SZERVES KÉMIA II

2006-2007 I. félév
#1 2006.09.11(Hétfő)
Előadás kulcsszavai
Metil-merkaptán (CH3SH, gáz), metil-alkohol (folyadék), etil-merkaptán (EtSH, gáz), etil-alkohol (EtOH,
folyadék), butil-merkaptán (n-C4H9SH, görény), higany-merkaptid (RS)2Hg, CH3SH --- erősen koordináló
ligandum, C=C + H2, Pt-kat ---- CH2CH2 (merkaptánok és szulfidok katalizátor mérgek).

Dietil-szulfid és dietil-szulfoxid (alfa-helyzetű karbaniont stabilizálják: heteroatom stabilizált szerkezetek).

Szulfoxidok és szulfonok.
R-OSO2C6H5 --- alkil-benzolszulfonát
X-C6H4-SO3H-para: 4-X-benzolszulfonsavak savai erőssége; pl. NO2 > H>CH3> CH3O

Toluol szulfonálása: PhCH3 + SO3/H2SO4 ---- 2-CH3C6H4SO3H + 4- CH3C6H4SO3H (2-toluol-szulfonsav

és 4-toluol-szulfonsav). Elkülönítés: H2O hígítás után + NaCl ---- ArSO3Na (csapadék) + HCl
A natrium-szulfonát elegy + PCl5 ---- 2-CH3C6H4SO2Cl + 4- CH3C6H4SO2Cl szulfonsav-kloridok elegye
keletkezik, hűtésre a para-izomer kristályosodik.

Szacharin szintézise:
o-Toluol-szulfonsav-klorid + NH3 ---- CH3C6H4SO2NH2 (szulfonamid); KMnO4-H2O (oxidálás) -----
2-aminoszulfonil-benzoesav-káliumsó (H2NSO2C6H4CO2K); + HCl-H2O forr ---- Ciklizálódik: szacharin:
+ NaOH ----- C6H4(CO)SO2NNa.

1911 Svédország: E. Fromm CH2=S (tüntetés)

Swern-oxidáció:
RCH2OH + CH3S(O)CH3 + ClCOCOCl ---- RCH=O + CH3-S-CH3 + …
C10H21-SO-CH3 ---- szagtalan változat --- a keletkező C10H21-S-CH3 nem bűzös.
Fluorous Swern-oxidáció:
C8F17-CH2CH2CH2-S(=O)-CH3 ----- C8F17-CH2CH2CH2-S-CH3 (szagtalan)

(a) CH3-S-CH3
(b) C10H21-S-CH3
(c) C8F17CH2CH2CH2-S-CH3

KÉNTARTALMÚ SZÉNHIDROGÉN SZÁRMAZÉKOK

Tioalkoholok
Tioalkoholok vagy merkaptánok az levezethetők az alkoholokból oly módon, hogy a hidroxilcsoport oxigénjét
kénatommal helyettesítjük; vagy a kénhidrogénből úgy, hogy annak egyik hidrogénatomját szénhidrogén-
csoporttal helyettesítjük. A szénhidrogén-csoport jellege szerint telilett és telitetlen tioalkoholok ismeretesek.
A telített tioalkoholok csoportneve alkil-merkaptán, a genfi nómenklatúra szerint alkántiol. Az SH-csoport
előtagban merkapto- néven szerepel.

