7.

TÉTEL
Az ipari forradalom és következményei

Ipari forradalom: a termelés technikájának forradalmi jellegű átalakulása. Fő jellemzője a

gépesítés. Angliában kezdődött a 18. század végén, és első hulláma még a 19. század első
felében is tartott, folyamatos volt a fejlődés.

A manufaktúrák (jelentése: „kézzel csinálni”) gyárakká alakultak, fejlődtek. (Gyár: tőkések

irányítása alatt lévő gépesített termelési egység – üzem –, saját eszközökkel, bérmunkásokkal
dolgoztat; a termelőeszközök a gyáros (tőkés) tulajdonában vannak.)

Előzmények: Az ipari forradalom Angliában bontakozott ki. Ennek oka, hogy hamar
megszűnt a jobbágyság és a feudális földbirtokrendszer. Dinamikusan fejlődött a
termelékenység (azaz ugyanakkora tőke befektetésével adott idő alatt nagyobb mennyiséget
tudtak termelni). A növénytermesztés helyett a legeltetés került előtérbe a gyapjúkereslet
(textilipar!) növekedése miatt. A falusi lakosságra nem volt szükség a mezőgazdaságban, s a
munkanélküliség elől a városokba telepedtek. Kialakult a városi bérmunkás réteg: a
munkásosztály.
A mezőgazdasági termelés nőtt → árufelesleg alakult ki → több embert tudtak ellátni
élelmiszerrel → nőtt népesség (demográfiai robbanás) → több embernek több ruha kellett →
megnőtt a kereslet a textilipari termékek iránt → növelni kellett a termelést az iparban, és
ráadásul volt is sok nyersanyag hozzá → erre a megoldás a gépesítés volt.

Az ipari forradalom fontosabb találmányai:

Fonógép – Hargreaves
Gőzgép (1769) – James Watt
Gőzhajó (1807) – Fulton
Gőzmozdony (1825) – Stephenson
Távíró – Morse

A gőzhajó és a gőzmozdony megjelenésével a közlekedés és a szállítás olcsóbb és gyorsabb

lett → ez tovább ösztönözte a tömegtermelést, amit a népességnövekedés is szükségessé tett
→ a hajó és a mozdony gyártásához újabb iparágak fejlesztésére volt szükség → megnőtt a
gépgyártás jelentősége, és egyre nagyobb szükség volt a bányászatra → e kereslet tovább
lendítette a gazdaság fejlődését.

Társadalmi következmények:

1. Megnőtt a városi lakosság aránya a falusihoz képest (1770: 20% → 1850: 50%).
2. Kialakult a munkásosztály (proletariátus) (gyárak bérmunkásai).
3. Sokan váltak munkanélkülivé, mert a gépesítés miatt kevesebb munkáskézre volt szükség
→ a XIX. században gépromboló mozgalmak alakultak ki. De összességében mégis több
ember jutott munkához, a gépek miatti munkanélküliség bizonyos helyeken, településeken
volt jellemző.
4. A gyárosok a lehető legolcsóbb munkaerővel dolgoztattak → gyermek- és asszonymunka
→ nyomorgó tömegek éltek a városokban (proletárok) → hamarosan ezek érdekvédelmi
szakszervezeteket alapítottak (trade union = szakszervezet) → a kibontakozó mozgalom
Angliában a chartizmus (1830-as évek) → Karl Marx és Friedrich Engels munkásságával
 megszületik a kommunizmus és a szociáldemokrácia eszméje, kibontakozik a
munkásmozgalom.
5. Az új gyáriparos nagypolgárság (tőkések/burzsoázia) hatalmas vagyonokra tesz szert,
politikai befolyása növekedik a hagyományos arisztokráciával szemben.

Az ipari forradalom következménye a környezetszennyezés is: a nagyvárosok ipari

negyedeiben zsúfolt munkásszállásokon éltek az emberek, és a gyárak erősen szennyezték a
levegőt.

