2.

1: Színház kialakulása

 dithürambosz:
 ókori görög lírai műfaj
 Dionüszosz isten csodás tetteiről, haláláról, feltámadásáról szóló himnikus mű
 hangneme és dallamvilága fenséges vagy elragadott
 ebből alakult ki a görög dráma (Arisztotelész)
 színjátszás eredete: népi eredetű; Dionüszosz ünnepek (itt adták elő a dithüramboszokat)
 Peiszisztratosz türannisz (=zsarnok) ideje alatt vált ez állami ünneppé
 egész héten át tartó ünnepségsorozatok; mindenkinek joga volt részt venni (szereplőként
vagy nézőként) -> itt már volt színház
 drámai verseny: egy egy tragédiaköltő tetraológiáját adták elő (3 tragédia + 1 szatíra)
3 költőé maradt meg: Aiszkhülosz (Pl: Heten Théba ellen), Szophoklész (Pl: Antigoné) ,
Euripidész (Pl: Hekabé)
 a görög színház:
 nyitott épület domboldalon; félkör alakú
 nagyon jó akusztika
 csak férfiak a színészek
 nézőtérrel szemben a táncteret fal zárta el (szkéné); ez volt igazából a díszlet
o ennek tetején jelentek meg az isteneket alakító szereplők, akik
emelőgépekkel (mechané) kerültek oda
o ez előtt volt maga a színpad

 nézőtér körbefogta az ovális alakú táncteret (orkhésztra), melynek a közepén oltár

(thümélé állt); itt tartózkodott a kar

2.2: Thébai mondakör Oidipusz története

Laiosz (Théba királya) és felesége (Iokasztré) jóslatot kap: fiuk megöli apját és anyját veszi feleségül
 Laiosz kiteszi a rengetegbe  pásztor (akinek a feladatot adta) megsajnálja, és átadja egy
korinthoszi családnak, aki felneveli  Oidipusz is megkapja a jóslatot, és hogy ne teljesüljön be,
elmegy Korinthoszból  útközben találkozik Laiosszal és kísérőivel (nem tudja, ő az apja)
összekapnak, és megöli őket (jóslat első fele pipa); csak egy szolga menekül megThébába és,
ahol már Kreón uralkodik, de megjelenik a Szfinx, aki találóskérdést ad a városnak Kreón
Iokasztrét+ a királyságot ajánlja a megfejtőnekOidipusz megfejtiThéba ura lesz, elveszi az anyját
(jóslat második fele pipa); 4 gyerekük születikjó király, de egyszer dögvész; akkor lesz vége, ha
Laiosz király gyilkosa bűnhődikO. elkezd nyomoznirájön az igazságraI. felakasztja magát; O.
kiszúrja a szemét2 fia megegyezik, hogy felváltva uralkodnakitt indul az Antigoné cselekménye.

2.3: Fogalmak

 tragikum: jelentős értékpusztulás; nézőben a veszteség rendkívüli nagyságának érzését kelti

 konfliktusos dráma felépítése:
 alaphelyzet: valamilyen egyensúlyi helyzet felbomlása; többnyire az egyik szereplő
korábbi tette(i) miatt
  konfliktus: egymással ellentétes értéket képviselők közt az alphelyzet következtében
kialakuló, feloldhatatlan ellentét
 tettváltás: drámai harc: ellentétes felek céljaik eléréséért tett lépési a cselekmény
során - lehet szó vagy tett
 értékvesztés: drámai tetőpont; a drámavilágon belül és a befogadó által jelentősnek
és hitelesnek tartott érték pusztulása
 záró helyzet: drámai végjátékot követő megváltozott viszonyrendszer, új egyensúlyi
állapot kialakulása
 katarzis: konfliktus feloldódásával a befogadóra tett hatás esztétikai kifejezése. A befogadó
megszabadul szorongásától, szenvedélyek lecsillapodnak. Utókor a művészet befogadására is
vonatkoztatja.
 mítosz és dráma
 mítosz:
o görög; müthosz=történet, elbeszélés
o eredetileg szájhagyománnyal örökített szövegek, melyeket arra hivatott
alkalmakon mondtak el
o hősei emberfeletti lények
o történelem előtti dolgoknak és a világ dolgainak megértését kísérli meg
 dráma:
o dialógusokra épül (monológ és párbeszéd)
o cselekményt a dialógusokból, monológokból és cselekedetekből ismerjük
meg
o színpadra szánt
o dithüramboszokból alakult ki
o műfajai: tragédia, komédia, színmű
o felépítése:
1. expozíció: alaphelyzet ismertetése
2. bonyodalom
3. késleltetés
4. tetőpont
5. megoldás

 dialógus: párbeszéd a szereplők között

 monológ: magánbeszéd; célja, hogy a színész a nézőkkel tudassa gondolatait
 akció: színészi cselekvés, mozgás, gesztus és mimika együttese
 dikció: színész beszéde, a helyzetnek és a megformált alaknak megfelelően elmondott
drámai szöveg.

