Szophoklész: Antigoné

A görög színház:
1. Keletkezése: Kr.e.5. sz.-tól a dráma lett a vezető műnem.
 alcsoportjai, műfajai: tragédia, komédia, tragikomédia (nevetünk a szereplők
kicsinyes viselkedésén)
2. Jellemzői:
 kevés szereplő a színpadon (1-2 fő)
 párbeszédben zajlik a jelenet
 a jelenben játszódik
 konfliktusok (összeütközések) viszik tovább a jelenetet
 nem voltak akciójelenetek, ,,szócsatákat” vívtak a szereplők
 katarzis= együttérzést szerettek volna kiváltani a nézőkből
3. A színjátszás kialakulása:
 Istenek kultuszán alapul, Dionüszosz, a bor és mámor Istene
 A tavaszi napéjegyenlőségkor fiatalok mentek ki a hegyoldalra és énekeltek a
mámor istenéről. Ezután kivált egy szereplő -az első színész- monológot adott elő
a mámor istenéről. A monológot felváltották a dialógusok, létrejöttek
a ,,színészek”, a színjátszás. Megalakultak az első színházak.
4. A színház felépítése:
 Hegyoldalba vájt, félköríves építmény
 Lépcsőzetes ülőhelyek voltak, így mindenki látott
 Kőépítmény volt, az akusztikája kitűnő
 Egész napos előadások voltak, ezért a nézők ehettek, ihattak
 Volt belépőjegy, ,,nézőpénz”, a szegényekét a város kifizette
5. Színészek:
 Álarcot hordtak és korabeli ruhákat, 2-5színész volt, mögöttük a kar, kórus állt, a
dialógusokat ők kötötték össze zenés előadásokkal.
 Szócsatákat vívtak
 Később magasított sarut hordtak=kothornosz
 Az isteneket játszó színészeket emelőgéppel mozgattákdeus ex machina=isten
a gépezetben
6. Előadások:
 Reggeltől estig tartott, ezért étkezni is lehetett a nézőtéren
 Versenyt rendeztek és a legjobb drámaírót jutalmazták
 1. helyezett: kisebb vagyon, birtok, politikai tisztség
 2.helyezett: komoly anyagi juttatás
 3.helyezett: kigúnyolták, megdobálták gyümölccsel
 Pályázni lehetett 3 tragédiával (trilógia) + 1 komédiatetralógia
7. A görög drámák szerkezete:
 Prologosz-bevezetés: az első két színész bevonul, elhangzik az első dialógus
 Parodosz: a kórus/kar első dala elhangzik
 Epeiszodion-jelenetek: a színészek párbeszéde a drámában (4-5)
 Sztaszimon: a kórus/kar összekötő dala, váltják egymást az epeiszodionnal
 Exodosz: kivonulnak a színészek
 Exodikon: a kor kivonuló dala

DRÁMAELEMZÉS:
1. Expozíció: Antigoné és Iszméné a színre lép, el szeretnék temetni testvérüket,
Polüneikészt. Az a szabály, aki megtámadja saját városát, az hazaáruló és tilos Thebai
szent földjébe eltemetni. Keón király (keresztapjuk) betartatja ezt a törvényt.
2. Bonyodalom/konfliktus: Antigoné eltemeti testvérét, Kreón őrei elfogják, bebörtönzik.
3. Késleltetés:
 Iszméné kéri a királyt, engedje szabadon a nővérét. Megijed Kreón szigorúságától.
 Haimon herceg kéri apját, de ő megmakacsolja magát, mert azt hitte, fia
megfenyegette, ,,Halála (lányé) mást is megöl”Haimon öngyilkosságra gondol,
Kreón arra, hogy fia meg akarja ölni.
 Teireisziász, a vak jós megérkezik és szörnyű jóslatokról beszél a királynak és ő is
kéri, hogy engedje szabadon a lányt ha nem akarja, hogy az istenek haragudjanak rá.
4. Krízis:
 Hozza az 1. őr a hírt, hogy Antigoné öngyilkos lett.
 A 2. őr lép be, Haimon herceg a kardjába dőlt, mikor megtudta szerelme halálát.
 A 3. őr is gyászhírt hoz, Kreón felesége is öngyilkos lett.
5. Megoldás: A zsarnok királyt elzavarja a nép a trónról.

Szereplők jellemzése:
1. Antigoné: drámai hősnő, felvállalja a cselekedetét akkor is, ha a legkegyetlenebb
büntetést kapja. Tragikus hős, átlagon felüli, hisz képes meghalni az eszméért, ideálért.
2. Kreón: drámai hős, de a rossz oldalon áll. Elsőre talán nem is ellenfél neki Antigoné,
hiszen korban, erőben, tudásban fölötte áll.

Konfliktusok a műben:
Bécsi Tamás szerint konfliktus drámáról beszélünk, mert az összeütközések viszik tovább a
művet.
 KreónAntigoné
 KreónHaimon
  Kreónvak jós, Teireisziász
 Kreóna nép

A görög dráma célja: Tanítson, ne vigye föl a színpadra az oda nem illő dolgokat.

Hübrisz: ,,sors” olyan irányító erő, aminek nem tudunk ellenállni, nem tudjuk megváltoztatni