Alkálifémek es Alkáliföldfémek

Korrózióvédelem
Korrózió: A környezet valamely tényezőjének hatására a fém felszínéről kiinduló és a belseje felé
továbbterjedő kémiai átalakulás, mely végül a teljes tárgyat tönkreteszi.
(Elektrokémiai Redoxi folyamat)
Anód: fémből oxidációval fémion
Katód: H3O+ H2O + O2  OH-
Például:
Anód: Fe  Fe2+ + 2e-
Katód: O2 + H2O + 4e-  4OH-
Korróziós termék: Fe(OH)2  2 fe2O3 * 6H2O  vasrozsda (lassú oxidáció)
Alkálifémek: Kis standardpotenciálúak, nagyon reakcióképesek, erélyes redukáló szerek, ezért petróleum
alatt kell tartani őket.
Alkáliföldfémek: Magnéziumot még szabad levegőn, de Kalciumot és Stronciumot már a levegőtől elzárva
kell tartani.
A negatív standardpotenciálú fémek felszínén általában védőoxid-réteg alakul ki. Kivéve vas (ott is kialakul,
de szivacsos réteg, ami nem védi meg a vasat).
A pozitív standardpotenciálú fémeknél  Platina és arany tiszta felszínű és gyakran tiszták. Réz megzöldül
(rézpatina képződik réz-karbonát és réz-hidroxid keverék), az ezüst sötétebb lesz (Ag2S)
Korrózióvédelem fajtái:
I. Fémötvözetek készítése (korrózióálló)
Nő a standardpotenciál érték  kevésbé lesz reakcióképes
(Ez egy költséges eljárás)
II. Fémfelület védelme
a. Passzív védelem: Ha sérül a védőréteg, akkor a védőhatás is megszűnik. Pl. festék, lakk,
zománc.
A bevonó fém standardpotenciálja nagyobb, mint a védendőé, ezért sérüléskor a kialakuló
galvánelemben a védendő fém oldódik.(pl. Pb-vel bevont Fe  fehér bádog)
Eloxálás: Elektrolízissel a védőoxid réteg vastagítása (védendő fémet anódnak kapcsoljuk)
b. Aktív védelem: A védőréteg sérülésével nem szűnik meg a védőhatás.
A bevonó fém standardpotenciálja kisebb. Pl. Zn-el bevont Fe (horganyozott bádog)
Katódos fémvédelem: Megvédendő fémhez negatívabb standardpotenciálú fémet
kapcsolunk, Negatív felszültséget kapcsolnak a védendőre, a pozitívot pedig a grafitra.
Haszna: Víz- és földalatti vezetékek védelme
Fémek előállításának általános módszerei
I. Fémek előfordulása a természetben:
a. Színfémekként: Pl. Au, Cu, Pt (pozitív standardpotenciálúak)
b. Vegyületek formájában: Könnyűfémek: oxidok, karbonátok, halogenidek, nitrátok.
Nehézfémek: Oxidok, karbonátok, szulfidok
II. Fémek előállítása:
a. Színfémek: Pl. Au  mosással
Iszapolás: Iszap  üledék dúsítása, majd szűrő zsákvásznon való átszűrés  megtapadnak az
Au szemcsék a vásznon.
b. Ércből való előállítás: Mindig redukció! (pl. Me2+ + 2e-  Me)
Redukálószer lehet: Kis standardpotenciálú fémek, H2, Elektromos áram, C, CO.
1. Alkálifémek, Alkáliföldfémek, Alumínium gyártása:
Olvadékelektrolízissel (halogének, oxidok)
Pl. Na gyártás NaCl –CaCl2 keverék (alacsony lesz az olvadáspontja)
Olvadékelekrolízis: Na + Ca  desztillálással tisztítás
 2. Szenes redukció (Fe, Ni, Sn, Pb, Cu stb.)
Oxid szükséges:
Karbonátokból pörköléssel: ZnCO3  ZnO + CO2 utána: ZnO + C  Zn + CO
Szulfidból pörköléssel: 2PbS + 3O2  2 PbO + 2 SO2 utána: PbO + C  Pb + CO
3. Kis EN fémek, mint redukáló szerekkel történő:
Kis olvadáspontú fémek előállításához termitreakció
Legkisebb kis EN fém Al (Aluminotermia)
Gyújtókeverék kell
Erősen exoterm reakciók a felszabaduló hő biztosítja az olvadáspont feletti hőmérsékletet
Pl. Cr, V, W, Mg, Mo
Cr2O3 + 2Al  Al2O3 + 2Cr
4. Hidrogénes redukció:
WO3 + H2  W + H2O
5. Termikus bontás:
HgS + O2  Hg + SO2
Ötvözetek
Olyan fémes sajátosságú összetett anyagok, melyek megolvasztva homogének, szilárd állapotban pedig
legalább makroszkopikusan homogének.
A nagy sűrűségkülönbségű fémek nem ötvözhetők. Olvadt állapotban rétegesen egymáson helyezkednek el.
Szerkezete függ: Az ötvöző anyagok atomméretétől és a kristályszerkezetétől.
Típusok
I. Szilárd oldat típusú ötvözetek:
Egymással ötvöződő anyagok közös kristályt képeznek.
a. Szubsztitúciós szilárd oldat: Ötvöződő anyagok atommérete hasonló ezek egymást
helyettesítik a kristályrácsban.
1. Nem torzul a kristályszerkezet: Ebben az esetben korlátlanul elegyíthető a két anyag
pl. Ag – Au, Fe – Ni
2. Torzul a szerkezet (ok: atomméret, kristályrács): Nem elegyíthető korlátlanul
pl. Cu – Zn (rácstípus), Cu – Ag (atomméret)
b. Rácsközi szilárd oldat: Az ötvöződő anyagok atommérete nagyon különböző, a kisméretű
