Kémia kritériumtárgy

Biológia BSc és osztatlan biológia – nem kémia szakos tanároknak

Kémiai egyenletek rendezése, sztöchiometria

2020.09.22.
 A kémiai egyenletírás szabályai
1. tömegmegmaradás, elemek átalakíthatatlansága →
→ az egyenlet két oldalán az egyes atomok száma, így a két oldal
tömege megegyezik

2. a reaktánsok a bal, a termékek a jobb oldalon vannak

3. a reakcióban szereplő anyagok képletét figyelembe kell venni

az anyagmegmaradás szerint helyes az N2 +H2 =2 NH, de nincs stabil

NH molekula, csak NH3

NaCl + AgNO3 = NaAg + ClNO3, ahol nem létező ionvegyületek

szerepelnek
 A kémiai egyenletírás szabályai
4. töltésmegmaradás: ionegyenleteknél kell rá odafigyelni

5. a kémia törvényszerűségeit figyelembe kell venni, pl. bizonyos

reakciók nem mennek végbe, bár az egyenlet formálisan felírható
(CH4 + 2 Cl2 = CCl4 + 2 H2)

ajánlott irodalom: Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Példatár

 Gyakorlati tanácsok

• Gondoljuk meg milyen jellegű anyagok reagálnak!

• A szervetlen vagy a szerves kémia foglalkozhat a reakcióval?
• Oldatban megy-e a reakció?
• Várható-e, hogy bizonyos anyagok ionjaikra disszociálnak?
• Van-e lehetőség sav-bázis reakcióra?
• Változhat-e valamely elem oxidációs száma a reakció során?
• Van-e jelen erős oxidáló/redukálószer?
 Egyszerű reakcióegyenletek rendezése
Írjunk fel helyes kémiai egyenletet a nitrogén + hidrogén reakcióra!
1. írjuk fel a reagáló anyagok és a termékek helyes képletét
N2 + H2 → NH3
2. egyeztessük valamelyik elem elemi állapotban, illetve kötésben
lévő atomjainak számát a két oldalon
2N 1N
szükség esetén egész molekulát többszörözünk
N2 + H2 → 2 NH3
2H 6H

N2 + 3 H2 = 2 NH3
 Egyszerű reakcióegyenletek rendezése
Írjunk fel helyes kémiai egyenletet az alumínium+oxigén reakcióra!
1. írjuk fel a reagáló anyagok és a termékek helyes képletét
Al + O2 → Al2O3

2. egyeztessük valamelyik elem elemi állapotban, illetve kötésben

lévő atomjainak számát a két oldalon
oxigén:
2O 3O

Al + 3O2 → 2 Al2O3

alumínium
1 Al 4 Al

4 Al + 3 O2 = 2 Al2O3
 Egyszerű reakcióegyenletek rendezése
Írjunk fel helyes kémiai egyenletet
a hidrazin + dinitrogén-tetroxid → víz + nitrogén reakcióra!

https://www.youtube.com/watch?v=IcjYdEW_HLQ
 Egyszerű reakcióegyenletek rendezése
Írjunk fel helyes kémiai egyenletet
a hidrazin + dinitrogén-tetroxid → víz + nitrogén reakcióra!
1. írjuk fel a reagáló anyagok és a termékek helyes képletét!
N2H4 + N2O4 → H2O + N2
2. egyeztessük valamelyik elem elemi állapotban, illetve kötésben
lévő atomjainak számát a két oldalon
legyen ez az oxigén
N2H4 + N2O4 → H2O + N2
4O 1O

N2H4 + N2O4 = 4 H2O + N2

 Egyszerű reakcióegyenletek rendezése
Írjunk fel helyes kémiai egyenletet
a hidrazin+dinitrogén-tetroxid=> víz+nitrogén reakcióra!
hidrogén
N2H4 + N2O4 → 4H2O + N2
4H 8H

