Dátumok:

1848. október 30. - Schwechati vereség

1849. január 1. - Országos Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés, költözése Debrecenbe

1849. március 11. - Erdély felszabadítása

1849. február 5. - Északi hadjárat, Branyiszkói áttörés

1849. március 4. - Olmützi alkotmány

1849. április - május - Dicsőséges tavaszi hadjárat

1849. április 6. - Isaszeg

1849. május 21. – Buda felszabadítása

1849. április 14. Függetlenségi nyilatkozat

1849. július 31. - Segesvári csata

1849. augusztus 13. - Világosi fegyverletétel

1849. október 6. - Az aradi 13 tábornok kivégzése

1849. október 6. - Gróf Batthyány Lajos kivégzése

Személyek:

Julius Haynau (Bresciai hiéna) - 1849. május 30-tól az Itálián kívüli császári haderők főparancsnoka,
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Magyarország teljhatalmú katonai
parancsnokaként vezette a lázadó magyar forradalmárok elleni megtorlást.

Bem József (Bem apó) – 1848. december 1-től az erdélyi magyar hadsereg parancsnoka altábornagyi
rangban

Klapka György - honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter 1848. szeptember 26-tól Komárom

várának tüzérségi parancsnoka, később a bánsági hadtest vezérkari főnöke. 1849. Március 28-án
Kossuth tábornokká léptette elő, és kinevezte a hadsereg ideiglenes vezérkari főnökének. Az ő
hadműveleti tervei szerint zajlott le a tavaszi hadjárat első szakasza. A végrehajtásban az I. hadtest
parancsnokaként vett részt.

Görgei Artúr – hadügyminiszter, honvéd altábornagy – 1849. augusztus 13-án Világosnál az orosz
csapatok előtt letette a fegyvert, ezzel zárult a szabadságharc

Szemere Bertalan - magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar
kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es
forradalom és szabadságharc alatt

Ferenc József - osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója

Miklós cár – I. Miklós orosz cár – 200 fős orosz sereggel segítette Ferenc Józsefet a szabadságharc
leverésében
Heinrich Hentzi - császári és királyi vezérőrnagy, az 1848–49-es szabadságharcban az osztrák császári
hadsereg egyik katonai vezetője, 1849 januárjától haláláig a budai vár parancsnoka.

Windisch-Gratz - császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az 1848–49-es magyar szabadságharc

egy időszakában a császári-királyi csapatok főparancsnoka.

Gábor Áron - székely kisbirtokos, asztalosmester, magyar nemzeti hős, az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje

Guyon Richárd - az 1848–49-es szabadságharcban a magyar honvédség tábornoka, rövid ideig

vezérkari főnök és a honvédség főparancsnoka

Jellasics József - horvát származású császári-királyi táborszernagy, horvát bán. A horvátok nemzeti
törekvéseit képviselte a Magyar Királysággal szemben. Császári hadvezérként részt vett az 1848–49-
es magyar szabadságharc leverésében

Puchner - Báró Puchner Antal Szaniszló - felvidéki születésű császári-királyi lovassági tábornok
(kaiserlich-königliche General der Kavallerie), az 1848–49-es szabadságharccal ellenséges erdélyi
császári-királyi csapatok főhadparancsnoka

Az aradi vértanúk - tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es
forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek - A
bécsi forradalom évfordulóján, 1849. október 6-án végeztette ki őket Haynau I. Ferenc József
utasítására: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg
Károly gróf, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly gróf, Dessewffy Arisztid,
Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Schweidel József.

Noszlopy Gáspár - honvédőrnagy, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharcot követő

függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja

Kossuth Lajos – magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi

Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok
felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik
legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére

Paszkevics tábornagy - orosz tábornagy, Jereván grófja, Varsó cári helytartója, az 1848–49-es
szabadságharc ellen fellépő cári hadsereg főparancsnoka

Fogalmak:

Országos Honvédelmi Bizottmány - az 1848–49-es szabadságharc idején, 1848. október 2. és 1849.

április 14. között a magyarországi végrehajtó hatalom legfőbb testülete (kormánya) volt

Olmützi alkotmány - 1849. március 4-én bocsátotta ki I. Ferenc József császár az ún. oktrojált olmützi
alkotmányt. Az uralkodói rendelet, amely önálló királyságként megszüntette és részekre osztotta
Magyarországot, soha nem lépett életbe, mert azt a birodalom népei és jelentős érdekcsoportjai is
sérelmezték.

Habsburg-ház trónfosztása - A magyar Függetlenségi nyilatkozat Kossuth Lajos által kezdeményezett,

1849. április 14-én a debreceni országgyűlés által kimondott, majd április 19-én az addigra írásban is
formába öntött, elfogadott és a széles nyilvánosság számára közzétett dokumentum, amely
kinyilvánította a Habsburg-ház trónfosztását (detronizáció), és Magyarország függetlenségét,
honvédő szabadságharcban visszanyert szuverén államiságát.
Bressai hiéna - Julius Haynau (Bresciai hiéna) - 1849. május 30-tól az Itálián kívüli császári haderők
főparancsnoka, Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Magyarország teljhatalmú
katonai parancsnokaként vezette a lázadó magyar forradalmárok elleni megtorlást.

Kapituláció - fegyverletétel. A legyőzött hadviselő fél megadására vonatkozó megállapodás. 1849.

augusztus 13. - Világosi fegyverletétel

Kossuth bankó – a „forradalom pénze”, amelyeket az 1848. és 1849. években a Pesti Magyar
Kereskedelmi Bank a forradalmi kormány kincstára és az Országos Honvédelmi Bizottmánya
megbízására bocsátott ki. A szabadságharc kitörése után az ország magyar ellenőrzés alatti területein
ez volt forgalomban

Elöltöltős puska - A honvédsereg legnagyobb számban használt lőfegyvere, elöltöltős, gyutacsos

gyalogsági puska. Kémiai gyújtású, sima csővel készült, a fegyver lőportöltetének gyújtását végző
gyutacsos perkussziós lakatú volt. A kakas kalapácsként működött, a serpenyő átalakulva fogadta be
a durranóhiganyt tartalmazó fémhengerkét.

Toborzás – haderő gyűjtése a honvéd seregbe – Kossuth több toborzó körúton is részt vett

Helyszínek:

Pákozd

Pest-Buda

Balaton

Schwechat

Debrecen

Piski

Nagyszeben

Nagysalló, Komárom, Gödöllő, Tápióbicske, Hatvan

Kápolna

Debrecen

Világos

Orsova

Arad