ötvözőelem atomjai a nagy fématomok közti hézagokat töltik ki. Pl. H2 – Pt
Közös tulajdonságok: Az ötvözetek vezetőképessége kisebb, mint a színfémeké, ellenállásuk
kevésbé változik a hőmérséklettel. Mikroszkopikusan is homogének. Tulajdonságaik változnak a
színfémekhez képest. Pl. Fe – Cr  rozsda és tűzálló ötvözet + Ni  saválló is.
II. Vegyület típusú ötvözetek: Mikroszkopikusan is homogén, képlettel megadható, állandó
összetétellel megadható ötvözetet alkotnak. Pl. fehér nyersvas: Fe3C (vaskarbid)
III. Eutektikus ötvözetek: Mikroszkopikusan nem homogének. Az anyagok egymás mellett
kristályosodnak. Pl: Szürke nyersvas: grafit + vas kristályosodik egymás mellett.
Mindkét fémnél alacsonyabb az olvadáspont. Pl. forrasztó ón.
Vezetőképesség
Vezetők, Félvezetők, Szigetelők
Félvezető: Az alacsonyabb hőmérsékleten lokalizált elektronok a hőmérséklet emelésével
delokalizálódnak és így az anyag vezetővé válik. Pl. Ge.
Ge – P  4 kötésben, 1 szabadon  ez fog vezetni  negatív, azaz n félvezető
Ge – Al  kevesebb kötést létesít, elektronhiányos pozitív lyukak keletkeznek  ezekből lépegetnek át
az elektronok, ezért pozitív, azaz p vezető.
Fémvegyületekről általában
1. Ionvegyületek: Kis EN fémek és nagy EN nemfémek.
2. Kovalens fémvegyületek: Nagyobb EN fémek (p, d mező) és nemfémek között.
a. Fémhidridek, fém – halogenidek  molekularácsos szerkezetűek
Pl. PbH4, BeCl2, SnCl4
 b. Fém –szulfidok: Atomrácsos vagy rétegrácsos szerkezetűek
Pl. ZnS, FeS, PbS.
c. Fém-hidroxid, illetve fém- oxid-hidroxid: Pl. Al(OH)3, AlO(OH), FeO(OH)
d. Fémorganikus vegyületek: fém – szén kötést tartalmaz, alacsony az olvadás- és a
forráspont. Pl. vas-pentakabonil (Fe(CO)5), ólom-terraetil (Pb(C2H5)4)kopogáscsökkentő,
Alumínium-trimetil (Al(CH3)3)  gyúlékony
3. Intermetallikus vegyületek: Egyfajta ötvözetnek tekinthető. Két fém alkotja, de nem a
vegyértéknek megfelelő az összetétele. Pl. AlCu, Al2Cu3, Al3Cu4, GaAs
Alkálifémek és vegyületeik
Alapvető fizikai tulajdonságok
 s mező, I. főcsoport
 Vegyérték szerkezet: ns1
 Rendkívül puha és könnyű fémek  késsel vághatóak
 Világos, ezüstfehér színű, fémes fényű
 Nagyon negatív standardpotenciál értékük miatt nagyon reakcióképesek, erélyes redukálószerek
 Jól vezetik az elektromos áramot
 Petróleum alatt tárolják őket
 Jellegzetes lángfestés:
- Li  kárminvörös
- Na  sárga
- K  fakó ibolya
Kémiai tulajdonságok
Reakció oxigénnel: Tűztünemény kíséretében egyesülnek.
4Li + O2  2Li2O (Lítium-oxid)
2Na + O2  Na2O2 (Nátrium-peroxid)
K + O2  KO2 (Kálium-szuperoxid)
Reakció halogénekkel: Tűztünemény kíséri, heves
2Na + Cl2  2NaCl (Nátrium-klorid)
Reakció vízzel: Heves, vízből hidrogént fejleszt
2Na + 2H2O  2NaOH + H2  lúgos
A reakció káliummal hevesebb. A hidrogén meggyulladt és fakóibolya lánggal égett.
Felhasználása:
- Redukálószer
- Nátrium lámpák  szép kivilágítás
- Szerves oldószerek vízmentesítése
- Alkálifém vegyületek előállítása
Előfordulás: természetben vegyületek formájában (halogenidek, szulfátok formájában)
Élettani szerep:
- Idegi működések
- Sejtek ingerlékenysége
- Megfelelő ozmotikus koncentráció létrehozása
Vegyületeik
 Legtöbb vegyület ionvegyület
 Általában, kristályos, fehér anyag, kivéve, ahol az anion színes (pl. KMnO4, KCrO4)
 Vízben jól oldódnak, oldatuk általában színtelen
 Vizes oldatuk kémhatása semleges (halogenidek, szulfátok, nitrátok) vagy lúgos (karbonátok,
foszfátok, hidrogén-karbonátok)
 CO32- + 2H2O  2OH- + H2O + CO2
HCO3- + H2O  OH- + H2CO3
PO43- + + H2O  H3PO4 + 3OH-
NÁTRIUM-KLORID:
Képlet: NaCl
Köznapi neve: Kősó, Konyhasó
Tulajdonsága: Fehér, vízben jól oldódik, létfontosságú vegyület. A telített oldata -21°C-on fagy meg
Felhasználása, Szerepe: Ozmotikus koncentráció, idegi folyamatok, ingerlékenység, Fiziológiás sóoldat
(0,9%-os sóoldat, gyógyászatban használják), élelmiszertartósítás, szappangyártás, szerves vegyületek
gyártása.
Olvadékelektrolízis: Na és Cl is leválik.
Oldatelektrolízis: Hg katód.
Katód: Na+ + e-  Na  NaHg (nátrium-higany amalgám)
A bontócellában a nátrium elreagál a vízzel és közel 50%-os tiszta NaOH-t gyártanak belőle, a higanyt
pedig visszavezetik az elektrolizáló cellába.

