A ionok színe oldatban,

csapadékképződési és komplexképzési reakciók az érettségin

Ionok színe vizes oldatban

Az érettségin előforduló ionok közül, azok amelyek csak zárt alhéjakat (s2, p6, d10, f14) tartalmaznak
vizes oldatban színtelenek. Ilyenek a halogenidionok (fluorid-, klorid-, bromid-, jodidion), a
szulfidion, a szokásos összetett ionok (oxónium-, hidroxid-, ammónium-, szulfát-, nitrát-, karbonát-,
foszfát-, acetát, formiát, hidrogén-szulfátion stb.). Az egyetlen érettségin is szereplő színes összetett
anion a permanganátion, amely vizes oldatban lila.
A főcsoportok kationjai (pl. Na+, K+, Mg2+, Ca2+, Al3+ stb.) és az Ag+ és a Zn2+-ionok vizes oldatban
színtelenek (ezeknek csak zárt alhéjai vannak).
Az oldatban színes fémionok csak a mellékcsoportokban lehetnek (mert csak itt vannak olyan
ionok, amelyek nem zárt alhéjakat tartalmazhatnak). A következő nem színtelen fémionok színét
kell az érettségin ismerni:
Cu2+ : kék, Fe2+ :(halvány)zöld, Fe3+: sárga1, Ni2+ : zöld, Co2+: (vöröses)rózsaszín.2

Csapadékképződés

A kémia érettségin néhány szervetlen anyagról fejből is kell tudni, hogy vízben jól vagy rosszul
oldódik3. A (nagyon) rosszul oldódó anyagok megfelelő töménységű oldatok összeöntésekor
csapadékként csapódnak ki. Ezeknek a csapadékoknak a színe is része a tananyagnak.4

Ha két jól oldódó vegyület vizes oldatát összeöntjük, akkor lehetséges, hogy olyan ionok lesznek az
összeöntött oldatban, amelyek együtt egy rosszul oldódó vegyületet képeznek, így az oldatból
szilárd anyag (csapadék) csapódik ki.
Ha például ezüst nitrát oldatot összeöntünk kálium-jodid oldattal, akkor egy oldatba kerül az
ezüstion és a jodidion, viszont az ezüst-jodid rosszul oldódik vízben, így halványsárga szilárd
anyagként kicsapódik az oldatból.

AgNO3-odat + KI-oldat = AgI csapadék (kicsapódó szilár anyag) + KNO3-oldat

AgNO3 + KI = AgI + KNO3

Ezeket a folyamatokat a reakció lényegét kifejező ionegyenlettel is leírhatjuk. A teljes

egyenletekhez képest azok az ionok nem szerepelnek az ionegyenletben, amelyekkel semmi
változás nem történik.

1
Az oldott vas(III)ion sárga színének egyéb feltételei (pH, megfelelő anionok) is vannak, de ezt az érettségin nem kell
tudni.
2
Ezeket a színeket hiába keresed a Függvénytáblázatban, ez nincs benne, tehát fejből kell tudni.
3
A Függvénytáblázat „Néhány rosszul oldódó vegyület oldhatósága” c. táblázata azért segíthet, hiszen ami ebben
szerepel az rosszul oldódik, vagyis csapadéknak tekinthető.
4
Ezeket a színeket hiába keresed a Függvénytáblázatban, ez nincs benne, tehát fejből kell tudni.
Az AgNO3-odatban ezüstionok (Ag+) és nitrátionok (NO3–) vannak.
A KI-oldatban káliumionok (K+) és jodidionok (I–) vannak.
Az AgI gyakorlatilag nem oldható vízben (csapadék)5.
KNO3-oldat káliumionok (K+) és nitrátionok (NO3–) vannak.