H-O-H (víz); R-O-H (R= alkil: alkohol); R-S-H (tioalkohol); H-S-H (kénhidrogén)
CH3SH metántiol
CH2=CHCH2SH allil-merkaptán
HS-CH2COOH merkapto-ecetsav

Tioalkoholok előállítása
1. Nátriumhidrogénszulfid alkoholos oldatban könnyen reagál alkilhalogenidekkel, ahol a
képződött tioalkohol túlalkilezésének elkerülése végett az NaSH feleslegben van:
R-Br + NaSH R-SH + NaBr (nátriumhalogenid csapadék).
2. Tiokarbamid S-alkilezésével keletkező izotiurónium-sót lúggal bontjuk, ahol a reakcióban
merkaptán és polimer ciánamid keleltkezik
R-Br + S=C(NH2)2 [R-S-C(NH2)2}+ Br-; lúg R-SH + 1/n (H2NCN)n + NaBr + H2O
3. Aromás merkaptánok aromás (a) szulfonsavkloridok és (b) diszulfidok redukciójával állíthatók
elő:
(a) ArSO2Cl + Zn/CH3CO2H ArS-H (pl. Ar = C6H5 [fenilcsoport] tiofenol)

1
 (b) 2,2’-ditiodibenzoesav + Zn/CH3CO2H tioszalicilsav {2-HS-C6H4CO2H}
Tioalkoholok reakciói
1. A merkaptánok savas jellegű vegyületek (erősebb savak, mint a megfelelő aalkoholok), tömény
lúgokkal sóképződés közben reagálnak. A képződött sókat merkaptidoknak nevezzük:
C2H5-SH + KOH C2H5-S:- K+ +H2O
kálium-etilmerkaptid
2C2H5-SH + HgOH (C2H5-S)2Hg +H2O
Az etilmerkaptán higanyoxiddal készségesen reagál és jól kristályosodó sót képez. Éppen innen
származik a merkaptán elnevezés (corpus mercurio aptum).
A tiofenol piridines oldatában a réz(I) oxid {Cu2O} réz(I)fenilmerkaptid képződése közben oldódik.
2C6H5S-H + Cu2O 2CuSC6H5 +H2O
réz(I)fenilmerkaptid
Az előbbi zöldes színű oldatot a levegő (O2) kizárásával változás nélkül eltarthatjuk
Oxidálószerekkel szemben a merkaptánok másképp viselkednek, mint az alkoholok.
(a) Enyhe oxidációval a merkaptánok diszulfidokká alakulnak át. Ez az átalakítás elemi jóddal is
kiváltaható, és éppen ezen alapul a merkaptocsoportok számának jodometriás meghatározása:
2R-SH + I2 R-S-S-R + 2HI
diszulfid
(b) Erélyesebb oxidációval (pl. HNO3) merkaptánokból szulfonsavak képződnek:
R-S-H + 3O (HNO3 hatására) R-SO2OH
alkánszulfonsav
2. A merkaptánok oxovegyületekkel könnyen lépnek kondenzációs reakcióba ún. merkaptálok és
merkaptolok lképződése közben. Az aldehidek merkaptánokkal éppúgy reagálnak, mint az
alkoholokkal, tehát az acetálokkal analóg szrekezetű tioacetálok keletkeznek:
RC(=O)H + 2 HS-C2H5 RC(S-C2H5)2H + H2O
aldehid-dietil-merkaptál
A kisebb szénatomszámú merkaptálok kellemetlen szagú, vízzel nem elegyedő folyadékok.
Képződésüket sav (HCl vagy vízmentes ZnCl2) katalizája. Lúgokkal és savakkal szemben is ellenállnak.
A ketonok merkaptánokkal közvetlenül kondenzálódnak. Ezt a reakciót savval lehet gyorsítani.
RC(=O)Q + 2 HS-C2H5 RQC(S-C2H5)2 + H2O
keton-dietil-merkaptol