2 N2H4 + N2O4 → 4 H2O + N2

nitrogén
2N2H4 + N2O4 → 4H2O + N2
4N 2N 2N

2 N2H4 + N2O4 = 4 H2O + 3 N2

Ebben a reakcióban csak a nitrogén oxidációs száma változott,

különböző értékekről egy közös értékre: szinproporció.
 Egyszerű reakcióegyenletek rendezése
Rendezzük az alábbi egyenletet: PCl3 + H2O → H3PO3 + HCl
P: erre OK
Cl erre egyeztetni kell
PCl3 + 3 H2O = H3PO3 + 3 HCl
H ellenőrzés: erre is rendben van

rendezzük: TiCl4 + H2O → TiO2 + HCl

Ti OK, Cl kell

TiCl4 + 2 H2O = TiO2 + 4 HCl

rendezzük: Al(OH)3+H2SO4=Al2(SO4)3+H2O
Al, majd SO42–. Vegyük észre, hogy ezután a H és O ellenőrzése már
nem szükséges.

2 Al(OH)3 + 3 H2SO4 = Al2(SO4)3 + 6 H2O

 Egy nehezebb egyenletrendezés
Írunk fel a helyes kémiai egyenletet a FeS2+O2 reakcióra!

1. Írjuk fel a reagáló anyagok és a termékek helyes képletét!

FeS2 + O2 → Fe2O3 + SO2
2. Érdemes a legrondább képletből kiindulni, ami a legtöbb és
legtöbbféle atomot tartalmazza, így a legvalószínűbb, hogy egyszerű
lesz a rendezés. Ezután mindig azt az atomot rendezzük, ami csak
egy, még nem rendezett képletben szerepel az egyenletben.

FeS2 + O2 → Fe2O3 + SO2

2 Fe, 2 O

először nézzük a vasat

2 FeS2 + O2 → Fe2O3 + SO2
2 Fe 2 Fe FeS2: pirit, a „bolondok aranya”
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b1/Pyrite2.jpg
 Egy nehezebb egyenletrendezés
Írunk fel helyes kémiai egyenletet a FeS2+O2 reakcióra!

majd a ként
2 FeS2 + O2 → Fe2O3 + 4 SO2
4S 4S

jöhet az oxigén
2 FeS2 + 5,5 O2 → Fe2O3 + 4 SO2
11 O 3 + 8O

egész számokat hozunk létre

4 FeS2 + 11 O2 = 2 Fe2O3 + 8 SO2
 Egyenletrendezés oxidációs számokkal
alumínium+oxigén
1. írjuk fel a reagáló anyagok és a termékek helyes képletét és írjuk
az egyes elemek fölé az oxidációs számukat!
0 0 +3 –2
Al + O2 → Al2O3
2. válasszuk ki azokat az atomokat, amelyeknek változik az oxidációs
száma: Al, O

3. írjuk a változásokat az egyenlet alá kis nyilakkal

0 0 +3 –2
Al + O2 = Al2O3
↑ +3 ↓ 2·(–2)
 Egyenletrendezés oxidációs számokkal
alumínium+oxigén

3. írjuk a változásokat az egyenlet alá kis nyilakkal

0 0 +3 –2
Al + O2 = Al2O3
↑+3 ↓4

4. állapítsuk meg a redoxi reakcióban részt vevő vegyületek

sztöchiometriai számát úgy, hogy az oxidációsszám-változások
megegyezzenek (ez nem más, mint a legkisebb közös többszörös
keresése!). Ezután tilos a redoxireakcióban részt vevő anyagok
arányát megváltoztatni (ez egész egyenletet többszörözni lehet)!

4 Al + 3 O2 = 2 Al2O3
 Egyenletrendezés oxidációs számokkal
Rendezzük újra a FeS2+O2 reakciót ezzel a módszerrel!
1. Írjuk fel a reagáló anyagok és a termékek helyes képletét és írjuk
az egyes elemek fölé az oxidációs számukat!
+2 –1 0 +3 –2 +4 –2
FeS2 + O2 → Fe2O3 + SO2
2. Válasszuk ki azokat az atomokat, amelyeknek változik az oxidációs
száma: Fe, S, O
3. Írjuk a változásokat az egyenlet alá kis nyilakkal:
+2 –1 0 +3 –2 +4 –2
FeS2 + O2 → Fe2O3 + SO2
+1 +2·5 2·(–2)
↑11 ↓4
(Az egy vegyületben lévő atomok oxidációs számának változását
összeadjuk.)
 Egyenletrendezés oxidációs számokkal
Rendezzük újra a FeS2+O2 reakciót ezzel a módszerrel!