Ha az előző reakciót úgy írjuk le, hogy azokat az anyagokat, amelyek az oldatokban oldott
ionokként vannak jelen ionokként írjuk akkor az alábbi egyenletet kapjuk:

AgNO3 + KI = AgI + KNO3

Ag+ + NO3– + K+ + I– = AgI + K+ + NO3–

Pirossal kiemelve azokat az ionokat, amelyek nem változnak:

Ag+ + NO3– + K+ + I– = AgI + K+ + NO3–

Ezeket az ionokat az ionegyenletben nem tüntetjük fel, hiszen velük nem történik semmilyen
változás a folyamatban, így egy egyszerű egyenlethez jutunk, amit a reakció ionegyenletének
nevezünk:
Ag+ + I– = AgI

Az ionegyenletben is feltüntethetjük az anyagok állapotát: (sz) = szilárd, (aq) = oldott, így az

egyenlet:

Ag+(aq) + I–(aq) = AgI(sz)

(itt a csapadékot nem húztuk alá, az „(sz)” jelöli, hogy szilárd anyag)

a) fém-nitrátok
Minden fém nitrátja jól oldódik vízben, tehát egyik sem csapadék.

b) fém-hidroxidok
Jól oldódnak (tehát nem csapadékok) az I. főcsoport (pl. NaOH, KOH) és a II. főcsoportból a
Ba(OH)2. A Ca(OH)2 (oltott mész) oldhatósága közepes, tehát csak elég tömény oldatokból
csapódik ki. Ezeken kívül (szinte) minden fém-hidroxid csapadék.

A következő fém-hidroxid csapadékokat kell tudni a színükkel együtt (gondolj a már megtanult
fémionok oldatbeli színére, s akkor egyszerűbb megjegyezni):
Mg(OH)2, Ca(OH)2, Al(OH)3, Zn(OH)2 - fehérek (ezek a fémionok oldatban színtelenek)
Fe(OH)2: (piszkos)zöld (vas(II)ion oldatban (halvány)zöld)
Fe(OH)3: (vörös)barna (vas(II)ion oldatban sárga)
Cu(OH)2: (világos)kék (réz(II)ion oldatban kék)
Co(OH)2: rózsaszín (kobaltion oldatban (vöröses)rózsaszín)6
Ni(OH)2: (alma)zöld (nikkelion oldatban zöld)

5
Az, hogy gyakorlatilag nem oldódik azt jelenti, hogy a szokásos 0,05-2 mol/dm3 koncentrációjú oldatokat használva
az anyag kicsapódik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem oldódik, csak annyit, hogy az oldott
formában maradó anyag mennyisége elhanyagolható a kicsapódó anyag mennyiségéhez képest. Ha valamelyik reagens
feleslegben van, akkor a csapadékok oldhatósága (általában) még rosszabb, mint tiszta vízben. A csapadékképződés
során a csapadékképzésben szerepet játszó oldott ionok mennyisége az összeöntött oldatban elhanyagolható (ha
valamelyik ion feleslegben van, a felesleg természetesen az oldatban marad). Ezért az ionegyenletben a csapadékot nem
írjuk ionosan (még akkor sem, ha az anyag ionvegyület, mert az ionegyenletben csak az oldott formában lévő ionokat
írjuk ionosan).
6
Az érettségi nem kell tudni, de ha kobalt(II)-sók oldatához nátrium-hidroxidot öntünk
A fém-hidroxidok magasabb hőmérsékleten fém-oxidra és vízre bomlanak (a magasabb
hőmérséklet nagyon változó: pár száz, de akár pár ezer fok is lehet). Az ezüst-hidroxid (AgOH)
annyiban különleges, hogy már szobahőmérsékleten is bomlik. Tehát ha csapadékként keletkezik,
akkor pár pillanat alatt el is bomlik, így az AgOH csapadék helyett az egyenletekben ezüst-oxidot
(Ag2O) kell írni, hiszen ez a stabilan megmaradó anyag. Az ezüst-oxid (kávé)barna színű.

