A II.

IPARI FORRADALOM

Az 1780-as években fellendült a gazdaság, amely az iparszervezési és technikai újításoknak

köszönhetően és folyamatosan bővült a gazdaság ezt ipari forradalomnak nevezzük. Angliából indulva
a XIX. század második felétől nyugatról kelet felé átformálta egész Európát.

Megjelentek a tőkés fejlődést lehetővé tevő viszonyok. A földek többsége a bérmunkát adó
birtokosok tulajdona volt. Ezáltal fejlődött a mezőgazdasági termelés: trágyázták a földeket,
vetésforgót használtak, az istállózó állattartás egyre népszerűbb volt és a fajnemesítés is újdonságnak
számított.

Az ipari forradalom egész Európára és az Amerikai Egyesült Államokra hatott. A gazdasági és technikai
fejlődés újabb erőteljes lendületet vett.

A fejlődés főága a nehézipar. Az iparban és a bankok világában hatalmas tőke halmozódott fel,
segítette az újítások ipari alkalmazását. Ezt szokás második ipari forradalomnak nevezni.

Az ipari forradalom azzal a felfedezéssel indult el, melynek során egy fiatal feltaláló rájött arra, hogy
hogyan lehet a gőz erejét felhasználni az emberi erő kiváltására. A fiatal feltaláló James Watt volt. A
gőzgép feltalálását 1769-hez köthetjük, mert ekkor már Watt működő gőzgéppel rendelkezett.

Az ipari forradalom második nagy mérföldkövét jelentette Edmund Cartwright találmánya 1785-ben,
a gözzel hajtott szövőszék. Létrejöttek Anglia első pamutgyárai.

A gözgépek által előállított jóval nagyobb mennyiségü textiláru piacokra szállítása azonban már a
tömegtermelés kezdetén óriási gondot kezdett jelenteni. A közlekedés forradalmasítását Robert
Fulton amerikai feltaláló nevéhez köthetjük, aki 1807-ben alkotta meg a gőzhajót.

A hajózást a szárazföldi közlekedés forradalmasítása követte George Stephenson révén, aki 1814-ben
megalkotta az első gözmozdonyt.

A népességnövekedés az ipari forradalom alatt tovább gyorsult. Ezt demográfiai gyorsulásnak

nevezzük. A demográfiai robbanás oka az életkörülmények, a higiéniai viszonyok javulása és az
orvostudomány fejlődése.

A XIX. században a demográfiai robbanás a halálozási arány csökkenésével indult, majd a

népességnövekedés mérséklődését a gazdaság fejlődése váltotta ki. A születésszám a falvakban
magasabb volt, mint a városokban

A falvakból és a kisebb városokból az ipari városokba költöztek. Egyre több százezres, milliós város
jött létre a fejlödö területeken.

Rengeteg lakást kellett építeni, tiszta ivó vizre és szennyvízcsatornákra volt szükség, illetve a szemét
szállitására is. Szegények tömegei nyomornegyedekbe kényszerültek.

Szakaszai:Az első vagy klasszikus ipari forradalom a XVIII. század közepétől a XIX. század 60-as évéig
tartott. Jellemző területe Anglia volt. A második ipari forradalom a XIX. század 70-es éveitől az első
világháborúig tartott. Jellemző területe USA és Németország volt.