4. Állapítsuk meg a redoxi reakcióban részt vevő vegyületek

sztöchiometriai számát úgy, hogy az oxidációsszám-változások
megegyezzenek. Ezután tilos a redoxireakcióban részt vevő anyagok
arányát megváltoztatni (ez egész egyenletet többszörözni lehet)!
4 FeS2 + 11 O2 → Fe2O3 + SO2
5. Szükség esetén egyeztessük a már tanult módon az atomok
számát:
4 FeS2 + 11 O2 → Fe2O3 + SO2
4 Fe 8 S 22 O 2 Fe 3 O 1 S 2 O
4 FeS2 + 11 O2 = 2 Fe2O3 + 8 SO2
ellenőrzés:
4Fe 8S 22O 4Fe 6O 8S 16O
 Egyenletrendezés oxidációs számokkal
további egyenletek rendezése oxidációs szám alapján:
+2 –2 +1 – 1 +2 +6 –2 +1 –2
PbS + H2O2 → PbSO4 + H2O
O ↓2 S ↑8

PbS + 4 H2O2 = PbSO4 + 4 H2O

 Szinproporció / diszproporció
2 N2H4 + N2O4 = 4 H2O + 3 N2

Ebben a reakcióban csak a nitrogén oxidációs száma változott,

különböző értékekről egy közös értékre: szinproporció.

Cl2 + H2O = HOCl + HCl

Ebben a reakcióban csak a klór oxidációs száma változott, azonos
értékről különböző értékekre: diszproporció.
 Ionegyenletek rendezése
Figyelni kell a töltésmegmaradásra/töltésmérlegre!

Fe3+ + I– → Fe2+ + I2
Fe rendben, I-t kell egyeztetni

2 Fe3+ + 2 I– = 2 Fe2+ + I2
Ellenőrizzük a töltésmérleget!

Sok esetben a töltésmérleget csak úgy tudjuk kiegyensúlyozni, ha az

oldatban a kémhatástól függően jelen lévő oxóniumionokat
(hidrogénionokat) vagy hidroxidionokat felhasználjuk:

Ilyenkor figyeljünk arra, hogy az egyenletben ne szerepeljen

egyszerre H+ és OH–.
 permanganát–ion reakciója szulfit–ionnal
savas közeg
MnO4– + SO32– + H+ → Mn2+ + SO42– + H2O
 permanganát–ion reakciója szulfit–ionnal
savas közeg
+7 +4 +2 +6
MnO4– + SO32– + H+ → Mn2+ + SO42– + H2O
↓5 ↑2

2 MnO4– + 5 SO32– + H+ = Mn2+ + SO42– + H2O

2 MnO4– + 5 SO32– + 6 H+ = 2 Mn2+ + 5 SO42– + 3 H2O

 permanganát–ion reakciója szulfit–ionnal
semleges közeg
MnO4– + SO32– + H2O → MnO(OH)2 + SO42– + OH–

2 MnO4– + 3 SO32– + 3 H2O = 2 MnO(OH)2 + 3 SO42– + 2 OH–

 permanganát–ion reakciója szulfit–ionnal
lúgos közeg
MnO4– + SO32– + OH– → MnO42– + SO42– + H2O

2 MnO4– + SO32– + 2 OH– = 2 MnO42– + SO42– + H2O

 A reakcióegyenlet mennyiségi jelentése: sztöchiometria

Sztöchiometriai feladatoknak nevezzük azokat a feladatokat,

amelyek megoldása során a kémiai reakcióegyenletek mennyiségi
jelentését kihasználjuk.