Írd le a következő csapadékképződési reakciók teljes és ionegyenletét!

nátrium-hidroxid + magnézium-nitrát
2 NaOH + Mg(NO3)2 = 2 NaNO3 + Mg(OH)2
Mg2+ + 2 OH– = Mg(OH)2

kálium-hidroxid + alumínium-szulfát
6 KOH + Al2(SO4)3 = 3 K2SO4 + 2 Al(OH)3
Al3+ + 3 OH– = Al(OH)3

kálium-hidroxid + vas(III)-klorid
3 KOH + FeCl3 = 3 KCl + Fe(OH)3
Fe3+ + 3 OH– = Fe(OH)3

nátrium-hidroxid + vas(II)-szulfát
2 NaOH + FeSO4 = Na2SO4 + Fe(OH)2
Fe2+ + 2 OH– = Fe(OH)2

bárium-hidroxid + réz(II)-nitrát
Ba(OH)2 + Cu(NO3)2 = Ba(NO3)2 + Cu(OH)2
Cu2+ + 2 OH– = Cu(OH)2

nátrium-hidroxid + ezüst-nitrát = ezüst-oxid + víz + nátrium-nitrát

2 NaOH + 2 AgNO3 = Ag2O + H2O + 2 NaNO3
2 Ag+ + 2 OH– = Ag2O + H2O

Az ionegyenletben nem oxidion szerepel, mivel a vizes oldatban hidroxidionok vannak, az ezüst-
oxid csak a hidroxid bomlásával keletkezik. Tehát az alábbi ionegyenlet nem helyes:
2 Ag+ + O2- = Ag2O
Az egyenletbe az átmenetileg keletkező ezüst-hidroxid is beleírható, de nem szükséges:
2 NaOH + 2 AgNO3 (= 2 AgOH + 2 NaNO3 )= Ag2O + H2O + 2 NaNO3
2 Ag+ + 2OH– (= 2 AgOH) = Ag2O + H2O

A fém-hidroxid csapadékok leválasztásához nátrium- vagy kálium-hidroxid-oldatot vagy ammónia-

oldatot7 használunk. Az ammónia-oldat használatánál is elfogadott, hogy az ionegyenletben
hidroxidiont írunk, mert ha egy fémion hatására a hidroxidionok kicsapódnak az oldatból, akkor az
ammónia + víz reakció a disszociáció irányába tolódik el, s így keletkezhetnek folyamatosan
hidroxidionok az oldatban.

7
Az ammónia-oldatot (főként régebben) ammónium-hidroxid-oldatnak is nevezték, de ez nem szerencsés, mert több
kémiatanár „allergiás” erre a kifejezésre, s nem tudhatod, hogy az érettségin ki ül veled szemben mert valójában az
ammónia-oldat egy egyensúlyi rendszer, amelyben főként ammóniamolekula formában van jelen az oldott anyag. Az
„NH4OH” nem nyerhető ki az oldatból, vízmentes formában nem létezik, kerüljük a használatát névként és képletként
is.
 rézgálicoldat + ammóniaoldat = réz(II)-hidroxid + ammónium-szulfát
CuSO4 + NH3 + H2O = Cu(OH)2 + (NH4)2SO4
ionegyenlettel mindez sokkal egyszerűbb, mert az NH3 +H2O = NH4+ + OH– reakciót figyelembe
véve az ammónium és szulfátionok elhagyhatók:
Cu2+ + 2 OH– = Cu(OH)2

Írd le a következő csapadékképződési reakció teljes és ionegyenletét!

ezüst-nitrát + ammóniaoldat
2 NH3 + 2 H2O + 2 AgNO3 (= 2 AgOH + 2 NH4NO3) = Ag2O + H2O + 2 NH4NO3
de mivel mindkét oldalon szerepel egy vízmolekula, ez elhagyandó:
2 NH3 + H2O + 2 AgNO3 = Ag2O + 2 NH4NO3
a sokkal egyszerűbb ionegyenlet megegyezik a NaOH-dal írt reakció ionegyenletével:
2 Ag+ + 2 OH– = Ag2O + H2O

c) fém-szulfidok
Az I. főcsoport szulfidjainak kivételével a fém szulfidok rosszul oldódnak vízben (néhány fém
szulfid oldás közben átalakul, de ez nem szerepel az érettségi tananyagban). Az oldhatatlan fém-
szulfidok nagyon gyakran fekete csapadékként csapódnak ki a vizes oldatokból. A
szulfidcsapadékok nem csak oldható fém-szulfidokkal, hanem kénhidrogén (H2S) gáz oldatba
vezetésével is leválaszthatók8 (a H2S gázt nem írjuk ionegyenletben sem ionosan, mert kovalens
kötésű molekulavegyület és gyenge sav, vízben alig disszociál ionokra).
HgCl2 + H2S = HgS + 2 HCl
ionegyenlettel:
Hg2+ + H2S = HgS + 2 H+

