Hidrosztatikai

nyomás
 Folyadékok jellemzői
Nincs állandó alakjuk, mindig
felveszik az edény alakját.

A szükséges tároló edényt összefüggő

anyagként egyenletesen kitöltik.

Részecskéik között nagyon kicsi az

összetartó vonzóerő.
Töltsünk meg egy lufit vízzel!

A víz nyomja
lefelé a lufi alját,
a súlyát is
érezzük, vagyis
lefelé irányuló
nyomás biztosan
hat a
folyadékokban.
 Milyen lehet a nyomó erő?
A nyomóerő sokféle eredetű lehet. Igen gyakran
a testek súlyából származik, függetlenül attól,
hogy szilárd test vagy folyadék nehezedik-e az
alatta lévő test felületére.

A folyadék súlyából származó nyomást

hidrosztatikai nyomásnak nevezzük.
A hidro – görög eredetű szó, jelentése: vízi, víz-.
A statika – görög-latin eredetű szó, jelentése: nyugalmi állapot.
Öntsünk kevés vizet alul
gumihártyával lezárt
üvegcsőbe!

A gumilap kissé
kipúposodik.

Egyre több vizet öntve a

hengerbe, egyre jobban
kipúposodik.
Vagyis a folyadék a súlyánál fogva fejti ki a
nyomást az alátámasztási felületre.
Tapasztalat:
Ugyanazon folyadék
hidrosztatikai nyomása
annál nagyobb, minél
nagyobb a
folyadékoszlop
magassága.
 A folyadékok súlyából
származó nyomást
hidrosztatikai nyomásnak
nevezzük.
Miből származhat a hidrosztatikai nyomás?
A hidrosztatikai nyomásnak az az oka, hogy a
nyugvó folyadék minden rétege nyomja az
alatta lévő folyadékréteget.
 Kísérlet
Tapasztalat:
Ugyanazon folyadék hidrosztatikai
nyomása annál nagyobb, minél
nagyobb a folyadékoszlop
magassága.
 A tároló edény aljára ható
hidrosztatikai nyomás
Nyomás
jele: p
mértékegysége:
N/m2= Pa
Nyomás=nyomóerő/nyomott felület
p=F/A
Töltsük meg vízzel az oldalt
lyukas flakont
Milyen irányban áramlott a víz?

Vízszintes irányban

Hol legnagyobb az oldalnyomás?

A legalsó nyílásnál
Folyadék kiáramlása szűk nyíláson

Miért a legalsó
nyíláson legnagyobb
az oldalnyomás?
Mert itt legnagyobb a
nyílás felett lévő
folyadékréteg.
A folyadékok nyomását gumihártyás
nyomásmérővel, más néven
manométerrel vizsgálhatjuk.
 A manométert vízzel teli üvegkádba
helyezzük

A gumilapot a víz felfelé nyomja.

Minél mélyebbre nyomjuk a vízben, annál
nagyobb a gumilap deformációja.
 1.
A hidrosztatikai
nyomás függ a
folyadékoszlop
magasságától!
Jele: h
Mértékegysége: m (méter)
 Hidrosztatikai paradoxon
A tölcsér emelésének, illetve
süllyesztésének hatására az
üvegtölcsérre kötött hártya
erősebben, illetve gyengébben
dudorodik ki.

A hengerrel összehasonlítva
mutatja, hogy a nyomás a
folyadékoszlop magasságától
és nem pedig tömegétől függ.
Öntsünk az egyik csőbe vizet a másikba
ugyanannyi mennyiségű higanyt.

Mi történik?

A gumilap
különbözőképpen
domborodik ki.
Tapasztalat:
Azonos magasságú,
különböző sűrűségű
folyadékoszlopok
hidrosztatikai
nyomása annál
nagyobb, minél
nagyobb a folyadék
sűrűsége.
 2.
A hidrosztatikai
nyomás függ a
folyadék
sűrűségétől!

Jele: ρ
Mértékegysége: kg/m3
Állapítsd meg milyen irányú a víz
nyomása az alábbi kísérletnél!
Folyadékoknak
lefelé,
felfelé és
oldalra ható
nyomása is van.
 Tölcsér helyzetét ugyanabban a
mélységben változtatjuk,

folyadék helyzete nem változik,

a nyomás értéke minden esetben ugyanakkora.
A hidrosztatikai nyomás nem irányfüggő!
 Hidrosztatikai nyomás
kiszámítása a folyadék
belsejében
folyadék sűrűsége • folyadékoszlop magassága • gravitációs gyorsulás
g=10m/s2

p=ρ • h • g
Hidrosztatikai nyomás a
súlytalanság állapotában
Ha lyukas flakonba vizet töltünk,
akkor a lyukakon át spriccel ki a víz.

