Professional Documents
Culture Documents
2006-2007 I. félév
#1 2006.09.11(Hétfő)
Előadás kulcsszavai
Metil-merkaptán (CH3SH, gáz), metil-alkohol (folyadék), etil-merkaptán (EtSH, gáz), etil-alkohol (EtOH,
folyadék), butil-merkaptán (n-C4H9SH, görény), higany-merkaptid (RS)2Hg, CH3SH --- erősen koordináló
ligandum, C=C + H2, Pt-kat ---- CH2CH2 (merkaptánok és szulfidok katalizátor mérgek).
Szulfoxidok és szulfonok.
R-OSO2C6H5 --- alkil-benzolszulfonát
X-C6H4-SO3H-para: 4-X-benzolszulfonsavak savai erőssége; pl. NO2 > H>CH3> CH3O
Szacharin szintézise:
o-Toluol-szulfonsav-klorid + NH3 ---- CH3C6H4SO2NH2 (szulfonamid); KMnO4-H2O (oxidálás) -----
2-aminoszulfonil-benzoesav-káliumsó (H2NSO2C6H4CO2K); + HCl-H2O forr ---- Ciklizálódik: szacharin:
+ NaOH ----- C6H4(CO)SO2NNa.
Swern-oxidáció:
RCH2OH + CH3S(O)CH3 + ClCOCOCl ---- RCH=O + CH3-S-CH3 + …
C10H21-SO-CH3 ---- szagtalan változat --- a keletkező C10H21-S-CH3 nem bűzös.
Fluorous Swern-oxidáció:
C8F17-CH2CH2CH2-S(=O)-CH3 ----- C8F17-CH2CH2CH2-S-CH3 (szagtalan)
(a) CH3-S-CH3
(b) C10H21-S-CH3
(c) C8F17CH2CH2CH2-S-CH3
H-O-H (víz); R-O-H (R= alkil: alkohol); R-S-H (tioalkohol); H-S-H (kénhidrogén)
CH3SH metántiol
CH2=CHCH2SH allil-merkaptán
HS-CH2COOH merkapto-ecetsav
Tioalkoholok előállítása
1. Nátriumhidrogénszulfid alkoholos oldatban könnyen reagál alkilhalogenidekkel, ahol a
képződött tioalkohol túlalkilezésének elkerülése végett az NaSH feleslegben van:
R-Br + NaSH R-SH + NaBr (nátriumhalogenid csapadék).
2. Tiokarbamid S-alkilezésével keletkező izotiurónium-sót lúggal bontjuk, ahol a reakcióban
merkaptán és polimer ciánamid keleltkezik
R-Br + S=C(NH2)2 [R-S-C(NH2)2}+ Br-; lúg R-SH + 1/n (H2NCN)n + NaBr + H2O
3. Aromás merkaptánok aromás (a) szulfonsavkloridok és (b) diszulfidok redukciójával állíthatók
elő:
(a) ArSO2Cl + Zn/CH3CO2H ArS-H (pl. Ar = C6H5 [fenilcsoport] tiofenol)
1
(b) 2,2’-ditiodibenzoesav + Zn/CH3CO2H tioszalicilsav {2-HS-C6H4CO2H}
Tioalkoholok reakciói
1. A merkaptánok savas jellegű vegyületek (erősebb savak, mint a megfelelő aalkoholok), tömény
lúgokkal sóképződés közben reagálnak. A képződött sókat merkaptidoknak nevezzük:
C2H5-SH + KOH C2H5-S:- K+ +H2O
kálium-etilmerkaptid
2C2H5-SH + HgOH (C2H5-S)2Hg +H2O
Az etilmerkaptán higanyoxiddal készségesen reagál és jól kristályosodó sót képez. Éppen innen
származik a merkaptán elnevezés (corpus mercurio aptum).
A tiofenol piridines oldatában a réz(I) oxid {Cu2O} réz(I)fenilmerkaptid képződése közben oldódik.
2C6H5S-H + Cu2O 2CuSC6H5 +H2O
réz(I)fenilmerkaptid
Az előbbi zöldes színű oldatot a levegő (O2) kizárásával változás nélkül eltarthatjuk
Oxidálószerekkel szemben a merkaptánok másképp viselkednek, mint az alkoholok.