A következő fém-szulfid csapadékokat kell tudni a színükkel együtt:

Ag2S, PbS, HgS, CuS, FeS: fekete
ZnS: fehér

Írd le a következő csapadékképződési reakciók teljes és ionegyenletét!

ezüst-nitrát + kénhidrogén
2 AgNO3 + H2S = Ag2S + 2 HNO3
2 Ag+ + H2S = Ag2S + 2 H+

ólom-nitrát + kénhidrogén
Pb(NO3)2 + H2S = PbS + 2 HNO3
Pb2+ + H2S = PbS + 2 H+
Mivel a H2S gáz és vízben alig disszociál ionokra, helyesebb az ionegyenlet, ha H2S szerepel benne
és nem S2–, de a szulfidionnal írt egyenlet is elfogadható (mert a csapadék keletkezésének során a
H2S végül is disszociál). Ez a többi kénhidrogénes egyenletre is igaz.
Pb2+ + S2– = PbS
Ha egy ólomvegyület nevében nincs szám, akkor az ólom(II) vegyületet jelent, mert ez a vizes
oldatban stabil ólomion.

vas(II)-klorid + nátrium-szulfid
FeCl2 + Na2S = FeS + 2 NaCl
Fe2+ + S2– = FeS

8
Az, hogy egy szulfidcsapadék leválasztható-e kénhidrogénnel, az a csapadék oldhatóságától függ. De ezt nem kell
tudni az érettségin. A vas(II)-szulfid vas(II)-sók oldatából nátrium szulfiddal leválasztható, de pl. sósav hatására
kénhidrogént fejleszt és feloldódik, vagyis savas oldatban, kénhidrogén hatására nem válik le csapadékként. A
higany(II)-szulfid viszont olyan oldhatatlan, hogy csak királyvízben lehet feloldani
d) fém-karbonátok és foszfátok
Az I. főcsoport féminek kivételével ezek rosszul oldódó vegyületek. A színét csak a kalcium- és
magnéziumsóknak kell tudni, ezek fehérek. A karbonátok fontos kőzetépítő ásványok (mészkő:
CaCO3, magnezit: MgCO3, és dolomit: CaMg(CO3)2), de a meszes vázú állatok külső vázát is
főképp mészkő alkotja, a kalcium-foszfát pedig a csontok legfontosabb szervetlen anyaga9. A
kalcium- és magnézium- karbonát ill. foszfát fehér.

Írd le a következő csapadékképződési reakciók teljes és ionegyenletét!

kalcium-klorid + nátrium-karbonát
CaCl2 + Na2CO3 = CaCO3 + 2 NaCl
Ca2+ + CO32– = CaCO3

magnézium-szulfát + kálium-foszfát
3 MgSO4 + 2 K3PO4 = Mg3(PO4)2 + 3 K2SO4
3 Mg2+ + 2 PO43– = Mg3(PO4)2

e) fém-kloridok
A fém-kloridok általában jól oldódó vegyületek, két rosszul oldódó fém-kloridot kell tudni: AgCl és
PbCl2, amelyek fehérek. A kloridcsapadékok nem csak oldható fém-kloridokkal, hanem sósavval
(HCl vizes oldata) is leválaszthatók. (Mivel a sósav erős sav, a sósavban a HCl disszociált formában
van jelen, ionegyenletben a sósavat, hasonlóan a salétromsavhoz vagy kénsavhoz ionosan írjuk.)
ólom-nitrát + sósav = ólom-klorid + salétromsav
Pb(NO3)2 + 2 HCl = PbCl2 + 2 HNO3
ionegyenlettel: Pb2+ + 2 Cl– = PbCl2

