Homéroszi eposzok – Iliász

HOMÉROSZ ÉLETE, HOMÉROSZI KÉRDÉS

 Kr.e. 8. században élt
 Szülővárosa: Szmirna  hét város/hét anekdota és legenda (életrajza)
 vak énekmondó  görögök: a vak ember az istenekkel kapcsolatba kerülhetett
HOMÉROSZI KÉRDÉS
1. Létezett Homérosz? Ki volt ő?
2. Egy vagy több szerző alkotása -e két eposz?
3. Egy tudatos alkotó művei az eposzok, vagy a szájhagyomány írásba foglalásának
eredményei?

EPOSZ
 Verses formájú elbeszélő (epikus) műfaj.
 TÉMA: magasztos, rendkívüli képességekkel rendelkező hősei természetfeletti 
isteni  erőktől is támogatva → egy közösség számára sorsfordító tettet visznek végbe.
 Eposzi értékrend: a hősiesség és a hírnév követendő

EPOSZI KELLÉKEK
 fohász/segélykérés (invokáció)  az eposz kezdősora, múzsa (Kalliopé) megszólítása
 témamegjelölés (propozíció)  KETTŐS SZEREP: téma előrevetítése, megjelölése,
mihez kéri a múzsa segítségét
 in medias res  kezdet (a dolgok közepébe vágva)  a kor hallgatósága ismerte a
mitológia kontextust
 seregszemle/katalógus (enumeráció)  küzdő felek, sereg nagysága
 részletezett csatajelenetek
 állandó jelzők  megjegyzés, előadás könnyítése (pl. bagolyszemű Pallasz, leleményes
Odüsszeusz)
 toposz  vendéglátás, párbaj, áldozás, harcra készülés, halottsiratás, anyai vigasz
 epizódok  pajzs jellemzése
 isteni beavatkozás (deus ex machina)  isteni világ, emberi világgal párhuzamban -
isteni döntések irányítják az eseményeket, részt vesznek a harcban, sebesülés →
HALÁL
 epikus hasonlatok  részletező, aprólékos hasonlat → ÖNÁLLÓ TÖRTÉNET
 késleltetés  feszültségkeltés (pl. cselekményt befolyásoló esemény híre → későn)
 előreutalás  jóslatok (pl Akhilleusz halála, Trója bukása)

„Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott

s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját,
sok nép városait, s eszejárását kitanulta,
s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szivében,
menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét.
 Csakhogy nem tarthatta meg őket, akárhogy akarta:
mert önnön buta vétkeikért odavesztek a társak,
balgák: fölfalták Hüperíón Éeliosznak
barmait, és hazatértük napját ő elorozta.”

HOMÉROSZ: ILIÁSZ
 Szerkezet, felépítés: 15700 sor, 24 ének, lineáris felépítés kronologikus
 Verselés: hexameter
 Cím: Ilion=Trója → Iliász=Ilionról szóló ének

TÉMA ÉS FŐMOTÍVUM
 TÉMA: a trójai háború → Szép Heléné megszerzéséért (valójában achájok
zsákmányszerző háborúja)
 FŐMOTÍVUM: az eposz szűkebb a mondakör eseményeinél, egyetlen központi
mozzanat → AKHILLEUSZ HARAGJA
o A harag nem csak rá jellemző:
 Apollón papja → görögökre (Agamemnón nem adja vissza a lányát)
↳ dögvészt bocsájt a táborra
 Agamemnón → jós, majd Agamemnón → Akhilleusz (megvédte a jóst)
 a haragból született tettek sorozata cselekményformáló  DE: csak Akhilleusz
haragja meghatározó (befolyásolja a háború kimenetelét)

IDŐKEZELÉS ÉS SZERKEZET
 IDŐ: a trójai háború 10. éve  utolsó 52 nap eseménye
 Ismétlődő szerkezet: tett → sérelem → bánat → anyai vigasz
o I. ének: Briszéisz elkobzása → Akhilleusz megsértése → Thetiszhez panasz →
Thetisz: Zeusz ígérete (görögök hadiszerencséje Ø)
o XVIII. ének: Patroklosz megölése → barát elvesztése → Thetiszhez panasz →
Thetisz: Héphaisztosz (új fegyverzet fiának)
FŐBB SZEREPLŐK JELLEMZÉSE
 HŐS: Akhilleusz (félisten)  sebezhetetlen, kiváló harcos, bátor ↔ sértődékeny, büszke
 legfontosabb számára: HÍRNÉV
 jó barátja: Patroklosz

CSELEKMÉNY KIBONTAKOZÁSA
 görög táborban dögvész  OKA: Agamemnón megsértette Apollónt
 Briszéisz Agamemnón rabnője (Akhilleusztól)
↳ Akhilleusz nem megy harcolni  helyette: Patroklosz →MEGHAL (Hektor)
 FORDULAT: Akhilleusz megöli Hektort (harag) → Priamosz király könyörgése,
temetés → engedelem (kölcsönös kiengesztelődés)

VILÁGNÉZET
 IDEÁL: harci erények, katonai nagyság  hírnév és megbecsülés példaként szolgál
  Többségi és egyéni célok, érdekek összhangban

EMBERESZMÉNY
 Akhilleusz  Homérosz-kori harci erények
 sorsa kettős: hírnévvel teli rövid élet VAGY hosszú dicstelen élet
 hírnévért való küzdelme ↔ görög sereg érdekei (szeretett rabnő elkobzása miatt düh 
szembefordul a közösséggel, megbontva az érdekek egyensúlyát)
 hosszú élet árán választott hírnév önző, Ø példa → szerző kritikus a főhőssel szemben
⇕
ODÜSSZEUSZ: élet fontossága, harcos erények → okosság, leleményesség

ISTENEK SZEREPE
 korlátlan, mindent ők irányítanak, emberek csak játékszerek → csatát ők vívják,
végkimenetel az ő kezükben
 isteni beavatkozása két szinten: Olümposzon  trójai harctéren
 kapcsolataik, vitáik céljaik párhuzamban a földiekével → halhatatlanságuk ↔ emberi
halandóság (minden szenvedés, érték értelmét a halál biztos tudata adja)

KÖVETKEZTETÉS
 Homérosz = költő  létezése ?
 a két eposz szerzője nem azonos (szerkezet, embereszmény, világkép → 100 év)
↳ DE: egyik következik a másikból  „az Iliász és Odüsszeia egymás kiegészítései”