NÁTRIUM-HIDROXID:
Képlet: NaOH
Köznapi neve: Marónátron, lúgkő
Tulajdonságok: fehér, kristályos, vízben jól oldódó (erősen exoterm) anyag, szerves anyagokat roncsolja,
erősen lúgos kémhatású (maró, mérgező anyag)
Tárolása: Zárt edényben. Ok: levegő nedvességtartalmát megköti (higroszkópos), továbbá a levegő CO2
tartalmát is megköti, és elkarbonátosodik. 2NaOH + CO2  Na2CO3 + H2O
Felhasználás: Szappan- és mosószer gyártás, vegyipari anyagok gyártása, timföld előállítása, Na vegyületek
gyártása, textil- és papírgyártás.

NÁTRIUM-KARBONÁT:
Képlet: Na2CO3 *10H2O
Köznapi neve: Szóda, sziksó
Tulajdonságok: Lúgos kémhatású. Fehér, kristályos anyag, ami vízben jól oldódik. Szénsav sója.
Felhasználás: NaOH helyett használják  szappan-, mosószer-, üveg- és textilgyártás, vízlágyítás.
Reakciók: Erősebb savakkal reagálva CO2 keletkezik. Na2CO3 + 2HCl  NaCl + H2O + CO2
CH3COOH + Na2CO3  CH3COONa + H2O + CO2 (nátrium-acetát)
Előállítás: Régebben növényhamuból nyerték ki, de ez költséges.
Solvay-féle eljárás: Napjainkban: NH3, CO2, HCl  NaHCO3  Na2CO3

