Az 1848-as forradalmi hullám

A népek tavasza
 1848 tavaszán forradalmi hullám EU-ban

 Liberalizmus + nacionalizmus eszméi

 Kirobbanás okai: rossz termésű évek

ipari válság
 A forradalom futótűzként terjedt
 Különbségek alakultak ki társadalmi,
gazdasági és politikai téren
 Nagy-Britanniában a munkások az utcára vonultak

 Chartisták petíciója feloszlott a tüntetés

 FO-ban a középpolgárság harcolt a munkásokkal, de

később szembekerültek

 Németország és Itália célja: nemzeti egység

alkotmányosság

 MO-n egységbe kovácsolta a nemzetet

 Oroszország és az Oszmán Birodalom népei nem

lázadtak fel, a hatalom szilárd maradt
A francia forradalom
 A FO-i ipari forradalom kibontakozása idején a
munkásság életkörülményei még nem javultak

 Párizsba megérkezett a palermói forradalom híre

 kispolgárság szélesebb választójogot követelt a

kormányzat ezt megtagadta

 A forradalom elsöpörte a hatalmat (’48. február 22.)

Lajos Fülöp Angliába menekült

 A polgárság kikiáltotta a köztársaságot (feb.24.)

 Munkásvezetők is bekerültek a kormányba városi nép

érdekeiben hoztak intézkedéseket
 a férfiak választójogot kaptak
a hatalom elismerte a munkához való jogot
 Nemzeti műhelyek létrehozása
 A választásokon a parasztság, a
törvényhozásban a királypártiak és a mérsékelt
polgári köztársaság szava érvényesült
 Az új kormányban már nincsenek
munkásvezérek
 A válság enyhült, a kormány bezáratta a nemzeti
műhelyeket
 A párizsi munkásság fellázadt (június), a
kormány ezt leverte
 A polgárság és a parasztság szilárd államhatalmat
követelt
 Új alkotmány köztársasági elnöknek nagy
hatalom, akit közvetlenül a lakosság választott meg
 Louis Bonaparte (Napóleon unokaöccse) elnök lett
(december)
 A Bonaparte névhez a nép a belső nyugalmat és a
francia eszméket kötötte
 Louis a hadseregre és a vidékiekre támaszkodott
 Tovább erősítette hatalmát a nemzetgyűléssel
szemben
 A kormányt saját embereiből állította össze, a fontos
tisztségekbe híveit helyezte
 Az új hatalomnak köszönhetően 1849-re Párizs már
nem támogatta a forradalmakat
Sikertelen kísérlet az olasz egység
létrehozására
 Itáliában cél: alkotmányosság és az olasz egység

 Mazzini vezetésével több forradalmi csoport

 1848-ban Észak-Itáliában az osztrák uralom ellen

felkelések robbantak ki

 Radetzky, a császári hadsereg vezetője vereséget mért a

piemontiakra (Custozza, 1848. július)

 Elűzték a pápát, és kikiáltották a köztársaságot

 Az osztrák rendteremtés miatt a piemontiak újabb

támadást indítottak vereséggel végződött

 A római köztársaságot Bonaparte, a velencei forradalmat

az osztrákok számolták fel (’49 nyara)
A német forradalom
 A párizsi forradalom hírére

 polgári szabadságjogok elismerésére kényszerítették a

kis- és közepes államok uralkodóit

 a polgárság legfőbb követelése a német egység nem

valósulhatott meg

 Frankfurtban összeült az alkotmányozó gyűlés

 A német nép polgári alapjogainak kidolgozása

 A dinasztiák megszilárdították hatalmukat, és

feloszlatták a frankfurti parlamentet (’49. június)

 NO-nak nem volt Párizshoz hasonló központja

A Habsburg Birodalom forradalmai
 A forradalmi hullám március 13-án érte el Bécset
 Megbuktatták Metternich kancellárt
 A kormányzat a császár nevében felszabadította
a jobbágyokat
 A parasztság a császár híve maradt
 Bécsben a forradalom radikalizálódott újabb
tömegmozgalom tört ki, mert a diákok nem
fogadták el az alkotmányt (május)
 A kormány meghátrált (pl: munkásoknak
foglalkoztatást ígért)
 Az udvar Innsbruckba menekült
 ‘48 nyarán összeült az alkotmányozó gyűlés,
mely a birodalom összes tartományainak
küldötteiből állt főleg parasztok és polgárok
 ’48 nyarán úgy tűnt, a Habsburgok úrrá lesznek
a forradalmakon Itáliában Radetzky,
Prágában pedig Windischgrätz aratott győzelmet

 Az uralkodó augusztusban visszatért Bécsbe

 Magyarország ellen Jelasics horvát bánt küldték

a magyarok legyőzték őket, és Bécs felé
üldözték

 Bécsben ismét kitört a forradalom (október 6.)

 Az udvar Olmützbe menekült

 Windischgrätz csapatai megállították a magyar
sereget, majd leverték a bécsi forradalmat
(október 31.)

 ’48 tavaszán V. Ferdinándot az udvar

lemondatta helyére I. Ferenc József került

 új alkotmányt adott ki (’49. március 4.)

 Az olmützi alkotmány leplezte az abszolutizmust

tartományi alapon szervezte meg a
birodalmat, itt csak járási szinten tölthettek be
tisztségeket a nemzetiségek,
 Az alkotmányt a nyílt abszolutizmus váltotta fel
1851-ben