SZÉPIRODALMI MŰFAJOK

I. AZ EPIKAI MŰNEM

MŰFAJAI: mese, hősmonda, mítosz , eposz, regény, novella, riport, karcolat, verses
epikai műfajok

Az epika a görög eredetű eposz szóból származik, jelentése: a kötlő, az író elmond valamilyen eseményt.
Leglényegesebb eleme a cselekmény: az emberek életének, a világnak a bemutatása, melyet az író ad elő. Az
epikai műnemre a szereplők tetteinek részletező elbeszélése jellemző.

1. MESE – van népmese és műmese (ismerjük az íróját). Jellegzetes:

 a mese kezdete (Hol volt, hol nem volt...)
 a mese vége (Addig éltek, amíg meg nem haltak...)
 a csodás számok (3,7,12,21)
 a szereplők – lehetnek valósak: szegény ember, öreg halász, király,...
mesebeliek: tündér, manó, ördög, boszorka,...
A mese fajtái: tündérmese, állatmese, tréfás mese, allegorikus mese (bármelyik mese lehet allegorikus, lényege,
hogy a mese cselekménye és egy másik mese között párhuzam van.)
2. MONDA – a valóságos események (van történelmi alapjuk) költött, mesei részletekkel vegyülnek. A
magyarság hősmondái két nagy mondakörre oszlanak: hun és magyar mondakörre.
A magyar mondakör nevezetesebb mondái:
 Emese álma
 A fehér ló mondája
 Botond
 Lehel kürtje
Városokról, történelmi eseményekről, hősökről is születtek mondák. Pl.
 A trencséni vár kútja
 Beckó vára
 Mátyás királyról szóló mondák
3. EPOSZ – hagyományosan kialakult formája van (!eposzi kellékek!) – Homérosz eposzai az elsők a görög
irodalomban, a magyar irodalomban Zrínyi Miklós írta az első eposzt.
Az eposzoknak három nagy csoportja van:
 hősi vagy nemzeti eposz – tárgya csak olyan esemény lehet, amely az egész nemzetre vagy az
egész világra hatással van, pl. Iliász, Odüsszeia
 romantikus eposz
 komikus eposz – pl. Dorottya, A helység kalapácsa
Beszélünk még lovagi eposzról – cselekménye egyszerű, kitalált esemény, kaland, szerelem.

4. REGÉNY – terjedelmes, szerkesztése bonyolult, cselekménye szövevényes.

 Első nagy megnyilvánulási formája az ókorig vezethető vissza (ókori regény). Ezek regényszerű
történetek szerelemről, kalandról. Pl. Apuleius: Az aranyszamár
 A feudális társadalom kialakulásával született meg a lovagregény. Hősei urukat, vallásukat hűen szolgáló
lovagok, pl. Don Quijote
 A 18. században a polgárság feltörekvése hívja életre a polgári regényt, pl. Robinson
 A regény igazi fénykora a 19. század – realista regény - Balzac, Stendhal
A regényeket a benne lejátszódó cselekmény alapján osztályozzák:
 történelmi, kaland, életrajzi, detektív, szatirikus, lélekelemző, szerelmes, fantasztikus regényekre,
stb.
 5. NOVELLA – jelentése: kis újdonság. Kevés cselekménnyel, kevés hőssel lejátszódó történet. Jellemzője
a rövidség és tömörség, a megértés szempontjából csak a legszükségesebbekre szorítkozik. Kialakulása
Boccaccio nevéhez fűződik.
6. MÍTOSZ – görög mitológia
7. RIPORT – tudósítás
8. KARCOLAT – tágabb teret enged az írói fantáziának mint a karcolat, inkább az elbeszélés alfajának
tekinthető
9. VERSES EPIKAI MŰFAJOK – elbeszélő költemény, verses regény (Anyegin, Délibábok hőse), idill
(hangulatos jelenet, pásztori költészethez hasonlít), ballada, románc (a ballada testvérműfaja)

II. A LÍRAI MŰNEM

MŰFAJAI: dal, óda, elégia, epigramma, szatirikus költemény, bölcselő költemény

A líra egyik legjellemzőbb sajátossága a szubjektivitás – az élet a költő érzelmein átvetítve, személyes, belső
élményként jelenik meg.