(a) Enyhe oxidációval a merkaptánok diszulfidokká alakulnak át. Ez az átalakítás elemi jóddal is
kiváltaható, és éppen ezen alapul a merkaptocsoportok számának jodometriás meghatározása:
2R-SH + I2 R-S-S-R + 2HI
diszulfid
(b) Erélyesebb oxidációval (pl. HNO3) merkaptánokból szulfonsavak képződnek:
R-S-H + 3O (HNO3 hatására) R-SO2OH
alkánszulfonsav
2. A merkaptánok oxovegyületekkel könnyen lépnek kondenzációs reakcióba ún. merkaptálok és
merkaptolok lképződése közben. Az aldehidek merkaptánokkal éppúgy reagálnak, mint az
alkoholokkal, tehát az acetálokkal analóg szrekezetű tioacetálok keletkeznek:
RC(=O)H + 2 HS-C2H5 RC(S-C2H5)2H + H2O
aldehid-dietil-merkaptál
A kisebb szénatomszámú merkaptálok kellemetlen szagú, vízzel nem elegyedő folyadékok.
Képződésüket sav (HCl vagy vízmentes ZnCl2) katalizája. Lúgokkal és savakkal szemben is ellenállnak.
A ketonok merkaptánokkal közvetlenül kondenzálódnak. Ezt a reakciót savval lehet gyorsítani.
RC(=O)Q + 2 HS-C2H5 RQC(S-C2H5)2 + H2O
keton-dietil-merkaptol
Tioéterek
A tioéterek az éterekből (C-O-C) vezethetők le oly módon, hogy az oxigénatomot kénatommal helyettesítjük.
Leszármaztathatók a merkaptánokból is, ha a merkaptocsoport hidrogénatomját szénhidrogén csoporttal
cseréljük ki. Végül levezethetők a kénhidrogénből is, ha annak mindkét hidrogénatomját szénhidrogén-csoporttal
helyettesítjük. Az éterekhez hasonlóan, itt is egyszerű és vegyes tioétereket különbözeteünk meg aszerint, hogy a
kénatom azonos vagy különböző szénhidrogén-csoportokat kapcsol össze.
R-O-R (éter); R-S-R (tioéter); H-S-H (kénhidrogén); R-S-Q (vegyes tioéter); R-S-H (tioalkohol).
Tioéterek előállítása
Egyszerű tioéterek könnyen nyerhetők alkilhalogenidek és alkoholban oldott nátriumszulfid reakciójával.
2 R-Br + Na2S R2S + 2 NaBr (forralás alkoholos oldatban)
Vegyes tioéterek alkali-merkaptidok és alkilezőszerek (pl. alkilhalogenid, dialkilszulfát vagy alkil-tozilát) között
lejátszódó nukleofil-szubsztitúciós (SN) reakció eredményeként képződnek:
R-SNa + Q-Br R-S-Q + NaBr
Az aromás tioéterek előállításakor nem aktivált aril-jodidok és réz(I)merkaptidok, vagy vízmentes Na 2S/Cu
reagenst használnak forró etilén-glikol (EG = HOCH2CH2OH fp. 200 oC) vagy DMF ((CH3)2NCHO, fp 150 oC)
oldószerben a levegő kizárását N2 vagy Ar védőgázzal biztosítva):
1
Ar-I + Cu-S-Ar2 /DMF, N2 1Ar-S-Ar2 + ½ Cu2I2
2 {orto-I-C6H4CO2K} + Na2S/EG orto-KO2C-C6H4-S-C6H4-CO2K-orto + 2 NaI
kálium-2-jódbenzoát dikálium-(2,2’-tiodibenzoát)
Az utóbbi reakcióelegy vizzel higított és szűrt oldatából savanyításkor a 2,2’-tiodibenzoesav kristályosan kiválik.
A kisebb szénatomszámú alifás tioéterek színtelen folyadékok (fp: Me2S 37 oC, Et2S 92 oC, Pr2S 142 oC, Bu2S
182 oC, (C5H11)2S 241 oC) az izomer R-SH vegyületek az EtSH kivételével mind 6-12 oC magasabban forrnak.