NÁTRIUM-CIANID:
Képlet: NaCN (KCN  Kálium-cianid)
Tulajdonságok: Vízben jól oldódik, NAGYON mérgező, megakadályozza a sejtek energiához jutását 
izomgörcsöket okoz. Idegméreg (HCN  maga a sav  hidrogén-cianid)
Felhasználása: Galvánfürdő, illetve fémek kioltása kőzetekből. (pl.arany)

NÁTRIUM-HIPOKLORIT:
Képlet: NaOCl
Köznapi neve: hipó
Tulajdonságok: Erélyes oxidálószer, fehérítőszer, színtelenít
HOCl  hipoklóros sav sója
Előállítása: 2NaOH + Cl2  NaOCl + NaCl + H2O
Klórmérgezés: Cl2 + H2O  HCl + HOCl, NaOCl + HCl  HOCl + NaCl
HOCl + HCl  Cl2 + H2O (eltolódik).
NÁTRIUM-HIDROGÉN-KARBONÁT:
Képlete: NaHCO3
Köznapi neve: Szódabikarbóna
Tulajdonság: Savakat közömbösíti, savakkal CO2 fejleszt, gyógyszer.
Felhasználása: Megköti a gyomorsavat, sütőpor készítése.

NÁTRIUM-SZULFÁT:
Képlete: Na2SO4
Köznapi neve: glaubersó
Tulajdonság: Kémiai alapanyag, hashajtó
Felhasználás: Üveg- és gyógyszergyártás

NÁTRIUM-TIOSZULFÁT:
Képlete: Na2S2O3 * 5 H2O
Köznapi neve: Fixírsó
Tulajdonság: Oldja az ezüst-bromidot
Felhasználása: Filmek előhívása után rögzítésre alkalmas.

NÁTRIUM-NITRÁT:
Képlet: NaNO3
Köznapi neve: Chilei salétrom
Tulajdonság: Vízben jól oldódik, hevítve oxidál
Felhasználás: Műtrágya

TRINÁTRIUM-FOSZFÁT:
Képlet: Na3PO4
Köznapi neve: Trisó
Tulajdonság: Vizes oldata lúgos kémhatású
Felhasználás: Vízlágyítás

NÁTRIUM-SZILIKÁT:
Képlet: Na2SiO3
Köznapi neve: Vízüveg
Tulajdonság: Vizes oldata lúgos kémhatású
Felhasználás: ragasztás, tojáskonzerválás, impregnálás

KÁLIUM-KLORID:
Képlet: KCl
Köznapi neve: Fedősó
Tulajdonsága: Vízben jól oldódik
Felhasználás: káliműtrágya-előállítás

KÁLIUM-HIDROXID:
Képlet: KOH
Köznapi neve: Marókáli, kálilúg
Tulajdonság: higroszkópos, maró anyag
Felhasználás: Élelmiszer-adalékanyagként, zsíroldószerként
KÁLIUM-KARBONÁT:
Képlet: K2CO3
Köznapi neve: Hamuzsír
Tulajdonság: Vizes oldata lúgos kémhatású
Felhasználás: kenőszappan-, üveggyártásban, vízlágyításnál

KÁLIUM-NITRÁT:
Képlete: KNO3
Köznapi neve: Kálisalétrom
Tulajdonsága: oxidálószer
Felhasználása: Pirotechnikai szerek készítésénél, hús pácolására

KÁLIUM-KLORÁT:
Képlet: KClO3
Köznapi nevek: -
Tulajdonság: Oxidálószer
Felhasználás: Robbanószer gyártásban, pirotechnikában