Tioéterek
A tioéterek az éterekből (C-O-C) vezethetők le oly módon, hogy az oxigénatomot kénatommal helyettesítjük.
Leszármaztathatók a merkaptánokból is, ha a merkaptocsoport hidrogénatomját szénhidrogén csoporttal
cseréljük ki. Végül levezethetők a kénhidrogénből is, ha annak mindkét hidrogénatomját szénhidrogén-csoporttal
helyettesítjük. Az éterekhez hasonlóan, itt is egyszerű és vegyes tioétereket különbözeteünk meg aszerint, hogy a
kénatom azonos vagy különböző szénhidrogén-csoportokat kapcsol össze.
R-O-R (éter); R-S-R (tioéter); H-S-H (kénhidrogén); R-S-Q (vegyes tioéter); R-S-H (tioalkohol).
Tioéterek előállítása
Egyszerű tioéterek könnyen nyerhetők alkilhalogenidek és alkoholban oldott nátriumszulfid reakciójával.
2 R-Br + Na2S R2S + 2 NaBr (forralás alkoholos oldatban)
Vegyes tioéterek alkali-merkaptidok és alkilezőszerek (pl. alkilhalogenid, dialkilszulfát vagy alkil-tozilát) között
lejátszódó nukleofil-szubsztitúciós (SN) reakció eredményeként képződnek:
R-SNa + Q-Br R-S-Q + NaBr
Az aromás tioéterek előállításakor nem aktivált aril-jodidok és réz(I)merkaptidok, vagy vízmentes Na 2S/Cu
reagenst használnak forró etilén-glikol (EG = HOCH2CH2OH fp. 200 oC) vagy DMF ((CH3)2NCHO, fp 150 oC)
oldószerben a levegő kizárását N2 vagy Ar védőgázzal biztosítva):
1
Ar-I + Cu-S-Ar2 /DMF, N2 1Ar-S-Ar2 + ½ Cu2I2
2 {orto-I-C6H4CO2K} + Na2S/EG orto-KO2C-C6H4-S-C6H4-CO2K-orto + 2 NaI
kálium-2-jódbenzoát dikálium-(2,2’-tiodibenzoát)
Az utóbbi reakcióelegy vizzel higított és szűrt oldatából savanyításkor a 2,2’-tiodibenzoesav kristályosan kiválik.
A kisebb szénatomszámú alifás tioéterek színtelen folyadékok (fp: Me2S 37 oC, Et2S 92 oC, Pr2S 142 oC, Bu2S
182 oC, (C5H11)2S 241 oC) az izomer R-SH vegyületek az EtSH kivételével mind 6-12 oC magasabban forrnak.
Tioéterek kémiai tulajdonságai
A tioéterek tulajdonságai némileg emelékeztetnek az éterekére, de ezektől jellegzetesen eltérő reakciót is
mutatnak.
1. Az éterekhez hasonlóan a tioéterek is hajlamosak addiciós vegyületek képzésére, sőt ez a
készségük az éterekénél még nagyobb is. S-Alkilezésük révén szulfóniumsók képződnek. Így
példáiul a dimetilszulfid metiljodiddal szulfoniumsót képez; ez a reakció enyhe melegítésre

2
 következik be.
(CH3)2S + CH3I {(CH3)3S}+I-
trimetil-szulfoniumjodid (op: 215 oC)
Az ilyen szulfóniumsók geometriája piramisos térszerkezetű (un. torzult tetraéder), ezért három
különböző alkilcsoport esetén az {1R2R3R}S+I- vegyületeknél optikai izoméria jelenik meg.