Tioéterek kémiai tulajdonságai
A tioéterek tulajdonságai némileg emelékeztetnek az éterekére, de ezektől jellegzetesen eltérő reakciót is
mutatnak.
1. Az éterekhez hasonlóan a tioéterek is hajlamosak addiciós vegyületek képzésére, sőt ez a
készségük az éterekénél még nagyobb is. S-Alkilezésük révén szulfóniumsók képződnek. Így
példáiul a dimetilszulfid metiljodiddal szulfoniumsót képez; ez a reakció enyhe melegítésre
2
következik be.
(CH3)2S + CH3I {(CH3)3S}+I-
trimetil-szulfoniumjodid (op: 215 oC)
Az ilyen szulfóniumsók geometriája piramisos térszerkezetű (un. torzult tetraéder), ezért három
különböző alkilcsoport esetén az {1R2R3R}S+I- vegyületeknél optikai izoméria jelenik meg.
A szulfóniumsók vízben oldódó kristályos vegyületek, melyekből nedves ezüstoxid hatására ún.
szulfóniumbázis képződik, pl.
{(CH3)3S}+I- + ’AgOH’ {(CH3)3S}+OH- + AgI
trimetil-szulfoniumhidroxid (olaj)
A szulfóniumbázisok vízben oldódó, erősen bázisos vegyületek. Ásványi savakkal nem hidrolizáló
szulfoniumsókat képeznek. Bázisos jellemük erősségét mutatja, hogy ammóniumsókból ammóniát
szabadítanak fel, míg széndioxiddal karbonátot képeznek.
2. Enyhébb oxidációval tioéterekből szulfoxidok keletkeznek (reagensek: pl. H2O2, HNO3):
R-S-Q R-S(=O)-Q
A dimetilszulfoxid sűrűn folyó olaj (op. 18 oC; fp 86 /25 mm). Érdekes dipoláris-aprotikus oldószer,
melyben egyes szervetlen sók jól oldódnak.
3. Erélyesebb oxidációval a tioéterekből két oxigénatom felvételével szulfonok keletkeznek
(reagensek: KMnO4, H2O2/AcOH-Ac2O, füstölgő HNO3): R-S-Q R-S(=O)2-Q
A dialkilszulfonok igen stabilis, kristályos vegyületek, melyek aránylag magas forráspontjuk
ellenére is bomlás nélkül desztillálhatók. A dimetilszulfon (op: 109 oC; fp: 238 oC) vízben is
benzolban is elég jól oldódik.
4. Az aromás vegyületek sorába tartozó klóramin-T a tioéterekkel kondenzációs reakcióba lép, és
ún. szulfilimin típusú vegyületek képződnek (Mann, F. G.; Pope, W. J.,1922).
p-CH3C6H4SO2NClNa + R-S-Q RQS=NTs + NaCl
A reakció vizes, vizes-alkoholos vagy dioxános közegben végezhető, mely a tioéterek kristályos
alakban történő leválasztására és azonosítására (RQS=NTs) alkalmas. A klóramin-T a mustárgáz
(2,2’-diklór-dietil-szulfid: R=Q= CH2CH2Cl)* ártalmatlanítására is használható. A mustárgázt az
első világháború alatt harci gázként használták (lost, yperit. Sárgakeresztes gáz). Tulajdonképpen
nem is gáz, hanem aránylag magas forráspontú, színtelen folyadék, mely lehűtve kristályokká
dermed. Op: 14 oC, Fp: 218oC, d=1.275. Vízben nem, szerves oldószerekben oldódik. Finom
permete a bőrfelületre jutva igen nehezen gyógyuló fekélyeket okoz. A légzőszervekben
természetesen igen súlyos és veszályes ártalmakat idéz elő.
Diszulfidok
A diszulfidok könnyen képződnek merkaptánok enyhe oxidálásánál (pl jód vagy H2O2 segítségével);
előállíthatók továbbá a nátriumdiszulfid alkilezésével is (alkoholos közegben, forralással).
2 C2H5Br + Na2S2 C2H5-S-S-C2H5 + 2 NaBr
dietildiszulfid (fp: 153 oC)
2 CH2=CHCH2Br + Na2S2 CH2=CHCH2-S-S-CH2CH=CH2 + 2 NaBr
allilbromid diallildiszulfid
A kisebb szénatomszámú diszulfidok fokhagymaszagú, desztillálható, színtelen folyadékok. Érdekes, hogy a
diallildiszulfid a fokhagyma (Allium sativum) illóolajánok komponense.