Vizsgáljuk meg a propán teljes égésének reakcióját!

propán+oxigén: C3H8 + O2 = CO2 + H2O

rendezve: C3H8 + 5 O2 = 3 CO2 + 4 H2O

 A reakcióegyenlet mennyiségi jelentése: sztöchiometria

C3H8 + 5 O2 = 3 CO2 + 4 H2O

mit jelent ez? például:

- propán oxigénnel reagálva szén-dioxidot és vizet ad
- 1 mol propán 5 mol oxigénnel reagál
- 1 mol propánból 3 mol szén-dioxid és 4 mol víz keletkezik
- 5 mol oxigénből 3 mol szén-dioxid és 4 mol víz keletkezik
- 1 mol szén-dioxid 1/3 mol propánból és 5/3 mol oxigénből
keletkezik
- 1 mol víz 1/4 mol propánból és 5/4 mol oxigénből keletkezik
 Egyszerű sztöchiometriai számolások

C3H8 + 5 O2 = 3 CO2 + 4 H2O

A reakció során 6 mol szén-dioxid képződik. Ehhez hány mól oxigén

kell?
·5/3

C3H8 + 5 O2 = 3 CO2 + 4 H2O

= · ⁄ = 6 mol · ⁄ = 10 mol
 Egyszerű sztöchiometriai számolások

C3H8 + 5 O2 = 3 CO2 + 4 H2O

3 mol oxigént reagáltatunk sok propánnal. Hány mól víz keletkezik?

·4/5

C3H8 + 5 O2 = 3 CO2 + 4 H2O

= · ⁄ = 3 mol · ⁄ = 2,4 mol

 Egyszerű sztöchiometriai számolások

C3H8 + 5 O2 = 3 CO2 + 4 H2O

A reakció során 6 mol szén-dioxid képződik. Ehhez hány mól oxigén

kell? 10 mol

6 mol oxigénből hány mól víz képződik a reakció során? 4,8 mol

Ha 6 mol víz keletkezik, akkor hány mol szén-dioxid fejlődik

mellette? 4,5 mol

• A sztöchiometriai feladatok megoldását mindig a reakcióegyenlet

felírásával, rendezésével kezdjük.
• Jó stratégia, ha megpróbáljuk az egyenletben szereplő lehető
legtöbb anyag anyagmennyiségét kiszámolni.
 Kevésbé egyszerű sztöchiometriai számolások

C3H8 + 5 O2 = 3 CO2 + 4 H2O

32 g oxigén reagál a fenti egyenlet szerint propánnal. O2!

Hány g szén-dioxid, illetve víz képződik?

32 g oxigén 1 mol (n(O2) = m(O2) / M(O2) = 32 g / 32 g/mol = 1 mol)

1 mol O2-ből 3/5 mol CO2 illetve 4/5 mol H2O keletkezik
m(CO2) = n(CO2) · M(CO2) = 3/5 mol · 44 g/mol = 26,4 g
m(H2O) = n(H2O) · M(H2O) = 4/5 mol · 18 g/mol = 14,4 g
 Kevésbé egyszerű sztöchiometriai számolások

Hány g vas reagál 10,00 g kénporral?

Hány g vas(II)-szulfid keletkezik belőle?

reakcióegyenlet felírása: Fe+S=FeS

nS=10 g / 32,06 (g/mol)=0,3119 mol

mFe=0,3119 mol · 55,85 (g/mol)=17,42 g
mFeS=0,3119 mol · 87,91 (g/mol)=27,42 g
 Sztöchiometrikus összetétel, felesleg

Amikor a reaktánsok olyan arányban vannak, hogy a reackióegyenlet

szerint teljesen elfogyhatnak a reakció során, akkor
SZTÖCHIOMETRIKUS ÖSSZETÉTELről beszélünk.

