Fémek - témazáró

10. osztály
Példafeladatok - ilyenek, vagy ehhez hasonlóak lehetnek
Sok sikert a felkészüléshez!
☺
1. Töltsd ki a táblázatot!

Na --> Na+ + 1 e- K --> K+ + 1 e-

Sem a nátrium (Na), sem pedig a kálium (K) nem minösül nehézfémnek.

kisebb srség, mint a víz, vagyis sürüségük kisebb, mint 1 g/cm3.

sárgás-fénylö lila színü

2 Na + 2 H2O --> 2 NaOH + H2 2 K + 2 H2O --> 2 KOH + H2

4 Na + O2 --> 2 Na2O 4 K + O2 --> 2 K2O

2 Na + Cl2 --> 2 NaCl 2 K + Cl2 --> 2 KCl

2 Na + 2 HCl --> 2 NaCl + H2 2 K + 2 HCl --> 2 KCl + H2

2. Töltsd ki a táblázatot!

konyhasó NaCl
Na + Cl2 -> 2 NaCl

nátrium-karbonát Na2CO3
Na2CO3 + 2HCl 2NaCl + H2O + CO2

nátrium-hidrogén-karbonát
NaHCO3 2 NaHCO3 --> Na2CO3 + H2O + CO2

nátrium-hidroxid NaOH
NaOH + H2SO4 Na2SO4 + 2H2O
3. Töltsd ki a táblázatot!

legkönnyebb nehéz fém közepesen nehéz fém

oxidréteget képez a felszínén, oxigénnel gyorsan reagálva oxidréteg vastagsága általában

ami megakadályozza a fehér por alakú magnézium- védi az alumíniumot a
további oxidációt oxidot (MgO) és füstöt hoz létre. további oxidációtól

2Na + 2HCl 2NaCl + H2 Mg + 2HCl MgCl2 + H2 2Al + 6HCl 2AlCl3 + 3H2

2Na + 2H2O 2NaOH + H2 Mg + 2H2O Mg(OH)2 + H2 2Al + 6H2O 2Al(OH)3 + 3H2

4. Töltsd ki a táblázatot!

Az alkalmazott fémelőállítási módszer

5. Igazak vagy hamisak a következő állítások?
A táblázat megfelelő cellájába tett X-szel válaszolj!
6. Válaszolj a megfelelő betűjellel!
A)Vas
B)Alumínium
C)mindkettő
D)egyik sem

a) Közönséges körülmények között szürke színű, szilárd

halmazállapotú anyag.
b) Jól vezeti a hőt és az elektromosságot.
c) Rendkívül jól nyújtható, hengerelhető.
d) Levegőn állva védő oxidréteg alakul ki felületén.
e) Nehézfém.
f) Petróleum alatt tárolják.
g) Nedves levegőn korrodálódik.
h) A természetben nagy mennyiségben fordul elő elemi állapotban.
i) Az ionjai az emberi szervezetben fontos folyamatokban vesznek
részt.
j) Redukáló szerepe van a termitreakcióban.
7. Válaszolj a megfelelő betűjellel!
A)nátrium
B)réz
C)mindkettő
D)egyik sem

a) Fémes elem.
b) Könnyen képezhet aniont.
c) Szürke színű.
d) Szilárd halmazállapotban kristályrácsát ionkötés tartja össze.
e) Reakcióba tud lépni a vízzel.
f) Savakból hidrogéngázt fejleszt.
g) Nem oldódik sósavban.
h) Vezeti a hőt és az elektromosságot.
i) Ismert ötvözete a bronz.
j) Delokalizált elektronokat tartalmaz.
 8.Válaszolj az alábbi kérdésekre!

• Energiaváltozás szempontjából milyen folyamat a mészégetés?

• Írd fel a lejátszódó reakció egyenletét! Nevezd meg a keletkező termékeket!
• A keletkező gáz eltávozása után visszamaradt terméket vízzel reagáltatjuk. Írd fel
a lejátszódó reakció egyenletét! Add meg a keletkező termék hagyományos
nevét!
• Milyen kémhatású a keletkező oldat? Milyen indikátort használnál ennek
A mészégetés exoterm folyamat, vagyis energia szabadul fel a reakció során.
kimutatására? A választott indikátor milyen színnel jelezné ezt a kémhatást?
A reakcióegyenlet a következ:
CaCO3 (kalcium-karbonát) -> CaO (kalcium-oxid) + CO2 (szén-dioxid)
• A keletkező oldat Ca2+-tartalmát csapadékká szeretnénk alakítani. Írj példát!
A mészégetés során tehát kalcium-oxid és szén-dioxid keletkezik.
• Hozzáadott anyag: A visszamaradt terméket vízzel reagáltatva a következ reakció történik:
CaO (kalcium-oxid) + H2O (víz) -> Ca(OH)2 (kalcium-hidroxid)
• A lejátszódó reakció rendezett egyenlete:
A keletkez oldat lúgos kémhatású. Az indikátor kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a
kalcium-hidroxid oldat színtelen, így olyan indikátort kell választani, amely színe megváltozik a lúgos
kémhatás bekövetkezésekor. Például a fenoltftaleint használhatjuk, amelynek színe rózsaszínrl lila
színre változik lúgos közegben.