Írd le a következő csapadékképződési reakciók teljes és ionegyenletét!

ezüst-nitrát + magnézium-klorid
2 AgNO3 + MgCl2 = 2 AgCl + Mg(NO3)2
Ag+ + Cl– = AgCl
(nem 2 Ag+ + 2 Cl– = 2 AgCl mert az ionegyenletekben is a lehető legkisebb egész együtthatók
szerepelnek)

ezüst-nitrát + sósav
AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3
Ag+ + Cl– = AgCl

ezüst-nitrát + alumínium-klorid
3 AgNO3 + AlCl3 = 3 AgCl + Al(NO3)3
Ag+ + Cl– = AgCl
(nem 3 Ag+ + 3 Cl– = 3 AgCl mert az ionegyenletekben is a lehető legkisebb egész együtthatók
szerepelnek)
Látható, hogy a reakciók ionegyenlete azonos, hiszen a reakció lényege, az oldhatatlan ezüst-klorid
képződése is azonos bennük.

f) fém-szulfátok
A fém-szulfátok általában jól oldódó vegyületek, két rosszul oldódó fém-szulfátot kell tudni: BaSO4
és PbSO4, amelyek fehérek.

9
A kémia érettségin nem kell tudni, de a csontban a kalcium-foszfát főként kettős sók, apatitok formájában szerepel,
ilyen só pl. a hidroxilapatit: 3Ca(PO4)2·Ca(OH)2 = Ca5(PO4)3OH, vagy a fluorapatit: 3Ca(PO4)2·CaF2 = Ca5(PO4)3F.
Írd le a következő csapadékképződési reakciók teljes és ionegyenletét!
bárium-nitrát + kénsav
Ba(NO3)2 + H2SO4 = BaSO4 + 2 HNO3
Ba2+ + SO42– = BaSO4

bárium-nitrát + alumínium-szulfát
3 Ba(NO3)2 + Al2(SO4)3 = 3 BaSO4 + 2 Al(NO3)3
Ba2+ + SO42– = BaSO4

ólom-nitrát + nátrium-szulfát
Pb(NO3)2 + Na2SO4 = PbSO4 + 2 NaNO3
Pb2+ + SO42– = PbSO4

g) szappanok csapadékképzése
A zsírsavak nátrium- és káliumsói vízben jól oldódó vegyületek (szappanok). Kemény víz hatására
a keménységet okozó kationok a szappanok anionjaival fehér csapadékot képeznek (ezáltal rontják
a szappanok mosóhatását).

Írd le a következő csapadékképződési reakciók teljes és ionegyenletét!

nátrium-sztearát + kalcium-nitrát
Ca(NO3)2 + 2 C17H35COONa = Ca(C17H35COO)2 + 2 NaNO3
Ca2+ + 2 C17H35COO– = Ca(C17H35COO)2

kálium-oleát (olajsav káliumsója) + magnézium-klorid

MgCl2 + 2 C17H33COONa = Ca(C17H33COO)2 + 2 NaCl
Mg2+ + 2 C17H33COO– = Mg(C17H33COO)2

h) ammóniumsók
Minden ammóniumsó jól oldódik vízben.

Írd le a következő csapadékképződési reakciók teljes és ionegyenletét!

ammónium-klorid + ezüst-nitrát
NH4Cl + AgNO3 = NH4NO3 + AgCl
Ag+ + Cl– = AgCl

ammónium-szulfát + bárium-klorid
(NH4)2SO4 + BaCl2 = 2 NH4Cl + BaSO4
Ba2+ + SO42– = BaSO4

ammónium-szulfid + vas(II)-szulfát
(NH4)2S + FeSO4 = (NH4)2SO4 + FeS
Fe2+ + S2– = FeS