Gyakran nem ez a helyzet, ekkor valamelyik reaktáns FELESLEGben

van. Ebben az esetben a reakció teljes lejátszódása után valamelyik
reaktánsból marad valamennyi (ez a reaktáns volt feleslegben).
 Sztöchiometrikus összetétel, felesleg vizsgálata

10 gramm hidrogént reagáltatunk 10 gramm oxigénnel. Hány gramm

víz keletkezik? Ha valamelyik anyag feleslegben van, mennyi marad
belőle a reakció után?
2 H2 + O2 = 2 H2O
nH2 = 10 g / (2,0 g/mol) = 5,0 mol
nO2 = 10 g / (32,0 g/mol) = 0,3125 mol
A 2:1 anyagmennyiség arány lenne sztöchiometrikus. A megadott
elegy NEM SZTÖCHIOMETRIKUS, a hidrogénből több van, mint
kellene (5:0,3125 > 2:1).
0,3125 mol oxigén 2·0,3125 mol hidrogénnel reagál (0,625 mol).
Tehát 5,0 mol – 0,625 mol = 4,375 mol, azaz 8,75 g a hidrogén
feleslege.
A keletkező víz anyagmennyisége megegyezik a hidrogénével, tehát
0,625 mol, ami 11,25 g.
 Alumínium + kénsav

Hány mol alumínium szükséges 1,9 g alumínium-szulfát

előállításához az alumínium+kénsav reakcióban?

2 Al + 3 H2SO4 = Al2(SO4)3 + 3 H2

Az alumínium-szulfát összegképlete: Al2(SO4)3, így moláris tömege:

M = 342 g/mol
1,9 g alumínium-szulfát anyagmennyisége
n = m/M = 1,9 g / 342 g/mol = 0,005556 mol
Ennek az anyagmennyiségnek a kétszerese kell alumíniumból, tehát
0,011112 mol, megfelelően kerekítve 0,011 mol.
 Alumínium + kénsav és magnézium + kénsav
Mikor fejlődik több hidrogéngáz: ha 4,00 g magnéziumot vagy ha 4,00 g
alumíniumot kísérelünk meg feloldani 100,0 cm3 1,00 mol/dm3-es
kénsavoldatban?
Mg + H2SO4 = MgSO4 + H2
2 Al + 3 H2SO4 = Al2(SO4)3 + 3 H2 Tehát mindkét fém esetén
ugyannyi hidrogén fejlődik.
MMg = 24,3 g/mol
MAl = 27,0 g/mol
nMg = 4 g / 24,3 g/mol = 0.1646 mol
nAl = 4 g / 27,0 g/mol = 0.1481 mol
nH2SO4 = c · V = 0,1000 dm3 · 1,00 mol/dm3 = 0,100 mol
nkénsav = nmagnézium = nhidrogén az egyenlet szerint
A kénsavból van kevesebb a sztöchiometrikushoz képest, ezért 0,100 mol
hidrogén fejlődik.
nalumínium /2 = nkénsav / 3 = nhidrogén / 3 az egyenlet szerint
0,07405 0,033
A kénsavból van kevesebb a sztöchiometrikushoz képest, ezért 0,100 mol
hidrogén fejlődik.
 Dupla Alumínium + kénsav és magnézium + kénsav
Mikor fejlődik több hidrogéngáz: ha 8,00 g magnéziumot vagy ha 8,00 g
alumíniumot kísérelünk meg feloldani 200,0 cm3 2,00 mol/dm3-es
kénsavoldatban?
Mg + H2SO4 = MgSO4 + H2
2 Al + 3 H2SO4 = Al2(SO4)3 + 3 H2 Tehát az alumínium esetén
MMg = 24,3 g/mol fejlődik több hidrogén.
MAl = 27,0 g/mol
nMg = 8 g / 24,3 g/mol = 0.3292 mol
nAl = 8 g / 27,0 g/mol = 0.2963 mol
nH2SO4 = c · V = 0,2000 dm3 · 2,00 mol/dm3 = 0,400 mol
nkénsav = nmagnézium = nhidrogén az egyenlet szerint
A magnéziumból van kevesebb a sztöchiometrikushoz képest, ezért 0,3292 mol
hidrogén fejlődik.
nalumínium /2 = nkénsav / 3 = nhidrogén / 3 az egyenlet szerint
0,14815 0,1333
A kénsavból van kevesebb a sztöchiometrikushoz képest, ezért 0,400 mol
hidrogén fejlődik.