A XIX. század második felében az ipari forradalom új szakasza kezdődött el, ezt második
ipari forradalomnak nevezzük. A második ipari forradalom húzóágazata a nehézipar
(acélgyártás) és a vegyipar, fő energiaforrása pedig a belső égésű motor és az elektromos
áram volt. A találmányokat egyre inkább megelőzte a tudományos kutatás - a tudomány és a
technika összefonódása manapság is tart..
FONTOSABB TALÁLMÁNYOK
A nehéziparban új eljárások lehetővé tették jó minőségű és olcsó acél előállítását, amit
felhasználtak pl. vasútépítésre, autógyártásra, a hadiiparban, építészetben (Eiffel-torony,
felhőkarcolók), gépgyártásban. A szénben és vasban gazdag területeken iparvidékek jöttek
létre, ahol koncentrálódtak a nehézipari üzemek, ilyen volt pl. a Ruhr-vidék és Elzász-
Lotharingia (Németország).
A vegyipar a kémia fejlődésével alakult ki. Új anyagokat fedeztek fel: műanyagok,
robbanóanyagok (dinamit, Alfred Nobel), műtrágya, fényképészet és filmezés
(celluloidszalag) stb.
Megismerték és használni kezdték a villamos áramot (dinamó: Jedlik Ányos; ipari
alkalmazását először Werner Siemens dolgozta ki):
· gépek meghajtására (villanymotor),
· világításra: 1879 izzólámpa, Thomas Edison,
· hírközlésre: 1876 telefon, Graham Bell (később telefonközpont is, Puskás Tivadar)
· közlekedésre: villamos, földalatti (az első Londonban, a második Budapesten 1896-
ban)

A közlekedés is tovább fejlődött. Folytatódott a vasútépítés (két leghosszabb vonal:

transzkontinentális vasútvonal az USÁ-ban, transzszibériai vasút Oroszországban). A belső
égésű motor feltalálása (1876 Nikolaus Otto - négyütemű Otto-motor) forradalmasította a
közlekedést és kialakított egy új iparágat, az autógyártást:
· autógyárak: Benz, Daimler (Mercedes, a lánya után), Peugeot, Michelin (ő még 1899-
ben túllépi a 100 km/órát teszteken), Ford (Henry Ford híres T-modellje az első
futószalagon előállított gépkocsi), FIAT, BMW
· a gépkocsi kb. az 1920-as évekig luxuscikknek számított

A levegő meghódítása két úton indul el: léghajóval (1900, Ferdinand Zeppelin) és repülővel
(1903, Wright-fivérek) - 1909 Louis Blériot átrepülte a La Mache-csatornát.
A hadiiparban a hátultöltős puskák (sorozatban gyártható tölténnyel) és a gyorstüzelő
fegyverek (Maxim-géppuska), a haditengerészetben az óriás csatahajók (dreadnought-ok) és a
tengeralattjárók jelentettek újdonságot.
A MONOPOLKAPITALIZMUS KORA
A második ipari forradalom beruházásaihoz nagyon sok tőke kellett, ezért óriásvállalatok
alakultak ki, ezeket monopóliumoknak nevezzük, mert néhány vállalat uralta a piac egy-egy
részét. Ilyen volt pl. az USÁ-ban a Standard Oil (Rockefeller), amely az olajpiac nagy részét
ellenőrizte, vagy a német Krupp-művek, amely a német acélipar vezető cége volt. A
kapitalizmusnak ezt a szakaszát monopolkapitalizmusnak is nevezik. Az USÁ-ban több ún.
"trösztellenes" törvényt is hoztak az óriásvállalatok piactorzító tevékenységének
megakadályozására.
A kapitalizmus ebben a korban vált világméretűvé: a nemzetközi pénzmozgás megélénkült
(központja a londoni City, általános fizetőeszköz az angol font) - pl. az orosz iparosodáshoz a
franciák adták a tőkét; a török vasutat a németek építették. Egyre inkább összefonódott a
bank- és az ipari tőke: a bankok gyakran támogattak ipari beruházásokat.
Ebben a korban jöttek létre az első világszervezetek, pl. a Nemzetközi Vöröskereszt,
Egyetemes Postaegyesület.
Az ipari forradalom győzelmét jelképezték a világkiállítások. Az elsőt 1851-ben tartották
Londonban (a Kristálypalotában), ahol 6 millió látogató 14 ezer kiállított tárgyat tekinthetett
meg. Ezután 4-5 évente tartottak egyet, általában Párizsban, a látogatók száma folyamatosan
nőtt.
Az egyenlőtlen fejlődés
Az egyes országok nem azonos ütemben fejlődtek. Míg a század közepén még mindig Nagy-
Britannia járt az élen, fejlődése lelassult, így a XX. század elejére az USA és Németország
vette át tőle a vezető szerepet. A 4-5. helyen Franciaország, illetve a felemelkedő Japán állt,
míg Oroszország messze lemaradt iparosítás tekintetében a többi nagyhatalom mögött.
Ezt a jelenséget egyenlőtlen fejlődésnek nevezzük, és több oka volt (pl. nyersanyagok
megléte, oktatás színvonala, polgári szabadságjogok megléte, tőke mennyisége, gyarmatok
stb.). Az egyenlőtlen fejlődés kiélezte a versengést a nagyhatalmak között.