11.

évfolyam – A reformkor

8. Széchenyi István eszmerendszere

1. Az 1825-27. évi országgyűlés

• I. Ferenc a rendek nélkül kormányoz – konfliktus a nemességgel; a 20-as évek eu-

rópai mozgalmai miatt Ferenc meghátrál és országgyűlést hív össze, célja rendezni a
viszonyt a magyar rendekkel
• Visszatérnek a rendi alkotmányhoz, a nemesség megszavazza az adót és az újonco-
kat – az országgyűlés biztosítja a kereteket a kibontakozó reformmozgalomhoz, bi-
zottságok felállítása a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez
• Széchenyi fellépése: ajánlat a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására – fel-
lépése a reformkor kezdetét jelenti, de a reformerek első jelentős fellépése az 1830-
as országgyűléstől számítható

2. Széchenyi István pályafutása és nézetei

• Dunántúli arisztokrata családból származik, apja Széchenyi Ferenc, anyja Festetich

Julianna
• Részt vesz a napóleoni háborúkban, majd utazásokat tesz Európában, ráébred Ma-
gyarország elmaradottságára – küldetéstudattól vezérelve lép a cselekvés útjára – az
arisztokráciát véli a reformok vezető erejének
• Fellépése nem előzmények nélküli: elődei a korábbi reformerek (érdekegyesítés), a
gazdasági szakírók (a mezőgazdaság rossz helyzete) és a nyelvújítók (a nemzeti
nyelv és kultúra fontossága)
• Megtervezi és irányítja a társadalom önszerveződését, figyelembe veszi a különböző
társadalmi csoportok érdekeit, de ezeket alárendeli az össznemzetinek nyilvánított
reformérdeknek
• A fennálló rend megbontása nélkül (forradalom nélkül) kívánja a reformok megvaló-
sítását szigorúan megtervezett és irányított folyamatként – reformjai a forradalom el-
kerülésére szolgálnak
• A reformfolyamat vezetését az arisztokráciára, mint a társadalom vezető erejére bíz-
ná
• Eszménye egy angol típusú átalakulás, az arisztokrácia gentryvé válva, gazdasági és
politikai hatalmának megtartásával kapitalizálódna és vezetné az egész társadalmat a
polgári nemzetállamba

3. A Hitel

• Nem kapja meg a birtokai modernizálásához szükséges hitelt – a nemesi birtok az

ősiség miatt nem elárverezhető
• 1830: Hitel című munkájának megjelenése: igazolja, hogy a feudális rendszer már a
nemesség számára sem megfelelő, kritikus szembenézés a létező viszonyokkal, a
változtatás fő akadálya a hitelhiány
• Támaszkodni kíván a kormányzat segítségére és jó szándékára
• Nem az arisztokrácia, hanem a birtokos nemesség fogadja szimpátiával elképzelése-
it, ez a réteg inkább érdekelt a változtatásban

©MonokZoltán
11. évfolyam – A reformkor

4. Wesselényi Miklós

• Szoros barátságot köt Széchenyivel, gondolataik hatnak egymásra, Wesselényi erő-

sebben kötődik a liberális nézetekhez, de barátságuk a véleménykülönbség miatt
megszakad: a rendi ellenzékiség szerepét eltérően ítélik meg
• 1831: a Balítéletekről című munka: liberális alapokon álló sérelmi politizálást kell
folytatni a kormányzattal szemben
• A nemességnek engedményekkel a saját oldalára kell állítania a parasztságot – meg
kell váltani a paraszti szolgáltatásokat – az érdekegyesítés gondolata fogalmazódik
meg

5. A Világ és a Stádium

• Dessewfy József: Taglalat – válasz Széchenyinek: a rendi rendszert akarja megre-

formálni – az arisztokrácia nem érdekelt a rendszer felszámolásában
• 1831: Világ, 1833: Stádium – programszerűen, egységes rendszerbe foglalja re-
formelképzeléseit, számít a kormány együttműködésére: az ősiség megszüntetése, a
nem nemesek birtokbírhatása, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, a céhek, az
árszabás, a monopóliumok eltörlése – a változásokat lassan, fokozatosan, forradalom
elkerülésével kell bevezetni
• Programjának három meghatározó eleme a reformok folyamatossága, az arisztokrá-
cia vezető szerepe és bizalom a birodalmi kormányzatban - vitákhoz vezet a liberális
ellenzékkel

6. Széchenyi gyakorlati alkotásai

• Fő célja javítani az ország infrastruktúráját, és a mezőgazdasági termékek értékesíté-

si feltételeit
• Az Al-Duna szabályozása és hajózhatóvá tétele
• Gőzmalom, hajógyár létesítése, a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása
• A lótenyésztés és a lóversenyzés meghonosítása – katonai okból is fontos a megfelel
lóállomány
• A Kaszinó létrehozása a reformerek összejöveteleire – fórumot teremt a reformesz-
méknek
• A Lánchíd megépítése: az első állandó, kőhíd Pest és Buda között
• A Tisza-szabályozás tervei Vásárhelyi Pállal együtt

©MonokZoltán