2.4.: Szophoklész: Antigoné

 Központi kérdés: Isteni törvény vagy emberi törvény?

 Nincsenek felvonások, a szakaszokat kardalok választják el
 görög tragédiára jellemző hármas egység:
o egy helyszín
 o rövid időtartam
o egy szálon futó cselekmény
-> célja, hogy érthető legyen mindenki számára
 expozíció: Polüneikész (Antigoné testvére, Oidipusz egyik fia) megtámadta Thébát, meghalt.
Kreón megtiltja, hogy eltemessék, de Antigoné azt mondja, hogy az isteni törvények szerint el
kell temetni (Antigoné és Iszméné párbeszédéből derül ki)
 konfliktus: az expozíció magában hordozza a konfliktus kialakulását; Antigoné temetni akar,
Kreón megtiltja. Itt az emberi és az isteni világrend ütközik össze. Amikor Kreón ezt a
törvényt megerősíti, megpecsételi saját sorsát; bűnhődnie kell. Vétsége, hogy önmagát az
istenek fölé helyezte. Antigoné viszont magát e törvény fölé helyezi, és eltemeti testvérét,
ezért halállal lakol (ezek csak később következnek be). Sorsában az öröklött bűn és bűnhődés
fog beteljesülni (lásd: Oidipusz története).
 késleltetés: Haimón (Kreón fia, Antigoné vőlegénye) megjelenése; felcsillan a remény, hogy a
probléma megoldódjon. Király nem hallgat rá, elhurcoltatja Antigonét. Haimón az
öngyilkosságot fontolgatja.
 Krízis: Teiresziász óvra inti Kreónt, de ő nem, hallgat rá először (itt érünk az emberi és az
isteni világ határára). Aztán elhangzanak a baljós szavak, hogy fiát is elveszti, házában sírás
lesz; Kreón megtörik. Karvezetőtől kér tanácsot, aki sietteti, Antigonét engedje el, temettesse
el halott testvérét. Látszólag minden rendben.
 Végkifejlet: Kreón rájött ugyan a hibáira, de későn. Megjön a hír, hogy Antigoné meghalt,
Haimón öngyilkos lett. Kreón összeomlik; ami nem tragikus bukás, hanem inkább büntetés.
 Szereplők jellemzése:
 Antigoné: bátor, őszinte erős, önfeláldozó, vakmerő. Iszméné megpróbálja
lebeszélni, de nem sikerül. Ő a tragikus hőse a drámának.
 Kreón: zsarnok, gőgös. Saját tekintélyét védi, nem a város érdekeit nézi ezzel a
rendeletével. Még saját fiára se hallgat, gőgösen utasít vissza mindent (eleinte még
Teiresziász figyelmeztetését is)
 Iszméné: megérti ugyan Antigonét, de behódol a király parancsára. Számára
fontosabb sajátboldogulása mint az erkölcsi jóllét.
 Haimón: Kreón fia, Antigoné jegyese. Elítéli a jogtalanságot, Antigoné „oldalán áll”
 Teiresziász: vak jós, közösség megítélésében egyenrangú a királlyal. Ő képviseli az
isteneket
 kar: kettős szerep:
o felidézi az előzményeket
o cselekmény előrehaladtával újabb és újabb véleményt formál. Ingadozása a
bizonytalanságot jelzi.
 értelmezések:
o két egyenlő jog konfliktusa: Antigoné cselekedete a családi szeretet bensőségessége
alapján álló szent női tett, de bűn is. Kreón álláspontja is jogos, mivel tisztelni kell a
törvényeket, és az árulót, illetve a törvényszegőt büntetni kell. Mindkettejüknek
bukni kell, mivel egyoldalúan cselekednek.
o Kreón a halott iránti gyűlöletet vezeti le: rendelete zsarnoki, szereplők ellene
vannak, de ő tovább vétkezik makacsul. Antigoné lényének pedíg szüksége van a
kreóni kihívásra, hogy rejtett nagysága megmutatkozhasson.
o Sors szükségszerűsége: atyák bűne tovább száll; Kreón tiltásában a végzet talál
megvalósulásra, ami azért kell, mert e nélkül Antigoné akár boldogan is élhetett
volna.
o Megmutatja, mit kéne tenni: Antigoné a város rettegő polgárainak mutatja meg,
hogy fel kell lépni a zsarnok ellen, és hogy mi a polisz valódi kötelessége. Halála
engesztelő áldozat.