorúságos helyzetén, őket nevezzük utópista
szocialistáknak. Szocialisták azért voltak, mert egy közösségi társadalmat akartak
létrehozni, ahol nincsenek ekkora különbségek.Utópistáknak ezért nevezzük őket, mert a
megvalósítást illetően elképzeléseik irreálisak voltak (elnevezésük a XVI.sz.-i híres író és
politikus Morus Tamás utópia című művére utal, amiben a szerző egy sehol-sincs szigetország
tökéletes társadalmát írta le). Képviselőjük Owen, Forier és Sait-Simon.
A tudományos szocialzmus megteremtői a XIX.sz. közepén Marx és Angels voltak. A
marxizmus alaptétele, hogy a történelmet osztályharcok történetének minősítette és az
utolsó nagy ellentmondás a munka és tőke harcának eredményeként a kapitalizmus
elpusztul és létrejön az osztálynélküli társadalom . A munkásosztály feladata
forradalommal megdönteni a tőkések hatalmát és létrehozni a proletár diktatúrát.