Alkáliföldfémek és vegyületeik
Alapvető fizikai tulajdonságok:
 s mező  II. Főcsoport
 Mindig 2+ töltésű iont képeznek
 Vegyértékelektron szerkezete: ns2
 Klasszikus alkáliföldfémek: Ca, Sr, Ba, melyek tiszta állapotban késsel vágható, puha karcolható
fémek.
 Standardpotenciáljuk kicsi, ezért reakcióképesek, jó redukálószerek
 Ba-t petróleum alatt tartják, Ca, Sr  jól zárható edényben tartják
 Elektromosságot jól vezetik
 Jellegzetes lángfestések:
- Ca  téglavörös
- Sr  Bíborvörös
Kémiai reakciók
Reakció oxigénnel: Heves, tűztünemény kíséri.
2Ca + O2  2CaO (kalcium-oxid)
Reakció halogénekkel: Heves, olvadt állapotban van reakció. Tűztünemény kíséri
Ca + Cl2  CaCl2 (Kalcium-klorid)
Reakció vízzel: Kicsi stpot. Heves, vízbontás közben hidrogént fejleszt.
Ca + 2H2O  Ca(OH)2 + H2
Berillium:
 Jóval nagyobb az EN, mint a többinek, ezért kovalens vegyületeket képez (pl.BeCl2)
 Kemény, rideg fém (ötvözőként is használják)
 Kevésbé reakcióképes
Magnézium:
 Standardpotenciál és EN hasonló a többihez
 Védőoxid-réteg  csökken a reakcióképessége
 Reakciója O2-nel: 2Mg + O2  MgO (égetett magnézia)
 Reakciója FORRÓ vízzel: Mg + 2H2O  Mg(OH)2 (fehér, kicsi oldhatóság)+ H2
 Szén-dioxidban tovább ég: 2Mg + CO2  2MgO + C
 Erélyes redukálószer
Felhasználás:
 Mg, Be: Ötvöző anyagok  kemény, ellenállóbb ötvözetek (Mg  sűrűségcsökkenés)
 Ipari méretű fémgyártásban
 Ca  szerves oldószerek vízmentesítése
Élettani szerepek:
 Be, Ba  Vízoldható vegyületeik erős mérgek
 Ca  csontok felépítése, izomműködés, ozmotikus koncentráció biztosítása
 Mg  idegsejtek működése
Előfordulás:
 Mg: növényi klorofilokban
Vegyületeik
KALCIUM-KLORID:
Képlet: CaCl2
Tulajdonság: higroszkópos anyag
Felhasználás: Szárításra, jéggel keverve hűtőkeverék
Reakció híg NaOH-dal:
CaCl2 + 2 NaOH  Ca(OH)2 + 2NaCl (a keletkező Ca(OH)2 vízbomlékony  meszes víz)
MgCl2 + 2NaOH  Mg(OH)2 + 2 NaCl (Magnézium-hidroxid csapadék  fehér)
Reakció Na2CO3-tal:
CaCl2 + Na2CO3  CaCO3 + 2NaCl
MgCl2 + Na2CO3  MgCO3 + 2NaCl
Reakció 30%-os H2SO4 oldattal:
CaCl2 + H2SO4  CaSO4 + 2HCl (CaSO4  fehér csapadék)
MgCl2 + H2SO4  MgSO4 + 2HCl (MgSO4  gyógyszer)
Reakciója Na3PO4-tal:
3CaCl2 +2Na3PO4  Ca3(PO4)2 + 6 NaCl
3MgCl2 +2Na3PO4  Mg3(PO4)2 + 6 NaCl

KALCIUM-KARBONÁT:
Képlete: CaCO3
Köznapi neve: Mészkő, márvány, cseppkő, kréta, kalcit
Tulajdonságok: Szénsav sója, vízben oldhatatlan anyag
Felhasználás: építőipar, képzőművészet, cementgyártás, krétagyártás
Barlang és cseppkőképződés:
CaCO3 + H2O + CO2 ⇆ Ca(HCO3)2 (alsó nyíl  barlangképződés, felső  cseppkő)
Hevítés: CaCO3  CaO + CO2 (mészégetés)

KALCIUM-OXID:
Képlete: CaO
Köznapi neve: Égetett mész
Tulajdonság: Fehér por, vízzel, szén-dioxiddal reagál
Felhasználás: Építőiparban
CaO + víz:
- kevés: porrá esik szét
- több: krémszerű tejfölsűrűségű anyag
- még több: mésztej
CaO + H2O  Ca(OH)2 (oltott mész, hőfejlődés kíséri)
+ Homok  habarcs (falrepedezést akadályozza)
+ CO2  CaCO3 + H2O
KALCIUM-HIDROXID:
Képlete: Ca(OH)2
Köznapi neve: oltott mész
Tulajdonsága: lúgos kémhatású anyag
Felhasználása: építőiparban

MAGNÉZIUM-OXID:
Képlete: MgO
Köznapi neve: Égetett magnézia
Tulajdonság: Tapadós, fehér, vízben nem oldható por
Felhasználása: Tűzálló edények, téglák készítéséhez, gyomorsav megkötésére, tornászok
MgCO3  MgO + CO2

KALCIUM-FLUORID:
Képlete: CaF2
Köznapi neve: folypát
Tulajdonság: Melegítve, vagy ultraibolya sugárzásra fluoreszkál
Felhasználás: HF előállítására, zománcok készítésére, kohászatban olvasztásnál

