1.

tétel: A légnyomás: fogalma, nagyságának változása a tengerszint feletti magasság és a

levegő páratartalmának függvényében, a légnyomás mérése

Definíció: A levegő súlyából származó nyomást légnyomásnak hívjuk.

Toricelli kísérlet:
Egy méter hosszúságú alul zárt, keskeny (de nem kapilláris) üvegcsövet töltsünk meg
higannyal, majd nyitott végét ujjunkkal befogva fordítsuk meg a csövet, s az ábrán látható
módon merítsük bele egy higannyal félig telt tálba, ezután vegyük el ujjunkat a cső szájáról!

 A higany egy része. a tálba folyik, mintegy 76 cm magas higanyoszlop azonban a csőben
marad. Ennek a nyomását a közlekedőedények törvénye alapján egyensúlyozza a külső
légnyomás. Ezzel a kísérlettel mérte meg Torricelli 1643-ban elsőként a légnyomást.

A légnyomás értéke függ a levegőoszlop magasságától.

A légnyomás mérésére szolgáló eszköz neve: barométer.

2.tétel: Közegellenállás és felhajtóerő a levegőben, szélerőművek

Azt az erőhatást, amelyet a folyadékok, illetve gázok a bennük mozgó testekre kifejtenek,
közegellenállási erőnek nevezzük.
A közegellenállási erő a test közeghez viszonyított sebességével ellentétes irányú.
A közeg (pl. levegő, víz) olyan erőhatást fejt ki a hozzá viszonyítva mozgó testre, amely
csökkenteni „igyekszik” a test és közeg egymáshoz viszonyított sebességét.
A közegellenállás értéke függ:

 a test és a közeg egymáshoz viszonyított (relatív) sebességének négyzetétől

 a közeg sűrűségétől
 a test homlokfelületétől
 a test alakjától
Arkhimédész törvénye:
Minden folyadékba (gázba) merülő testre felhajtóerő hat.
A felhajtóerő nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék (gáz) súlyával.
A kiszorított folyadék (gáz) súlya függ:
− a test térfogatától (hiszen annyi a kiszorított folyadék, illetve gáz térfogata, amekkora a
test térfogata),
− a folyadék (gáz) sűrűségétől.
Felhajtóerő bizonyíthatóan nemcsak folyadékokban, hanem gázokban is hat a testekre. A
hőlégballont és a héliumtöltésű lufit is a felhajtóerő emeli a magasba .

A folyadékban vagy gázban mozgó testre erő hat. Ezt az erőt két komponensre szokás
bontani, a mozgás irányába eső, azt akadályozó, illetve erre merőleges komponensre. A
mozgás irányába eső erő a közegellenállás, a rá merőleges erő neve felhajtóerő. 
A szélerőművek előnyei:
1. Megújuló energiaforrás
2. Nincs károsanyag-kibocsátás
3. Építése rugalmas, míg üzemeltetési költségei alacsonyak
A szélerőmű hátrányai:
1. Kitettség a szélnek
2. Telepítésük helyhez kötött
3. A szélerőmű parkok látványa zavaró