O
CO2H 3 4
2'
Na2S2
OH 1' S 2 5
S
1
- N2 6
N N: Cl- HO2C
+
Alkánszulfonsavak és arénszulfonsavak
Az alkánszulfonsavak, és az arénszulfonsavak a kénsavból vezethetők le oly módon, hogy az egyik
hidroxilcsoportot alkilcsoporttal vagy arilcsoporttal helyettesítjük.
3
O
S O
H
O
benzolszulfonsav
Előállítás. A szulfonsavak előállítása több úton lehetséges:
1. Paraffinok füstölgő kénsavval közvetlenül alkánszulfonsavakká alakíthatók. Ez a módszer adott
szerkezetű szulfonsav előállítására kevéssé használatos, mert keverékterék képződésére van lehetőség:
CnH2n+2 + H2SO4/SO3 (óleum) CnH2n+1SO3H
A C12-C18 szénatomszámú alkánszulfonsavak nátriumsói jó tisztitószerek.-
2. Merkaptánok erélyes oxidációjánál szulfonsavak képződnek:
R-SH R-SO3H (alkánszulfonsav).
3. Aromás szénhidrogének és tömény kénsav, vagy óleum (H2SO4-SO3) hatására elektrofil
szubsztitúciós reakcióban szulfonsavak keletkeznek. Az utóbbiak a vizzel higított reakcióelegyből
nátrium-kloriddal történő „kisózással” különíthetők el.
Ar-H + H2SO4 Ar-SO3H + H2O (pl. Ar = C6H5, benzolszulfonsav)
Reakcióik:
1. Erős savak, vizes oldatuk nátriumkloridból forraláskor hidrogén-kloridot szabadít fel:
Ar-SO3H + NaCl ArSO3Na (kristályos csapadék) + HCl (vizes oldat)
(pl. Ar = C6H5, nátrium benzolszulfonát)
2. Alkaliszulfonátok szulfonsav-kloriddá (ArSO2Cl) alakíthatók:.
C6H5SO2Cl nehéz olaj, hideg vízben nem oldódik és nem reagál.
Ar-SO3Na + PCl5 Ar-SO2-Cl + POCl3 + NaCl
3. A szulfonsav-kloridok ammóniával és primer (H2NR) vagy szekunder aminokkal (HNR2) a
megfelelő szulfonamidokká (Q-SO2NH2, Q-SO2NHR, Q-SO2NR2) alakulnak. Ez az acilezési
reakció az ammónia, ill aminok vizes oldataival is elvégezhető.
O R1 O R1
H2O
S Cl + H N S N + R1R2NH2Cl
O R2 20 oC O R2
(a) R1=R2=H; (b) R1=H, R2=alkil (c) R1=alkil, R2=alkil, aril
4.
A szulfonsavkloridok alkoholokkal szulfonsavésztereket képeznek (ekvivalens
mennyiségű trietiamint (Et3N) vagy piridin (C5H5N) használatos savmegkötőként):
Q-SO2Cl + RCH2-OH RCH2-O-SO2-Q + HCl N
pl. alkil-szulfonát piridin
5. Aromás szulfonsavkloridok a megfelelő aromás széhidrogének klórszulfonálási reakciójával is
előállíthatók. A reakció mechanizmusát (elektrofil aromás szubsztitúció) később tárgyaljuk.
Ar-H + 2 Cl-SO2-OH (klórszulfonsav) Ar-SO2Cl + HCl + H2SO4
klórszulfonsav
SO2Cl
4
szobahőmérsékleten folyadék, míg a para-izomer kristályos test. Az előbbi izomer a szacharin-
gyártásában (1. ábra) értékesíthető, míg az utóbbi primer- és szekunder alkoholok aktiválására
használható (Földi, Z).
Az ún. alkil-para-toluolszulfonátok (R-OTs) toziloxi-csoportja nukleofilekkel könnyedén
helyettesíthető (2. ábra).