KALCIUM-KLORID-HIPOKLORIT:
Képlet: CaCl(OCl)
Köznapi neve: klórmész
Tulajdonság: Oxidáló hatású
Felhasználás: Színtelenítésre, fertőtlenítésre

KALCIUM-SZULFÁT:
Képlet: CaSO4 * 2 H2O
Köznapi neve: gipsz, máriaüveg, alabástrom
Tulajdonsága: kristályos anyag, vízben alig oldódó fehér por
Felhasználása: építőiparban, szobrok, öntvények, orvosi kötések készítésére.
CaSO4 * 2 H2O  CaSO4 * 1/2 H2O  CaSO4
Melegítés hatására égetett gipsz keletkezik (1/2 H2O gyógyászat, gipszöntvények), majd további
melegítés hatására (200°C) agyonégettet mész keletkezik, ami nem tudja felvenni a vizet

MAGNÉZIUM-SZULFÁT:
Képlet: MgSO4 * 7H2O
Köznapi neve: epsomit, keserűsó
Tulajdonsága: Vízben jól oldódik
Felhasználása: Textiliparban pácok készítésére, gyógyászatban hashajtónak

MAGNÉZIUM-KARBONÁT:
Képlet: MgCO3
Köznapi neve: magnezit
Tulajdonsága: Vízben oldhatatlan
Felhasználása: tűzállóanyag-iparban

KALCIUM-MAGNÉZIUM-KARONÁT:
Képlete: CaMg(CO3)2
Köznapi neve: Dolomit
Tulajdonsága: Vízben oldhatatlan
Felhasználás: építőiparban
KALCIUM-FOSZFÁT, PENTAKALCIUM-FLUORID-TRIFOSZFÁT:
Képlete: Ca3(PO4)3, Ca5F(PO4)3
Köznapi neve: foszforit, apatit
Tulajdonsága: vízben oldhatatlan anyag, savakkal vízoldható vegyületekké alakíthatók
Felhasználása: foszfor, foszforsav, műtrágya gyártása, a gyártás értékes mellékterméke a HF

MAGNÉZIUM-SZILIKÁT:
Képlet: Változatos összetétel
Köznapi neve: zsírkő, azbeszt
Tulajdonsága: lágy, fehér, vízben oldhatatlan
Felhasználása: hintőpor, szigetelőanyag, tűzállóanyag-iparban.

Természetes vizek keménysége

Attól függően, hogy hol erednek, találkoznak stb. (különböző ionokat tartalmaznak).
 CO2 tartalmú víz + CaCO3  oldja a mészkövet
- CaCO3 + H2O + CO2 ⇆ Ca(HCO3)2
- MgCO3 + H2O + CO2 ⇆ Mg(HCO3)2
Ezek adják a víz kellemes ízét, a hőmérséklet növelésével a visszaalakulás irányába tolódik
el.
CaCO3 + MgCO3  kazánkő
Kazánkőtől meg kell védeni a kazánt, mert szétveti azt.
Kazánkő bereped  a víz forró fémmel érintkezik,  párolog,  nagy mennyiségű gáz keletkezik, nő a
nyomás  szétveti a kazánt.
Vízkeménységek:
 Változó keménység: Ca(HCO3)2, Mg(HCO3)2 tartalom szabja, forralással megszűntethető
 Állandó keménység: Egyéb Mg2+, Ca2+ tartalmú vegyületek
 Összes keménység: Változó + állandó együtt
Kemény víz: Mg2+, Ca2+ tartalmú víz
Használata:
- Vízkő képződik
- Csökken a mosószer hatása (ok: Mg2+, Ca2+ a mosószer anionjával csapadékot képez.
- Hüvelyesek nem főzhetők benne (ok: Mg2+, Ca2+ a fehérjékkel csapadékot alkotnak).
Megoldás  vízlágyítás
a, Desztillálás: Ennek során felforraljuk, majd lehűtjük a vizet  karbonát-tartalom kiválik  lágy víz
b, Kisózás: Trisóval  3Ca2+ + 2Na3PO4  Ca3(PO4)2 + 6 Na+ (végén leszűrjük)
c, Ioncserélés permutitokkal: Mg2+/Ca2+ ionokat, Na+ cserélik.
d, Ioncserélés műgyantával (regenerálható): + ionokat H+ cserélik, - ionokat, OH- cserélik.