29.

A reformkor
kezdete
 Széchenyi István és Wesselényi Miklós
gróf Széchenyi István (1791-1860)
- Bécsben született és nevelkedett
- családja: katolikus arisztokrata nagybirtokos (Nyugat-Mo.
Nagycenk)
- apja: Széchényi Ferenc
- anyja: Festetics Júlia (Festetics György testvére)
- harcolt a napóleoni
háborúkban + részt vett a bécsi A Széchényi Könyvtár
kongresszuson
→ de: kiábrándult a
katonaéletből
- tanulmányi utak Nyugat-
Európában barátjával, báró
Wesselényi Miklóssal
báró Wesselényi Miklós (1796-1850)
- erdélyi arisztokrata család (lázadó múlt)
→ katolikus + református rokonság
→ az erdélyi birtokos nemesség kevesebb
földbirtokkal rendelkezett
- a két ifjú arisztokrata bejárta egész Európát
→ legnagyobb hatás: Anglia Széchenyi, a fiatal utazó
(minta)
→ felismerik a reformok
szükségességét a fejlődés érdekében
- hatottak rájuk a korszak
forradalmi eszméi
→ Széchenyire a nacionalizmus
→ Wesselényire a liberalizmus
 Az 1825-27-es országgyűlés
- I. Ferenc (1792-1835) 1812 után nem hívta össze a magyar rendeket

→ abszolút uralom kiépítésének kísérlete + rendeleti kormányzás

- de: rendi ellenállás + 1820-as évek forradalmi hulláma

(nagyhatalmi helyzet)

- ogy. összehívása:

• visszatérés a rendi dualizmushoz

• rendi jogok megerősítése

• reformokat nem fogadtak el - de felmerült az igény

→ bizottságok felállítása (Pl. vámok, úrbéri viszonyok, magyar

nyelv ügyének vizsgálata)
 • Széchenyi István felajánlotta egy éves jövedelmét egy tudós
társaság létrehozására
→ több arisztokrata is követte a példáját
→ Magyar Tudományos Akadémia létrejötte
- a reformkor kezdete mégis 1830
Felsőbüki Nagy Pál a magyar nyelv ügye
érdekében mondott beszédében a mágnások
közönyét ostorozta a kérdéssel kapcsolatban
 A reformkor programadó művei
- 1830: Széchenyi Hitel című műve (még hat kiadás)
• a reformok gazdasági szempontú megközelítése
• érdeklődés oka:
→ dekonjunktúra időszaka az 1820-as évektől
• a mű megírásának közvetlen oka:
→ modernizálni akarta a birtokait – de: a
hiteligényét visszautasította a bécsi bank

→ oka: ősiség törvénye – a nemesi birtok nem

elidegeníthető (1351)

• a jobbágyi szolgáltatások (robot) nem kifizetődő

• a nemességnek gazdaságilag megérné

lemondani előjogairól (vámmentesség,
jobbágyszolgáltatások)
- Széchenyi programterve:
• megfontolt, lassú + előre megtervezett reformok kellenek
• a bécsi kormányzat bevonása (Oroszországgal szemben támasz)
• arisztokrácia vezetése + birtokos nemesség bevonása (de a
köznemesség támogatta leginkább)
- 1831: Világ
- 1833: Stádium → politikai programjának tételes
felsorolása logikai sorrendben (12 pont)
• ősiség + háramlási jog eltörlése → hitelfelvétel
• a nem nemesek is vehessenek földbirtokot
• törvény előtti egyenlőség
• monopóliumok, céhek stb. eltörlése
• a magyar legyen az államnyelv
• a Helytartótanács kormányozzon
- Wesselényi Miklós reformprogramja (Balítéletekről, 1831)
• a cenzúra miatt csak 1833-ban jelenhetett meg → kisebb hatás
• politikai oldalról közelített
→ a reformok megvalósulásához rendi összefogásra
+ rendi ellenállásra van szükség (sérelmi politika)
• a bécsi kormányzat ellenében is meg kell valósítani a reformokat
• a jobbágykérdés politikai megközelítése
→ érdekegyesítésre van
szükség
→ a nemességnek
engedményeket kell tenni a
parasztság felé (Pl.
szolgáltatások megváltása)
=> rendi ellenállás
erősödhetne így
- Wesselényi + Széchenyi elhidegülése
→ eltérő politikai elképzelés
→ de: közös cél ‘haza és haladás’
nemzeti felemelkedés polgári átalakulás + liberális
reformok
- Dessewffy József: Taglalat c. műve
→ a Hitel konzervatív kritikája (1831)