EGYIPTOMI SZÁMÍRÁS

Képírásos számrendszer:

az 1, 10; ...; 1 000 000 számok jelölése:

•a pálca;
•halom;
•zsinór;
•lótuszvirág;
•nádkéve;
•madár;
•térdeplő istennő
FORRÁSOK
 Óegyiptomi nyelv (később görög és arab)
 Legősibb emléke un. Moszkvai papirusz (ie
2000)
 Rhind papirusz (ie: 1650) egy útmutató
kézikönyv az aritmetikához és a geometriához.
 Berliní papirusz (ie: 1300)
Egész számok
10-es számrendszerben, helyi
érték nélkül számoltak

jobbról balra írtak

Pl. 2213:
III. Tutmozisz
évkönyvéből.
(Louvre)
A SZIMBÓLUMOK FORMÁJA

halom lótuszvirág madár

pálca zsinór nádkéve térdeplő istennő

Nulla fogalma
Nem volt fogalmuk a 0-ra, nem számoltak vele
De ennek ellenére volt rá jelük
Tört számok
Csak a számok reciprokával számoltak pl. 1/5
Hórusz szeme
Az istenek harca egy mítosz, mely szerint Horusz elveszítette a bal szemét.
Horusz szeme az egyiptomiak által leírt ábrázolásában 1/2, 1/4, 1/8, 1/16,
1/32, 1/64-es törtek, melyek össz értéke 63/64-ed. Az egy egész mint tudjuk
64/64-ed, ha ebből kivonjuk a 63/64-edet hiányzik még 1/64-ed.
Az egyiptomiak szerint ezt Thot „odavarázsolta”.
Horusz szemével 0 és 1 közötti tört számokat tudtak felírni az egy
számlálójú törtek összegeként,
a megfelelő rajz részleteinek leírásával.
EGYIPTOMI TÖRT SZÁMOK
Alapműveletek
Ismerték a négy alapműveletet, de nem alapműveletként használták
Összeadásnál, ha túl nagy lett volna az összeg ahhoz, hogy egyes pálcikajelekkel
leírják, akkor lehetett összevonni
pl.50-nél nem írtak le 50 db egyes pálcikát, hanem 5 db 10-est
Kivonáskor mindig a szimbólumokat vonták ki egymásból
Szorzáskor 2-nél nagyobb számmal nem tudtak szorozni
Az osztást pl. így fejezték ki: Hányszor kell a 25-öt önmagához adni, hogy 1025-
öt kapjunk?
EGYIPTOMI EGYENLET

 A számrendszer nem ismerte a nulla

fogalmát, így nem is jelölték.

Egyenlet: