Kémiai reakciók fogalma: Az olyan változásokat, melyekben az anyag minősége megváltozik és új

összetételű anyag keletkezik, kémiai reakciónak nevezzük

Kémiai reakciók feltétele: a reakciópartnerek részecskéinek az ütközése

Hatásos ütközés: a részecskék megfelelő irányból és megfelelő energiával ütköznek (pl. gyufa
meggyújtása)

Katalizátor: Azokat az anyagokat, amelyek megnövelik egy reakció sebességét, de a reakció végén
változatlan mennyiségben és kémiai minőségben visszamaradnak

Kémiai reakciók csoportosítása:

 kiindulási anyagok és termékek száma alapján

o Egyesülés során két- vagy többféle kiindulási anyagból egyféle termék képződik pl.
hidrogén égése, magnézium égése, nátrium reakciója vízzel, nátrium reakciója
klórral, cink reakciója sósavval
o Bomlás során egyféle anyagból két- vagy többféle anyag keletkezik pl. vízbontás
elektromos árammal, hipermangán bomlása hő hatására, cukor karamellizálódása,
réz-oxid redukciója hidrogénnel, fotoszintézis
 képződő anyagok halmazállapota szerint
o Gázképződéssel járó reakció pl. vízbontás elektromos árammal, mészkp reakciója
sósavval, cink reakciója sósavval, nátrium reakciója vízzel
o Csapadékképződéssel járó reakció pl. szén-dioxid reakciója meszes vízzel, ezüst-
nitrát-oldat reakciója sósavval

Csapadék: a vizes oldatokban keletkező, vízben rosszul oldódó szilárd anyagok.

 a reakciót kísérő energiaváltozás - hőátmenet - szerint

o Endoterm – hőelnyelő
o Exoterm – hőtermelő

Redoxireakció: elektronátadással járó kémiai reakció. Ha egy reakcióban a kiindulási anyagok vagy a
termékek között elem szerepel, akkor az jellemzően redoxireakció.

 oxidáció: elektron leadásával járó részfolyamat

o oxidálószer: olyan anyag, amely a reakciópartnerét elektronleadásra készteti pl.
oxigén, klór
 redukció: elektron felvételével járó részfolyamat
o redukálószer: olyan anyag, amely a reakciópartnerét elektronfelvételre készteti pl.
magnézium, hidrogén

Fémek redoxireakciói

 oxidálósor (fémek oxidációs hajlama alapján felállított sorrend)

K>Ca>Na>Mg>Al>Zn>Fe>H>Cu>Ag>Au (kálium> kalcium> nátrium> magnézium>
alumínium> cink> vas> hidrogén> réz> ezüst> arany)
 redukálósor (fémek egymáshoz viszonyított redukáló képességét mutatja, a sorban előrébb
álló fém atomja az utána következő ionjait redukálni képes.) pl. Mg > Al > Zn > Fe > Cu

Az égés mint redoxireakció (az égés fogalma, a magnézium égése, a folyamat értelmezése oxigénnel
való reakció és elektronátmenet alapján)

Égés: kémiai változás, azon belül is oxidáció, tehát oxigénnel való egyesülés. Az égés a hőváltozás
szempontjából exoterm folyamat.
 A magnézium oxigénfelvétellel oxidálódik, magnézium- oxid keletkezik. A reakció magas
hőmérsékleten megy végbe. Ekkor a kötések fellazulnak, felszakadnak, és a magnéziumatom
elektront ad át az oxigénatomnak. A magnéziumatom külső elektronhéján két elektron
tartózkodik. Ezek leadásával stabilis nemesgáz-szerkezetű magnéziumionná alakul.

Mg → Mg2+ + 2 e– oxidáció

Az elektronleadás az oxigén hatására következett be, ezért az elektronleadással járó

folyamatokat (az oxigén nevéből) oxidációnak nevezzük. A magnéziumatom által leadott
elektronokat az oxigénatom veszi fel, és így nemesgáz-szerkezetű oxidionná alakul. Az
elektron felvételével járó folyamatokat redukciónak nevezzük.

O + 2 e– → O2– redukció

Sav-bázis reakció: hidrogénion-átadással járó kémiai reakció

savak: azok az anyagok, amelyek részecskéi hidrogénionokat adnak át más anyagok részecskéinek,
hidrogénionra és savmaradékionra bomlik, vizes oldatuk savas kémhatású (pl. sósav, kénsav,
salétromsav, fostforsav, szénsav, ecetsav)

bázisok: azok az anyagok, amelyek részecskéi más anyagok részecskéitől hidrogéniont vesznek át,
fémionra és hidroxidionra bomlik, vizes oldatuk lúgos kémhatású (pl. nátrium-hidroxid, kálium-
hidroxid, kalcium-hidrixid, ammónia)

amfoter: azok a kémiai részecskék (molekulák vagy ionok), amelyek a reakciókban savak és bázisok is
lehetnek, amfoterek (kettős jelleműek) pl. víz

oxóniumion: a vízmolekulából hidrogénion felvételével keletkező pozitív töltésű ion (H 3O+).

Hidroxidion: a vízmolekulából hidrogénion leadásával keletkező negatív töltésű ion (OH–).