A szulfóniumsók vízben oldódó kristályos vegyületek, melyekből nedves ezüstoxid hatására ún.
szulfóniumbázis képződik, pl.
{(CH3)3S}+I- + ’AgOH’ {(CH3)3S}+OH- + AgI
trimetil-szulfoniumhidroxid (olaj)
A szulfóniumbázisok vízben oldódó, erősen bázisos vegyületek. Ásványi savakkal nem hidrolizáló
szulfoniumsókat képeznek. Bázisos jellemük erősségét mutatja, hogy ammóniumsókból ammóniát
szabadítanak fel, míg széndioxiddal karbonátot képeznek.
2. Enyhébb oxidációval tioéterekből szulfoxidok keletkeznek (reagensek: pl. H2O2, HNO3):
R-S-Q R-S(=O)-Q
A dimetilszulfoxid sűrűn folyó olaj (op. 18 oC; fp 86 /25 mm). Érdekes dipoláris-aprotikus oldószer,
melyben egyes szervetlen sók jól oldódnak.
3. Erélyesebb oxidációval a tioéterekből két oxigénatom felvételével szulfonok keletkeznek
(reagensek: KMnO4, H2O2/AcOH-Ac2O, füstölgő HNO3): R-S-Q R-S(=O)2-Q
A dialkilszulfonok igen stabilis, kristályos vegyületek, melyek aránylag magas forráspontjuk
ellenére is bomlás nélkül desztillálhatók. A dimetilszulfon (op: 109 oC; fp: 238 oC) vízben is
benzolban is elég jól oldódik.
4. Az aromás vegyületek sorába tartozó klóramin-T a tioéterekkel kondenzációs reakcióba lép, és
ún. szulfilimin típusú vegyületek képződnek (Mann, F. G.; Pope, W. J.,1922).
p-CH3C6H4SO2NClNa + R-S-Q RQS=NTs + NaCl
A reakció vizes, vizes-alkoholos vagy dioxános közegben végezhető, mely a tioéterek kristályos
alakban történő leválasztására és azonosítására (RQS=NTs) alkalmas. A klóramin-T a mustárgáz
(2,2’-diklór-dietil-szulfid: R=Q= CH2CH2Cl)* ártalmatlanítására is használható. A mustárgázt az
első világháború alatt harci gázként használták (lost, yperit. Sárgakeresztes gáz). Tulajdonképpen
nem is gáz, hanem aránylag magas forráspontú, színtelen folyadék, mely lehűtve kristályokká
dermed. Op: 14 oC, Fp: 218oC, d=1.275. Vízben nem, szerves oldószerekben oldódik. Finom
permete a bőrfelületre jutva igen nehezen gyógyuló fekélyeket okoz. A légzőszervekben
természetesen igen súlyos és veszályes ártalmakat idéz elő.
Diszulfidok
A diszulfidok könnyen képződnek merkaptánok enyhe oxidálásánál (pl jód vagy H2O2 segítségével);
előállíthatók továbbá a nátriumdiszulfid alkilezésével is (alkoholos közegben, forralással).
2 C2H5Br + Na2S2 C2H5-S-S-C2H5 + 2 NaBr
dietildiszulfid (fp: 153 oC)
2 CH2=CHCH2Br + Na2S2 CH2=CHCH2-S-S-CH2CH=CH2 + 2 NaBr
allilbromid diallildiszulfid
A kisebb szénatomszámú diszulfidok fokhagymaszagú, desztillálható, színtelen folyadékok. Érdekes, hogy a
diallildiszulfid a fokhagyma (Allium sativum) illóolajánok komponense.

Aromás diszulfidok az aromás-diazóniumsók (ArN2X) semlegesített vizes oldatának és Na2S2 reakciójával

állíthatók elő, pl. a diazotált 2-aminobenzoesav (antranilsav) reakciójából 2,2’-ditiodibenzoesav és N 2 képződik:

O
CO2H 3 4
2'
Na2S2
OH 1' S 2 5
S
1
- N2 6
N N: Cl- HO2C
+
Alkánszulfonsavak és arénszulfonsavak
Az alkánszulfonsavak, és az arénszulfonsavak a kénsavból vezethetők le oly módon, hogy az egyik
hidroxilcsoportot alkilcsoporttal vagy arilcsoporttal helyettesítjük.

