IRODALMI ALAPFOGALMAK (HÁZI DOLGOZAT)

Dal:
egyszerű érzéseket énekelhető formában kifejező lírai mű

A legszubjektívebb lírai műfaj. A költő közvetlenül szólal meg benne. Témája valamely egyszerű tárgy közvetlen szemléletéből fakad. Jellemzi a pillanatnyi kedélyhangulat
kifejezése. A dal költője a saját érzelemvilágába bevonja a külvilágot is. Szerkezeti felépítése egyszerű, könnyen áttekinthető. A legzeneibb műfaj. Eredet szerint lehet:
műdal, népdal. Tartalom és funkció szerint: világi és vallásos. Téma szerint: bordal, szerelmi dal, hazafias dal, katonadal, politikai dal, bujdosóének, búcsúvers. Az emberi
élet szakaszai szerint lehet: bölcsődal, altatódal, gyermekdal, diákdal, nászdal. Hivatások szerint. napszak/

Dráma:
A líra és az epika mellett a harmadik irodalmi műnem. A valóság ábrázolásában elsősorban a cselekedetek bemutatásának és a szereplők beszélgetésének (dialóg, monológ)
eszközével él. A cselekmény középpontja rendszerint a konfliktus. A dráma két klasszikus műfaja a tragédia és a komédia.

Epika:

: az eseményeket elbeszélő műfajok gyűjtőneve; műnem (mese, monda mítosz, eposz, elbeszélés, elbeszélő költemény, ballada, novella, regény, históriás ének , kroki,
A líra és a dráma mellett a harmadik műnem. A tetteket, eseményeket elbeszéli, ezért tárgyilagosabb a líránál. A szerző személyes érzelmei számára is ad megnyilatkozási
lehetőséget. A történést többnyire a múltban ábrázolja. A hősöket küzdelmeikben és fejlődésükben mutatja be, érzékelteti egyéniségük, jellemük kibontakozását,
változását. Megrajzolja a hősök társadalmi környezetét is. Szerkezetében viszonylag kötetlen. A főtéma mellett gyakori a melléktéma. ESZ/1 vagy ESZ/3 személyű előadás, az
utóbbi a gyakoribb. Terjedelem szempontjából az epikai műveket feloszthatjuk: nagyepikai (eposz,regény) és kisepikai (novella, tárca) alkotásokra. Formai szempontból
megkülönböztetünk verses- és prózai epikát.

Líra:

érzéseket, gondolatokat kifejező műfajok gyűjtőneve; műnem (dal, óda, elégia, rapszódia, ekloga, tájleíró költemény)
Az epika és a dráma mellett a harmadik irodalmi műnem. A szubjektumnak a többi műfajhoz képest sokkal nagyobb szerepe van. A lírai mű az alkotó közvetlen reflexióit
szólaltatja meg, többnyire rövid terjedelmű problémaköre fokozottabban a jelennel kapcsolatos, nagyobb részt verses. A közvetlen (személyes) líra általában én-formájú, a
közvetett (objektív) líra költője más személyek nevében, látszólag teljesen személytelenül fejezi ki mondanivalóját. Epikai és drámai művek is lehetnek líraiak. A líra
hagyományos felosztása: óda, dithürambosz, rapszódia, dal, elégia. (De ez bővült: bölcselőköltemény, episztola, epigramma, szatíra). Tárgya szerint: szerelmi, gondolati,
leíró, hazafias, forradalmi lírai alkotás.

Regény:

: hosszabb terjedelmű epikai alkotás, melynek a cselekménye több szálon fut, több helyszínen játszódik, fő- és mellékszereplők szerepelnek benne
Nagyepikai műfaj, latinból szármázik (?). Kezdete már a tizenhatodik században megtalálható, de a 19. sz-ban terjedt el a legjobban. Fő jellemzői: 3.személyű előadás hozza
létre. A regényíró beleolvad a műbe. A regény tere általában valóságos tér. Ideje valóságos idő. A táj szorosan hozzátartozik a hőshöz. A regény a világ totális ábrázolására
törekszik. Fontos benne a cselekmény és a történés, a részletek gazdagsága. A regény mindig kapcsolódik az adott kor társadalmához.

BALLADA: tragikus esemény párbeszédes formában elbeszélő epikai alkotás, melyre a zaklatott előadásmód, a balladai homály jellemző

ELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNY: eseményeket verses formában elbeszélő epikai alkotás

HANGSÚLYOS VERSELÉS: A ritmust a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja; alapegysége az ütem ( pl.: János vitéz )

rímfajták: páros rím: a a b b

keresztrím: a b a b

félrím: x a x a

ölelkezőrím: a b b a

MONDA: valóságos helyhez, történelmi eseményhez, személyhez, egy nép eredetéhez fűzött mesés történet

EPIKAI SZERKEZET FELÉPÍTÉSE:

Előkészítés 
Bonyodalom 
Kibontakozás 
Tetőpont 
Megoldás 

Mese: Csodás elemekkel átszőtt történet, cselekménye időben és

  térben is fiktív. Nép- és műmese.( Lásd : 5. -es TK.)