O
CH3 CH3 KMnO4 CO2H - H O
NH3-H2O 2
N H
SO2Cl SO2NH2 SO2NH2 S
O
O
1 2 3 4
1. ábra. Szacharin szintézise
Az orto-szulfo-benzoesav-imid (4= szacharin) vegyület savas karakterű, a nitrogén atomhoz kapcsoldódó
N-H hidrogén könnyen helyettesíthető fémekkel (pl. 4 + NaOH oldat szacharin-nátrium sója).
RCH2-CN
(RCH2)2S a b RCH2-I
H3C SO2OCH2R
c
e
RCH2-SH d
RCH2-NR2
RCH2-O-Ar
2. ábra. Alkil-tozilátok nukleofil szubsztitúciói
(a) KCN, C2H5OH-H2O; (b) NaI – aceton; (c ) HNR2/ether-0 oC; (d) ArOH (fenolok) + NaOH; (e) KSH- EtOH;
(f) Na2S*9H2O (1/2 ekvivalens).
5
#2 Szeptember 15 (Péntek)
KÉNTARTALMÚ SZÉNHIDROGÉN SZÁRMAZÉKOK- folytatás
H2S (kénhidrogén)
CH3-S-CH3 dimetil-szulfid
C6H5-S-C6H5 difenil-szulfid
ClCH2CH2-S-CH2CH2Cl mustárgáz nevű vegyifegyver hatóanyaga* (Bruckner I-390 lost, yperit,
sárgakeresztes gáz: )
*ellenszere: klóramin-T, klórmész és más oxidáló szerek
6
#2 2006.09.15
Előadás kulcsszavai
S
O
Spiro-szerkezet: két gyűrű egy közös atommal (itt a közös atom a kénatom):
x = spiro-atom
Naftalin + ox. O2/V2O5 ----- ftálsav (-H2O) ------ ftálsavanhidrid (ömlesztés karbamiddal) ------ ftálimid
(NaOBr, NaOH +Br2, 0-8 oC) ----2-amino-benzoesav (antranilsav)/NaNO2, H2SO4, 0 oC, ----- 2-diazonio-
benzoesav ---- KI, H2SO4-H2O) ---2-jódbenzoesav.
2,2’-tiodibenzoesav
2,2’-dikarboxi-difenilszulfid
tioszalicisav + CH3I 2-CH3-S-C6H4CO2H
S-metiltioszalicisav
7
S(CH2CH2OH)2 + HCl S(CH2CH2Cl)2
2,2’-diklórdietilszulfid
kénmustár
S(CH2CH2Cl)2 + CaCl(OCl) O=S(CH2CH2Cl)2
Ártalmatlanítása: oxidáció klórmésszel szulfoxiddá
Klóramin-T
para-CH3C6H4SO2NCl-Na+
N-Klór-para-toluolszulfonamid: (N-H savas vegyület + NaOH Klóramin-T
para-CH3C6H4SO2NH(Cl)
Klóramin-T reakciója tioéterekkel:
Alkil Alkil Alkil
S + H3C SO2NClNa S NTs + S O
Alkil Alkil Alkil
O 1 2
szulfurán szulfoxid
Ha az 1 szulfid oxidációját vízmentes klóramin-T-vel végzik, akkor 2 szulfoxid helyett szulfurán képződik
(1971-Kapovits István és Kálmán Alajos).
J.C. Martin, R.J. Arhart (1971):
2-fenil-1.1.1.3.3.3-
difenilszulfid hexafluoropropanol szigma-szulfurán
kálium sója (diaril-dialkoxi-szulfurán)
8
O O
CO2H CO2H Hg I CO2H
1 2 3 4
CO2H O
CO2H
O O
S
S
S
HO2C
HO2C O
5 6 7
O
A 8-(2-karboxifeneiltio)-1-naftoesav (5) a fenti reakcióban racém alakban képződik. Ez a vegyület kininsóján
keresztül (+)- és (-)-forgatású enetiomerekre bonható. A (-)-forgatású (5) szereoizomer dehidratálásával (+)-
forgatású szulfurán (7) képződik. Az utóbbi optikailag aktív szulfurán (+)-7 lúgos (NaOH-H2O) hidrolizisével
(-)-6 szulfoxid képződik.
H2N SO2NH2