HO-SO2-OH (kénsav); CH3-SO2OH (metánszulfonsav), CF3SO2OH (trifluormetánszulfonsav);

C6H5SO2OH (vagy C6H5SO3H benzolszulfonsav)

3
 O
S O
H
O
benzolszulfonsav
Előállítás. A szulfonsavak előállítása több úton lehetséges:
1. Paraffinok füstölgő kénsavval közvetlenül alkánszulfonsavakká alakíthatók. Ez a módszer adott
szerkezetű szulfonsav előállítására kevéssé használatos, mert keverékterék képződésére van lehetőség:
CnH2n+2 + H2SO4/SO3 (óleum) CnH2n+1SO3H
A C12-C18 szénatomszámú alkánszulfonsavak nátriumsói jó tisztitószerek.-
2. Merkaptánok erélyes oxidációjánál szulfonsavak képződnek:
R-SH R-SO3H (alkánszulfonsav).
3. Aromás szénhidrogének és tömény kénsav, vagy óleum (H2SO4-SO3) hatására elektrofil
szubsztitúciós reakcióban szulfonsavak keletkeznek. Az utóbbiak a vizzel higított reakcióelegyből
nátrium-kloriddal történő „kisózással” különíthetők el.
Ar-H + H2SO4 Ar-SO3H + H2O (pl. Ar = C6H5, benzolszulfonsav)
Reakcióik:
1. Erős savak, vizes oldatuk nátriumkloridból forraláskor hidrogén-kloridot szabadít fel:
Ar-SO3H + NaCl ArSO3Na (kristályos csapadék) + HCl (vizes oldat)
(pl. Ar = C6H5, nátrium benzolszulfonát)
2. Alkaliszulfonátok szulfonsav-kloriddá (ArSO2Cl) alakíthatók:.
C6H5SO2Cl nehéz olaj, hideg vízben nem oldódik és nem reagál.
Ar-SO3Na + PCl5 Ar-SO2-Cl + POCl3 + NaCl
3. A szulfonsav-kloridok ammóniával és primer (H2NR) vagy szekunder aminokkal (HNR2) a
megfelelő szulfonamidokká (Q-SO2NH2, Q-SO2NHR, Q-SO2NR2) alakulnak. Ez az acilezési
reakció az ammónia, ill aminok vizes oldataival is elvégezhető.
O R1 O R1
H2O
S Cl + H N S N + R1R2NH2Cl
O R2 20 oC O R2
(a) R1=R2=H; (b) R1=H, R2=alkil (c) R1=alkil, R2=alkil, aril
4.
A szulfonsavkloridok alkoholokkal szulfonsavésztereket képeznek (ekvivalens
mennyiségű trietiamint (Et3N) vagy piridin (C5H5N) használatos savmegkötőként):
Q-SO2Cl + RCH2-OH RCH2-O-SO2-Q + HCl N
pl. alkil-szulfonát piridin
5. Aromás szulfonsavkloridok a megfelelő aromás széhidrogének klórszulfonálási reakciójával is
előállíthatók. A reakció mechanizmusát (elektrofil aromás szubsztitúció) később tárgyaljuk.
Ar-H + 2 Cl-SO2-OH (klórszulfonsav) Ar-SO2Cl + HCl + H2SO4

A toluol klórszulfonálásakor a 2- és 4- helyzetben szubsztituált izomerek keveréke keletkezik, az

ún. orto- (2-CH3C6H4SO2Cl) és para-toluolszulfonsav-klorid (4-CH3C6H4SO2Cl).

CH3 CH3 CH3

klórszulfonsav
SO2Cl

.... toluol SO2Cl

(metilbenzol)
orto-toluol-
szulfonilklorid para-toluol-
szulfonilklorid
Ez a két izomer vegyület viszonylag könnyen elválaszható egymástól, hiszen az orto-izomer

4
 szobahőmérsékleten folyadék, míg a para-izomer kristályos test. Az előbbi izomer a szacharin-
gyártásában (1. ábra) értékesíthető, míg az utóbbi primer- és szekunder alkoholok aktiválására
használható (Földi, Z).
Az ún. alkil-para-toluolszulfonátok (R-OTs) toziloxi-csoportja nukleofilekkel könnyedén
helyettesíthető (2. ábra).
O
CH3 CH3 KMnO4 CO2H - H O
NH3-H2O 2

N H
SO2Cl SO2NH2 SO2NH2 S
O
O
1 2 3 4
1. ábra. Szacharin szintézise
Az orto-szulfo-benzoesav-imid (4= szacharin) vegyület savas karakterű, a nitrogén atomhoz kapcsoldódó
N-H hidrogén könnyen helyettesíthető fémekkel (pl. 4 + NaOH oldat szacharin-nátrium sója).

