Az alkálifémek és vegyületeik

1. Az alkálifémek

- I. főcsoport elemei (kivéve hidrogén): lítium, nátrium, kálium, rubídium, cézium, francium
- elektronhéj szerkezet: ns1
o nemesgázszerkezet héj erős árnyékoló hatása miatt vegyértékelektron könnyen
leszakítható (legkisebb ionizációs energia)
- viszonylag kis eltérés tulajdonságaik között
- EN érték a legkisebb
- vegyértékelektronjaik legkönnyebben gerjeszthetők
o lazán kötött elektron már fény hatására is leszakadhat
o lángfestők
 lítium: vörös
 nátrium: sárga
 kálium: ibolyaszínű
o fotocellákban is használhatók
- fizikai és kémiai tulajdonságai is vegyértékelektronoktól függnek
- lítium tulajdonságai eltérnek: kis atomméret miatt
o pl. vízzel nem reagál
- fehér-, szürkés fémfényű színűek
o nátrium: ezüstfehér, kékesen fénylő
o kálium: világosszürke, fémfényű
- sűrűségük az összes fém között a legkisebb (atomtérfogatuk a legnagyobb)
o Li, Na, K sűrűsége kisebb a víznél
- keménységük az összes szilárd elem között a legkisebb
o atomok mérete és viszonylagos nagy távolsága miatt
o viaszlágyságúak, kézzel könnyen vághatók
- olvadás-, és forráspontjuk alacsony
o atomtörzsek közötti kis összetartó erő miatt
- elektromos áramot jól vezetik
o lazán kötött elektronok miatt
- reakciókészségük igen nagy
- erélyes redukálószerek: reakciókban külső elektronjukat könnyen leadják
o már a levegő alkotórészeivel és reakcióba lépnek (petróleum alatti tárolás)
- ionjaik színtelenek, csak színes aniont tartalmazó vegyületeik színesek (pl. CrO 42-, Cr2O72-,
MnO4-) vagy ha az anion gerjeszthető (Na2O2)
- gőzeik között vannak kétatomos molekulák is
- levegőn hevítve elégnek
o 2 Na + O2 = Na2O2 (élénksárga lánggal)
o K + O2 = KO2
- halogénekkel fémtünemény közben lépnek reakcióba (redoxireakció)
o 2 Na + Cl2 = 2 NaCl
- rendszám növekedésével egyre hevesebben reagálnak vízzel:
o redoxirekció, energia szabadul fel
 megolvasztja a fémet, gömb alakot vesz fel (víz felszínén állandóan mozog)
o érintkező felületen képződő hidrogéngáz tovább gördíti az olvadt fémet (sistergés-
gázfejlődés)
o papírcsónakba helyezve akadályozott a szabad mozgás
  keletkezett hő felhalmozódik, lángra lobbantja a csónakot
o 2 Na + 2 H2O = 2 NaOH + H2
o kálium reakciója olyan heves, hogy a fejlődő hidrogén lángra lobban
 2 K + 2 H2O = 2 KOH + H2
- reakciók feltételei: standardpotenciál és hidroxidréteg vízben való oldhatósága
- csak vegyületek formájában fordulnak elő
o vegyületeik gyakoriak
- előállításuk: alkálifém-kloridok olvadékának elektrolízisével
o Na: vaskatóddal, KCl hozzáadásával (alacsonyabb olvadáspont)
- élettani hatásuk nélkülözhetetlen
o Na-K szabályozza szervezet vízegyensúlyát, szívritmust, elegy eltolódásakor ideg-, és
izomműködési zavarok léphetnek fel
o K+: sejtek belsejében
 elősegíti a gondolkodást (oxigént juttat az agyhoz)
 vérnyomás csökkentése
 test salakanyagainak kiürítése
+
o Na : sejten kívüli térben
 segíti a vér kalcium- és egyéb ásványianyagszintjét a megfelelő éréken tartani
 akadályozza: hő okozta kimerültséget, napszúrást
 ideg- és izomműködést
- Na lámpák
- Na/K olvadék egyes atomreaktorokban hőátadó folyadék
2. Az alkálifémek fontosabb vegyületei

- mindig +1 oxidációs számú kation

- polarizáló hatásuk kicsi
o kis EN érték
o kis töltésszám
o nagy ionátmérő
- ionkötésű kristályos vegyületeket alkotnak
- ionjaik nemesgázszerkezettel rendelkeznek, nincs gerjeszthető elektron
o nem színesek
- semleges vagy lúgos kémhatásúak
o semlegesek: kloridok, nitrátok, szulfátok vizes oldatai
 sem a kation, sem az anion nem lép reakcióba vízzel
o lúgosak: karbonátok, foszfátok vizes oldatai
 vízmolekulák protont adnak le
- NaOH
o marónátron (lúgkő)
o fehér színű, ionkristályos anyag
o apró kristályokban válik ki, pasztillákban hozzák forgalomba
o erősen higroszkópos, nedvszívó
o nedves levegőn elfolyósodik, majd idővel megszilárdul
 2 NaOH + CO2 = Na2CO3 + H2O
o vízben nagyon jól oldódik, lúgos kémhatású
o fehérjékkel reagál (síkossá teszi a lúggal dolgozók kezét)
o erős méreg
 szembe kerülve roncsolja a szaruhártyát (vakságot okoz)
  bő vízzel kell mosni
 állati eredetű szálak, gyapjú, hernyóselyem lúgoldatban roncsolódnak,
zsugorodnak
 lúgos kémhatású mosószerekben nem moshatók
o zsírokat hidrolizálja (glicerin, zsírsavak nátriumsói – szappanok keletkeznek)
o fémek egy részét megtámadja, hidegen lassan reagál üveggel és zománccal is
o kősó vizes oldatának elektrolízise
 anód- és katódteret szét kell választani egymástól, egyébként romlik a
hatásfok
 2 NaOH + Cl2 = NaCl + NaOCl + H2O
 3 NaOCl = NaClO3 + NaCl
 higanykatódos eljárás: higanykatódos eljárásnál nátrium-higany
ötvözet keletkezik (amalgám)
amalgámbontó cellába vezetik: 2 Na(amalgám) + 2 H2O = 2
Na+(aq) + (higany) + 2 OH- + H2(g)
o felhasználása széleskörű
 alumíniumgyártás
 műszál-, színezék-, papírgyártás
 kőolaj-finomítás
 szappangyártás: zsírok bontása, mosószerek előállítása
- KCl
o szilvin
o fehér, kristályos, vízben jól oldódó
o semleges kémhatású
o műtrágyának használják
o kősótelepek fedőrétegében, utoljára válik ki (jobban oldódik, mint a kősó)
- KCN
o kálium-cianid (cián-káli)