1848-1849 forradalom és

szabadságharc
Készitette: Kulai Alexa Zita 7.a
 A reformkori újítások
voltak az előzmények
• Célja:
Reformkor • a társadalom és a gazdaság
modernizációja
(1825-1849) • a nyelv államnyelvé tétele
• sajtószabadság
• a nemzet függetlensége és szabadsága
• jobbágyfelszabadítás
 A forradalom

• Az 1847-48-as utolsó rendi országgyűlés

• 1847. november 11. összeül az utolsó rendi országgyűlés
• Kossuth Lajos Pest vármegye követe az alsó táblán
• 1848. január Itália több városában kitört a forradalom
• 1848. február Párizsban kitört a forradalom
• 1848. március 1. a párizsi forradalom híre Pozsonyba (az
országgyűlésre) érkezett
• 1848. március 3. az országgyűlésen Kossuth elmondta felirati
beszédét
• 1848. március 13. Bécsben kitört a forradalom – Metternich
megbukott
• 1848. március 14. a bécsi forradalom hírére a felső tábla
elfogadta Kossuth felirati javaslatát - (másnap) országgyűlési
delegáció indult Bécsbe
A pesti forradalom
• A bécsi forradalom hírére a „Fiatal
Magyarország” (márciusi ifjak) a Pilvax-
kávéházban gyülekeztek, azt tervezték, hogy
a közelgő József napi vásár tömegeit
fellelkesítve tömegdemonstrációt
szerveznek és petíciókat fogalmaznak meg
→ cél, hogy nyomást gyakoroljanak Bécsre
• március 15-én reggel a márciusi ifjak a
Pilvax-kávéházból indultak → kb. 15-en
(útközben a tömeg több ezresre duzzadt)
A pesti forradalom
• 1. először az egyetemeket járták végig
• 2. lefoglalták Landerer és Heckenast nyomdáját (12
pont kinyomtatása)
• 3. a Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak
• 4. a Pesti Városháza elé vonultak és a tanáccsal
elfogadtatták a 12 pontot → így a petíció, mint Pest
város követelése mehetett Pozsonyba (országgyűlés)
• 5. a tömeg Budára vonult, hogy követelje Táncsics
Mihály szabadon engedését
• 6. Nemzeti Színház díszelőadást tartott (Erkel: Bánk
bán c.) + Közcsendi Bizottmány alakul (elnöke: Irányi
Dániel)
 1848. április elejére
megalakult a felelős
kormány
BATTHYÁNY LAJOS miniszterelnök
SZÉCHENYI ISTVÁN közmunka, közlekedésügy
EÖTVÖS JÓZSEF vallás- és közoktatásügy
SZEMERE BERTALAN belügy
KLAUZÁL GÁBOR földművelés, ipar, kereskedelem
KOSSUTH LAJOS pénzügy
DEÁK FERENC igazságügy
MÉSZÁROS LÁZÁR hadügy
ESZTERHÁZY PÁL király személye körüli miniszter
 Az áprilisi
törvények
• a király szentesíti a törvényeket azonnali,
• kötelező örökváltság (állami kártérítéssel)
k • megszűnt az előzetes cenzúra
• alacsony vagyoni cenzushoz kötött választójog
• közteherviselés - hadügy/pénzügy
• az osztrák kormányzat nem küldte haza a
magyar ezredeket
• 1848. július 11. Kossuth megajánlási beszéde
„Megadjuk!”  200 000 újonc és a
felállításához szükséges pénz
 A szabadság harc
kezdete
1848. aug.31. – az önálló magyar had-, és pénzügy-
minisztérium megszüntetése ↔ magyar kormány
1848. szept.11 – Jellasics (Jellačić) serege átlépi a határt
(Dráva)
→ a szabadságharc kezdete
» OHB – Országos Honvédelmi Bizottmány felállítása
elnök: Kossuth Lajos
cél: a forradalom vívmányainak megőrzése
→ A horvátok rablásai népfelkeléshez vezettek
1848. szept. 29. Pákozd (Móga János ↔ Jellačić)
1848. okt. 6. Bécs – újabb forradalom
1848. okt. 30. Schwechat – Windisch-grätz győzelme
 1849-es évi
ellentámadások
egyesülés a Tiszánál (Klapka György,
Damjanich János, Görgey Artúr)
1849. febr. vége: Kápolna Dembiński
vezetésével vereség
→ Windisch-grätz totális győzelmet
jelentett
1849. márc.» olmützi alkotmány –
visszasüllyesztette a magyarokat a
tartományi rangra (nincs kompromisszum)
1849 április – „dicsőséges tavaszi hadjárat”
» az új főparancsnok: Görgey (újra)
» jó taktikával felszabadították az ország
jelentős részét
A diadalmas
időszak
1849. április 14. Debrecen » Függetlenségi Nyilatkozat
• a Habsburg-ház trónfosztása
• Kossuth Lajos kormányzóelnök
• új végr. hatalom (2. kormány) élén: Szemere Bertalan
→ a függetlenség kimondása nem javított az ország
helyzetén
1849. május 21. Buda ostroma és visszafoglalása
+ Bem visszafoglalta Erdélyt, Damjanich a Délvidéket
1849 július 28. Szeged ogy. » nemzetiségi törvény
• széles körű nyelvhasználat (oktatás, közigazgatás)
• önálló egyházi ügyek intézése
• viszont nincs benne szó a területi autonómia
kérdéséről
• törvény születik a zsidó emancipációról (egyenjogúság)
 A szabadságharc
bukása
1849. május – Ferenc József segítséget kért I. Miklós cártól
hivatkozási alap: „Szent Szövetség” (régi rendszer)» 200 000
fő
• Az összpontosítás helye Szeged lett (Komárom helyett)
• Görgey nem értett egyet → késik, oroszokkal harcol
• Bem seregei Erdélyben felmorzsolódtak
1849. júl.31. – Segesvár (megsemmisülés)
• Görgey Aradnál összpontosítja seregeit
• Dembiński (új fővezér) Arad helyett Temesvárra megy
1849. aug.9. – Temesvár (Bem fővezéri veresége)
» Kossuth lemondott → török emigráció (Bem, Perczel, stb.)
» a teljhatalom Görgey kezébe került
1849. aug.13. – Világos
 A szabadságharc
szakaszai
• A szabadságharc kitörése 1848. szept. 11.
1848. szept. 11.-1848. okt. 30.
(Móga ↔Jellačić – Pákozd, Bécs, Schwechat)
• Általános offenzíva a magyarok ellen
1848. dec.2. - 1849. március
(Görgey, Klapka, Bem, Dembiński ↔ Windischgrätz)
(koronázás, váci kiáltv., Branyiszkó, Kápolna, Olmütz)
• 1849. április-május – A dicsőséges tavaszi hadjárat
(Görgey, Damjanich ↔ Haynau –Hatvan, Vác, Buda,
Komárom)
• 1849. június-augusztus – A szabadságharc leverése
(Segesvár, Temesvár, Világos)
Az aradi vértanúk

Az aradi vértanúk azok a

honvédtisztek, akiket a
szabadságharcban játszott szerepük
miatt végeztek ki.