RCH2-CN

(RCH2)2S a b RCH2-I

H3C SO2OCH2R

c
e
RCH2-SH d
RCH2-NR2

RCH2-O-Ar
2. ábra. Alkil-tozilátok nukleofil szubsztitúciói
(a) KCN, C2H5OH-H2O; (b) NaI – aceton; (c ) HNR2/ether-0 oC; (d) ArOH (fenolok) + NaOH; (e) KSH- EtOH;
(f) Na2S*9H2O (1/2 ekvivalens).

Swern-oxidáció és annak szagtalan változatai {C10H21S(=O)CH3 ill. C8F17CH2CH2S(=O)CH3}

„Fluorous Swern Oxidation, see. D. Crich and S. Neelamkavil, J. Am. Chem. Soc., 2001, 123, 7449-7450.

5
#2 Szeptember 15 (Péntek)
KÉNTARTALMÚ SZÉNHIDROGÉN SZÁRMAZÉKOK- folytatás

Kénorganikus kémia: szintézisek és reakciók

H2S (kénhidrogén)

CH2=S tioformaldehid (nem izolálható)

CH3C(=S)CH3 tioaceton, propántion

CH3SH metántiol, metil-merkaptán

CH3CH2CH2CH2SH butántiol, butil-merkaptán
C6H5SH tiofenol, fenil-merkaptán
{C6H5OH fenol}
{}

CH3-S-CH3 dimetil-szulfid
C6H5-S-C6H5 difenil-szulfid
ClCH2CH2-S-CH2CH2Cl mustárgáz nevű vegyifegyver hatóanyaga* (Bruckner I-390 lost, yperit,
sárgakeresztes gáz: )
*ellenszere: klóramin-T, klórmész és más oxidáló szerek

(CH3)3S+X- trimetilszulfónium-halogenid, trimetilszulfónium-hidroxid (X = Cl, Br, I; OH)

MeEtPrS+X- etil-metil-propilszulfónium halogenid v. hidroxid trigonális piramisos szerkezet miatt
királis szelkezetű vegyület

(CH3)2S=O dimetilszulfoxid: rühesség ellen bedörzsölő, dipoláris-aprotikus oldószer, reagens:

erős bázissal deproponálva stabilis karbanion {CH3S(=O)CH2:-} képződik; oxalil-

kloriddal a Swern-oxidációban használható

6
#2 2006.09.15
Előadás kulcsszavai

CH2=S tioformaldehid (metántion) ----- trimerizál: ---- 1,3,5-tritián

Merkaptánok, szulfidok, szulfoxidok és szulfonok funkciós csoportjai (pl. C-SO2-C, szulfon)

CH3SCH3 + CH3I ----- (CH3)3S+I- (trimetilszulfónium-jodid, torzult piramis)

H4S (szulfán) nem létezik
Lambda4-szulfánok
SF4 (trigonális bipiramisos)

1971 Kapovits és Kálmán

1,1’-spirobi[3H-2,1-benzoxatiol]-3,3’dion

Síkképlet Perspektívikus képlet (két antipód)

„Lepke konfigurácuió”
O
O

S
O

Spiro-szerkezet: két gyűrű egy közös atommal (itt a közös atom a kénatom):
x = spiro-atom

Az előbbi lambda-4-szulfurán szintézise:

Naftalin + ox. O2/V2O5 ----- ftálsav (-H2O) ------ ftálsavanhidrid (ömlesztés karbamiddal) ------ ftálimid
(NaOBr, NaOH +Br2, 0-8 oC) ----2-amino-benzoesav (antranilsav)/NaNO2, H2SO4, 0 oC, ----- 2-diazonio-
benzoesav ---- KI, H2SO4-H2O) ---2-jódbenzoesav.