ammónium-foszfát + kalcium-klorid
2 (NH4)3PO4 + 3 CaCl2 = 6 NH4Cl + Ca3(PO4)2
3 Ca2+ + 2 PO43– = Ca3(PO4)2
 Komplexképződés
Az érettségin csak néhány komplex vegyülettel találkozhatunk. Ezekben a komplexekben egy
központi fémionhoz datív kötéssel kapcsolódnak a ligandumok (víz, ammónia vagy hidroxidion). A
komplex ionok töltése a központi fémion és a ligandumok töltésének összegéből meghatározható
(víz és ammónia esetén ez azonos a központi fémion töltésével). A központi fémionhoz kapcsolódó
ligandumok számát koordinációs számnak nevezik.10

a) akvakomplexek
Fémionok vízzel alkotott komplexei közül a következőket kell tudni11:
[Al(H2O)6]3+ – [Fe(H2O)6]3+ – [Cu(H2O)6]2+

Írd le a következő reakció ionegyenletét!

alumínium-klorid-odat kémhatását meghatározó reakció ionegyenlete (első reakciólépés elég)
[Al(H2O)6]3+ + H2O [Al(H2O)5(OH)]2+ + H3O+
(a további lépések egyre kisebb mértékűek:
[Al(H2O)5(OH)]2+ + H2O [Al(H2O)4(OH)2]+ + H3O+
+
[Al(H2O)4(OH)] + H2O [Al(H2O)3(OH)3] + H3O+)

b) hidroxokomplexek
A ligandum a hidroxidion, ezek közül kettőt kell tudni12:
– 2–
[Al(OH)4] – [Zn(OH)4]

Írd le a következő reakciók teljes és ionegyenletét!

alumínium-hidroxid csapadék oldódása NaOH-oldat feleslegében
Al(OH)3 + NaOH = Na[Al(OH)4]
– –
Al(OH)3 + OH = [Al(OH)4]

cink-hidroxid csapadék oldódása NaOH-oldat feleslegében

Zn(OH)2 + 2 NaOH = Na2[Al(OH)4]
– 2–
Zn(OH)2 + 2 OH = [Zn(OH)4]

alumínium oldódása NaOH-oldatban

Al + NaOH + 3 H2O = Na[Al(OH)4] + 1/2 H2
– –
Al + OH + 3 H2O = [Al(OH)4] + 1/2 H2

c) amminkomplexek (ammóniakomplexek)
A ligandum az ammónia, ezek közül kettőt kell tudni13:
[Cu(NH3)4]2+ – [Ag(NH3)2]+

Írd le a következő reakciók teljes és ionegyenletét!

réz-hidroxid csapadék oldódása ammónia-oldatban
Cu(OH)2 + 4 NH3 = [Cu(NH3)4](OH)2
Cu(OH)2 + 4 NH3 = [Cu(NH3)4]2+ + 2 OH–

10
A Függvénytáblázatban a „Komplex vegyületek stabilitása” táblázatban több komplexion képlete szerepel, sajnos a
leggyakrabban kérdezett alumínium-hidroxokomplex nem.
11
Az akvakomplexek legkönnyebben körülírással nevezhetők meg: [Al(H2O)6]3+ – az alumínium(ion) akvakomplexe,
de használható név: hexaakva-alumínium is.
12 –
[Al(OH)4] tetrahidroxo-aluminátion – az alumíniumion hidroxidionokkal alkotott komplexe
13
[Cu(NH3)4]2+ tetraammin-réz(II)ion – az réz(II)ion ammóniával alkotott komplexe
ezüst-klorid csapadék oldódása ammónia-oladatban
AgCl + 2 NH3 = [Ag(NH3)2]Cl
AgCl + 2 NH3 = [Ag(NH3)2]+ + Cl–

ezüst-oxid csapadék oldódása ammónia-oladatban (ezüsttükörpróba reagensének keletkezése)

Mivel az oxidion nagyon erős bázis, ha oldódik vízben teljes egészében hidroxidionná alakul, így az
ezüst-oxid oldódása során komplex ezüst-hidroxid-oldat keletkezik, ezért vizet is kell írni az
egyenletbe.
Ag2O + 4 NH3 + 2 H2O = 2 [Ag(NH3)2]OH
Ag2O + 4 NH3 + 2 H2O = 2 [Ag(NH3)2]+ + 2 OH–