Az 1848-1849-es forradalmak

Az 1789-ben kitört nagy francia forradalom során Európa egyre több országában
terjedtek el a felvilágosodás eszméi, amelyek a zsarnokság eltörlését kérték, valamint
szabadságjogokat mindenki számára, nem csak a társadalom egy szűk rétegének
(szólásszabadság, vallásszabadság, sajtószabadság stb.). Az 1848-ban kitörő forradalmak
Franciaországtól a román országokig végigsöpörtek Európán.
Az 1848-as forradalmak okai
A forradalmak kitörésének nagyon sok oka van. A legfontosabb, hogy a kontinensen
nagyon nagy az eltérés a gazdag és a szegény vidékek között. Nagyon sok volt a probléma, a
háborúk is nagy károkat okoztak. A Szent Szövetség ugyan megpróbálta megállítani a
politikai változásokat, de 1848-ban végleg kudarcot vallott.
A forradalom Franciaországban
Az első 1848-as forradalom Franciaországban volt. A franciák elkergették a trónról a
„polgárkirály”-t, Lajos Fülöpöt. A párizsi szegények fellázadtak, a lakosság csatlakozott.
Barikádokat emeltek az utcákon, a király elmenekült.
A hatalmat az ideiglenes kormány vette át, melynek tagjai liberálisok és munkások
voltak. Nem tudták megszüntetni a szegénységet, hiába nyitottak nemzeti műhelyeket, ahol
munkát adtak az embereknek.
Ezt a zűrzavart használta ki Napóleon unokaöccse, aki leverte a munkások tüntetéseit,
átvette a hatalmat, és kikiáltotta magát császárnak. Így a forradalom megbukott, de
elterjesztette a „szabadság, egyenlőség, testvériség” kérését.
A forradalom a német és az olasz területeken
A francia forradalom először a szomszédos német és olasz területekre terjedt át. A
németeknél a nemzeti egység volt a legfontosabb követelés. Poroszországban a király
alkotmányt és jogokat ígért, de nem teljesítette az ígéreteit. Az egyetlen eredmény a
jobbágyok felszabadítása lett.
Az olasz államok területén ugyancsak a függetlenséget és az egyesülést követelték. A
legfontosabb vezető Garibaldi volt, de nem tudta elérni, hogy a sok város összefogjon. Külön
harcoltak az osztrákok ellen, így mind elbuktak.
A forradalom Magyarországon
Magyarország nem volt független, a Habsburg Birodalom része volt. Itt is megindult a
fejlődés, a reformkor idején nagyon sok jogot kértek, de az osztrákok a függetlenségről
hallani sem akartak. Ezért 1848 tavaszán itt is kitört a forradalom.
1848. március 15.-én Pesten felolvasták a 12 pontot, amiben jogokat követeltek a
népnek, valamint Erdély egyesülését Magyarországgal. Ezt a márciusi ifjak szerkesztették
meg, többek között Petőfi Sándor és Vasvári Pál. Az Osztrák Birodalmat V. Ferdinánd
vezette, aki kinevezett egy felelős magyar kormányt. Ennek tagja volt Kossuth Lajos, a
magyar forradalom vezetője is.
Az osztrákok azonban meggondolták magukat, és hadsereget küldtek a forradalom
leverésére. A magyar hadsereg folyamatosan vonult vissza 1848 őszén, a magyar
országgyűlés Pestről Debrecenbe menekült. Az osztrákok több irányból is támadtak, közel
volt a vereség.
 1848 decemberében Bem tábornok visszafoglalta Erdélyt, 1849-ben pedig a tavaszi
hadjárattal sikerült felszabadítani az ország területét. Az új osztrák császár azonban, Ferenc
József (1848-1916) segítséget kért az orosz cártól, és együtt leverték a magyar forradalmat.
Görgey Artúr 1849. augusztus 13-án letette Világosnál a fegyvert. Kossuth külföldre
menekült, a forradalom Magyarországon is elbukott.
A forradalom a román országokban
A román országok (Erdély, Havasalföld és Moldva) nem voltak függetlenek: Erdély az
osztrák, Havasalföld és Moldva pedig a török birodalomhoz tartozott. Mindhárom területen
volt forradalom, de sok mindenben eltértek egymástól a más-más körülmények miatt.
Moldvában a forradalom egyetlen napig tartott. A forradalmárok Jászvásárban gyűltek
össze 1848 márciusában, elfogadtak egy 35 pontból álló dokumentumot, de a fejedelem
hadserege szétverte a gyűlést. A forradalmárok egy részét bebörtönözték, a többiek
elmenekültek. A legfontosabb vezető Vasile Alecsandri volt.
Havasalföldön 1848. június 9-én tört ki a forradalom Islazon. Itt felolvastak egy
kiáltványt, amelyben politikai jogok egyenlőségét kérték, általános teherviselést, öt évre
választott fejedelmet stb. A fejedelem elfogadta a kiáltványt, majd elmenekült. Helyét egy
forradalmi kormány vette át, amelynek tagja volt Nicolae Bălcescu is.
A törökök azonban nem hagyták győzni a forradalmat. Egy török hadsereg átkelt a
Dunán, és Bukarest felé tartott. A kormány elmenekült külföldre, szeptemberben a törökök
elfoglalták Bukarestet.
Az erdélyi forradalom nagyon más volt, mint a másik két román országban. Itt
nemcsak románok, hanem magyarok, szászok és székelyek is laktak, ami miatt a helyzet
nagyon komplikált volt.
1849 májusában az országgyűlés megszavazta Erdély egyesülését Magyarországgal.
Ezzel azonban a románok nem értettek egyet, ezt a balázsfalvi gyűlésen májusban meg is
mondták előre (itt fogadták el a Nemzeti kérvényt, amelyben az erdélyi románoknak egyenlő
jogokat követeltek az itteni magyarokéval). A két nép között kirobbant egy polgárháború,
melyben az erdélyi románokat Avram Iancu és Andrei Șagună vezette. A székelyek a
magyarokat támogatták.
A polgárháború alatt nagyon sok lakos életét vesztette. A magyarok és a románok is
követtek el szörnyűségeket. A románok Enyeden, a magyarok Abrudbányán álltak bosszút a
lakosságon.
Amikor az orosz és osztrák hadsereg 1849 májusában megtámadta Magyarországot, a
magyar és az erdélyi román forradalom vezetői megegyeztek egymással, hogy segítik
egymást a két birodalom ellen. Ez azonban későn történt, már nem tudták elkerülni a
vereséget. Mindkét forradalom elbukott.

Összegzés
Annak ellenére, hogy 1848-49-ben minden európai forradalom vereséget szenvedett,
nagyon fontos részei a kontinens történelmének. Meggyengítette a nagy birodalmakat, az
embereknek olyan jogokat sikerült megszerezniük, amelyek nagy lépést jelentettek a
demokrácia felé vezető úton.