Antranilsav + HNO2; Na2S2 2-HO2CC6H4-S-S-C6H4CO2H (ditiodibenzoesav), Zn-AcOH, forr.

2 HS-C6H4CO2H(tioszalicilsav)
CO2H K2CO3, Cu
CO2H
+ I
SH
HO2C S
CO2H

2,2’-tiodibenzoesav
2,2’-dikarboxi-difenilszulfid
tioszalicisav + CH3I 2-CH3-S-C6H4CO2H
S-metiltioszalicisav

7
S(CH2CH2OH)2 + HCl S(CH2CH2Cl)2
2,2’-diklórdietilszulfid
kénmustár
S(CH2CH2Cl)2 + CaCl(OCl) O=S(CH2CH2Cl)2
Ártalmatlanítása: oxidáció klórmésszel szulfoxiddá

Klóramin-T
para-CH3C6H4SO2NCl-Na+
N-Klór-para-toluolszulfonamid: (N-H savas vegyület + NaOH Klóramin-T
para-CH3C6H4SO2NH(Cl)
Klóramin-T reakciója tioéterekkel:
Alkil Alkil Alkil
S + H3C SO2NClNa S NTs + S O
Alkil Alkil Alkil

TsNClNa szulfilimin szulfoxid

Kucsman Árpád, Ruff Ferenc, Kapovits István:
A Mann-Pope reakcióban HO2C-----S-Alkil típusúakban csak szulfoxid képződik:
O
CO2H CO2H
O
S S S
O CO2H O CO2H

O 1 2
szulfurán szulfoxid
Ha az 1 szulfid oxidációját vízmentes klóramin-T-vel végzik, akkor 2 szulfoxid helyett szulfurán képződik
(1971-Kapovits István és Kálmán Alajos).
J.C. Martin, R.J. Arhart (1971):

CF3 Cl2 CF3 CF3

S + 2 OK O
O S
CF3 CF3 CF3

2-fenil-1.1.1.3.3.3-
difenilszulfid hexafluoropropanol szigma-szulfurán
kálium sója (diaril-dialkoxi-szulfurán)

Naftalin számozása (1,2,3,4,5,6,7,8; 1,8- diszubsztitualt: peri-származék

1,8-(CH2CH2)C10H6 (acenaftén, 1) + K2Cr2O7, H2SO4, CH3CO2H 1,8-naftalidikarbonsav (=naftálsav, 2)
(1) NaOH, H2O; (2) Hg(OCOCH3)2, 168 h forralás Hg-só (3)/I2 8-jód-1-naftoesav (4)/+ tioszalicilsav , Cu
katalizátor, piridin, forr. 8-(2-karboxifeneiltio)-1-naftoesav (5)/ oxidáció klóramin-T reagenssel szulfoxid (6) /
vízelvonás (ecetsav-anhidrid= CH3CO-O-COCH3) szulfurán (7).

8
 O O
CO2H CO2H Hg I CO2H

1 2 3 4

CO2H O
CO2H
O O
S
S
S
HO2C
HO2C O
5 6 7
O
A 8-(2-karboxifeneiltio)-1-naftoesav (5) a fenti reakcióban racém alakban képződik. Ez a vegyület kininsóján
keresztül (+)- és (-)-forgatású enetiomerekre bonható. A (-)-forgatású (5) szereoizomer dehidratálásával (+)-
forgatású szulfurán (7) képződik. Az utóbbi optikailag aktív szulfurán (+)-7 lúgos (NaOH-H2O) hidrolizisével
(-)-6 szulfoxid képződik.

para-Aminobenzolszulfonamid (baktériumölő, un. kompetitív inhibitor):

H2N SO2NH2