1. DAL – kisebb terjedelmű lírai mű, pillanatnyi érzelmeket, futó

hangulatot fejez ki. Ilyenek pl. a
 bordalok (Alkaiosz, Csokonai, Petőfi)
2.ÓDA – fenséges, magasztos, hazaszeretet, a természet nagyságát megéneklő
költemény. A latin irodalom legnagyobb ódaköltője Horatius, a magyar
irodalomban Berzsenyi, József Attila, Vörösmarty,stb.
Az ódák közé soroljuk a himnuszt és a rapszódiát.
 himnusz – eredetileg vallásos jellegű (P. Abelárd), ma már nincs éles határ az óda és
a himnusz között. (Megemlíthetők a nemzeti himnuszok).
 rapszódia – a költő izgatottan, szaggatottan tárja fel erős lelki felindultságát, pl. Egy
gondolat bánt engemet...
3. ELÉGIA – tárgya a panasz, bánat, fájdalom. Borongós hangulatú költemmény.
Jelentése: panaszdal. Ilyen költeményeket írt pl. Berzsenyi, Janus Pannonius, Tóth
Árpad, Juhász Gyula
4. EPIGRAMMA – rövid, csattanóval végződő költemény. Többnyire az első része
előkészíti az olvasót a tárgyra, a második pedig egy merész fordulattal adja
a magyarázatot. Eredetileg a görögök sírkövekre, ajándékba adott tárgyakra,
fegyverekre vésték, ebből epitáfiumnak, sírkőversnek nevezték. Képviselői
többek között Janus Pannonius, Kazinczy
5. SZATIRIKUS KÖLTEMÉNY – Guliver utazásai, Don Quijote, Pató Pál úr
6. BÖLCSELŐ KÖLTEMÉNY – episztola, ars poetica

III. A DRÁMAI MŰNEM

MŰFAJAI: tragédia, komédia, középfajú dráma, drámai költemény, zenés drámai műfajok

Az epikához hasonlóan cselekményes műfaj, a cselekményt a mű szereplői jelenítik meg. A színház és a dráma
elválaszthatatlanok egymástól. A dráma terjedelmét megszabja a színpad. A drámában lejátszódó eseményeket
a dráma cselekményének nevezzük. Egyik legfontosabb vonása a drámai konfliktus (összeütközés), amelyből
a cselekmény kiindul. A konfliktus a főhős és ellenfelei között jön létre. A drámaíró legfontosabb eszköze
a dialógus (párbeszéd), amely előre viszi a cselekményt, és jellemzi a szereplőket. A színpadi beszéd másik formája
a monológ (magángbedszéd) – a dráma szereplője maga mondja el gondolatai, szándékait a nézőknek.
A dráma szerkezete:
  bevezetés – expozíció: a szereplők bemutatása, egymással való szembeállítása
 tárgyalás – a drámai küzdelem lefolyását ismerteti
a) bonyodalom
b) tetőpont
c) fordulat (fokozatosan tisztázódik a cselekmény)
 befejezés – megoldás
A klasszikus dráma 5 felvonásból áll, jellemző rá a hármas egység (tér, idő, cselekmény).

1. TRAGÉDIA – az ókori Görögországban keletkezett, Dionüszosz tiszteletére tartott ünnepségekből alakult

ki, ahol az isteneknek a kar éneklése közben áldozati állatot – kecskét ajánlottak fel. Innen ered a neve is:
tragos=kecske, óde=ének. A tragédia mély emberi érzelmeket ábrázol, és rendszerint a hős pusztulásával
végződik. Lényege a tragikum. A tragikus hős kiválló tulajdonságokkal rendelkezik, de persze vannak
hibái is. A hős a küzdelemben elbukik. A tragédia erős érzelmi hatást gyakorol a nézőre, félelmet,
gyűlöletet vagy akár együttérzést vált ki belőle. A néző átéli ezeket az érzéseket, majd pedig a végén
lelkiállapota megtisztul. Ezt a félelem és szánalom érzésétől való megszabadulást nevezzük katarzisnak
(megtisztulésnak), ami a konfliktus által keletkezett feszültséget oldja fel a nézőben.
Nagy tragédia szerzők: Aiszkülosz, Sophoklész, Euripidész, Shakespeare, Katona J.
2. KOMÉDIA – vígjáték, nevét a kómos=víg, óde=ének görög szóösszetételből nyerte. Eredete összefügg
Dionüszosznak, a termékenység istenének tiszteletére tartott ünnepséggel. Ilyenkor vidám csoportok járták
a várost, és tréfás, gúnyos beszédeikből alakult a ki a komédia első csírája.
A komédia a tragédia ellentétes válfaja. Az életnek vagy a társadalomnak
valamilyen jelenségét teszi nevetségessé. Konfliktusa többnyire szerencsésen oldódik
meg. Beszélünk:
 jellemkomikumról – ez a szereplők jelleméből, egyéniségéből adódik
 helyzetkomikum - a nevetséges helyzeteket élezi ki
 nyelvi komukum - szellemes szójátékokat, rosszul értelmezett és hibásan használt idegen kifejezéseket
használ nevettetés céljából
Képviselői: Arisztophanész, Plautus, Shakespeare, Moliére, Gogol, G.B. Shaw
3. KÖZÉPFAJÚ DRÁMA – színmű
4. DRÁMAI KÖLTEMÉNY – Faust, Az ember tragédiája
5. ZENÉS DRÁMAI MŰFAJOK – opera, operett, melodráma, pantomim, balett

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