A Ca2+-tartalmú oldatból kalcium-oxalátot lehet kicsapni, például ammónium-oxalát hozzáadásával:

Ca2+ + C2O4^2- + 2NH4+ + 2OH- -> CaC2O4 (kalcium-oxalát) + 2NH3 + 2H2O
 9. Válaszolj az alábbi kérdésekre!
• Az alkálifémek vízzel való reakciója az egyik leglátványosabb kémiai
kísérlet.
• a) Hogyan tároljuk a nátriumot és káliumot? Miért? Ainaktív nátriumot és a káliumot a levegvel való érintkezéstl védve száraz,
közegben tároljuk

• b) Milyen hasonlóság van a nátrium és a kálium vízzel való reakciója

között? Mindkét fém vízzel reagálva hidrogéngázt és lúgot (hidroxid-iont) képez. A kálium reakciója intenzívebb, mint a

• c) Miben különbözik a nátrium és a kálium reakciója? Miért? nátriumé, és a keletkez hidrogén mennyisége
is nagyobb, mert a kálium reakciója ersebb és
exoterm

• d) Miért van színe a kálium reakciója közben keletkező lángnak? Milyen

színű a láng? Aállapotba
kálium reakciója közben keletkez láng rózsaszín, mert a kálium ionjai gerjesztett
kerülnek, majd az alapállapotba visszaállva kisugározzák az energiát

• e) Milyen kémhatású a keletkező oldat az alkálifémek és víz reakciójakor?

Miért? Milyen indikátorral mutathatjuk ki ezt a kémhatást? Milyen színű
lesz az indikátor? Az alkálifémek és víz reakciójakor lúgos oldat keletkezik, mert a fémek
hidroxid-iont képeznek vízzel reagálva. Ezt az oldatot fenolfthalein
indikátorral mutathatjuk ki, amelynek színe lúgos környezetben rózsaszín.
 10. Válaszolj az alábbi kérdésekre!

• Alumíniummal kísérletezünk. Válaszolj az alábbi kérdésekre, és írd fel a

lejátszódó reakciók egyenletét!
• a) Alufólia-darabkát kémcsőbe teszünk, és háztartási sósavat öntünk rá.
Milyen változást tapasztalunk? Írj reakcióegyenletet is!Aképzdnek, sósav és az alumínium reakciója során buborékok
és a kémcsben a hmérséklet emelkedése is
tapasztalható; 2Al + 6HCl 2AlCl3 + 3H2

• b) Alufólia-darabkát kémcsőbe teszünk, és vizet öntünk rá. Miért nem

tapasztalunk változást? Mit kellene tennünk azért, hogy reakcióba lépjen a
víz az alumíniummal? Írd le a víz és alumínium reakcióegyenletét! fém
nem reagál a vízzel, mert a
felületén egy vékony, véd
oxidréteg képzdik. Az
oxidréteg eltávolítása után
• Alufólia-darabkát kémcsőbe teszünk, és NaOH-oldatot öntünk rá. Milyen reakcióba léphet a víz az
alumíniummal.
változást tapasztalunk? Írj egyenletet is! hidrogéngáz és nátrium-alumínium-hidroxid képzdik. 2Al 2Al + 6H2O 2Al(OH)3 + 3H2
Az alumínium és a NaOH-oldat reakciója során

+ 2NaOH + 6H2O 2Na[Al(OH)4] + 3H2

• Mi történne, ha tömény kénsavoldatot öntenénk a kémcsőben lévő
alumínium-darabkára? Válaszodat indokold! Ha tömény kénsavoldatot öntenénk az alumíniumra, akkor a fém és a sav között
heves reakció zajlana le, és hidrogén-gáz képzdne. 2Al + 3H2SO4 Al2(SO4)3 +
3H2
 11. Válaszolj az alábbi kérdésekre!

a)Mit jelent a színesfém kifejezés! Mi alapján kerülnek ebbe a

kategóriába a fémek? Milyen félreértésre adhat ez okot?
b)Mi a fehérbádog és a horganyzott bádog? Mire használják
ezeket? Mi a különbség a két bádog védőhatása között?
c) Mi a királyvíz és a választóvíz? Mire használják ezeket?
a) A színesfémek a réz, bronz, ón, nikkel és alumínium fémeket jelölik, amelyek színesek, de nem tartalmazzák a hagyományos "nemesfémek" tulajdonságait.
b)A fehérbádog és a horganyzott bádog vékony réteggel védett vaslemezek, amelyeket széles körben használnak építipari és ipari alkalmazásokhoz. A horganyzott bádog cinkrétege
jobban ellenáll a korróziónak
c) A királyvíz ers oxidálószer, amely laboratóriumi környezetben fémek és más anyagok elemzésére használatos. A választóvíz pedig egy olyan oldat, amely képes különböz anyagok
szétválasztására