Vízzel telt flakont kiejtjük a kezünkből, míg

szabadon esik, addig nem folyik ki belőle a víz.

A súlytalansági állapotban nincs a

folyadékoknak hidrosztatikai nyomása.
Milyen a vastagságú üvegből készültek a
„tároló edények”?
Milyen a gátak „formája”?
 Helyezd el a búvárokat a tenger
különböző mélységeiben!
Milyen búvárfelszerelése vannak?
Ha a nagyobb nyomású térből az ember túl hamar ér
kisebb nyomású helyre, akkor lép fel dekompressziós,
vagy keszonbetegség.

Tünetei: izomfájdalom , fulladásérzés, fejfájás,

remegés, mellcsont mögötti fájdalom, érzészavarok,
kis pontszerű bőr alatti vérzések, öntudatzavar, stb.
 Keszonbetegség
gyógyítása:
A páciensek egy speciális kialakítású nyomásálló kamrában,
keszon kamrában a normál légköri nyomásnál 2,5-szer
nagyobb nyomáson 100%-os, orvosi tisztaságú oxigént
lélegeznek be. A koncentráltan belélegzett oxigén a szokványos
körülményeknél 15-20-szoros koncentrációban éri el a
sejteket, szöveteket.
A megnövekedett oxigénmennyiség hatására
olyan élettani folyamatok indulnak be a
szervezetben, amelyek a sérült, nehezen
gyógyuló területek gyorsabb regenerációját
idézik elő.
Hasonlítsd össze az edények aljára
ható hidrosztatikai nyomást!
Az egyik végén gumihártyával lezárt üvegcsőbe
töltsünk különböző magasságba vizet!
Hasonlítsuk össze a gumihártyák megnyúlása
alapján az edény alján észlelhető nyomást!
 Töltsünk h3-nak megfelelő magasságba tömény
sós vizet a hengerbe! Hasonlítsd össze a nyomást
a tiszta víznél észlelt nyomóhatással!
Hasonlítsuk össze az azonos mélységben lévő, de
különböző helyzetű gumihártya esetében a
hidrosztatikai nyomásokat.

p1…..p2… .p3

1.
3.
2.
 A folyadékok közismert tulajdonsága, hogy
bennük a nyomás minden irányba gyengítetlenül
terjed. Nyugvó folyadékban a külső nyomás a
folyadék belsejében mindenhol ugyanannyival növeli
meg az ott levő hidrosztatikai nyomást.

Ez a Pascal törvénye.
 Hidrosztatikai paradoxon
A tölcsér emelésének, illetve
süllyesztésének hatására az
üvegtölcsérre kötött hártya
erősebben, illetve gyengébben
dudorodik ki.

A hengerrel összehasonlítva
mutatja, hogy a nyomás a
folyadékoszlop magasságától
és nem pedig tömegétől függ.
Mindkét végén nyitott cső végére szorítsunk könnyű műanyag
lapot, és nyomjuk vízbe a csövet!
Ezután a lapot elengedhetjük, mert a folyadék nyomásából
származó erő a cső aljára szorítja azt.

Töltsünk lassan vizet a csőbe!

Megállapítható, hogy a lap
akkor válik le a cső aljáról,
amikor a betöltött víz szintje
eléri az edény vízszintjét.
Különböző alakú, de azonos
alsó keresztmetszetű csöveket
használva bemutatható, hogy
a nyomás nem függ az edény
alakjától és a folyadék
térfogatától.
 Kísérlet
A hidrosztatikai nyomás nagysága nemcsak méréssel,
hanem számolással is meghatározható, ha ismerjük az
egységnyi felületre nehezedő folyadék nyomását.

Vízibuzogány dugattyúját befelé mozgatva az edény minden

nyílásán egyenlő erősséggel lövell ki a víz.
A dugatytyú nyomó hatását a víz részecskéi továbbítják.
A folyadék belsejében tehát külső erőhatással is létrehozhatunk
nyomást. Ez a külső nyomás a folyadék belsejében mindenhol
ugyanolyan mértékben észlelhető.
 Következtetés
Nyugvó folyadék adott pontjában a nyomás nagysága a
külső nyomástól és a hidrosztatikai nyomástól függ.
Nyugvó folyadékban a
külső nyomás a folyadék
belsejében mindenhol ugyanannyival növeli
meg az ott levő hidrosztatikai nyomást.
Ez Pascal törvénye.
 Gyakorlati alkalmazás
Hidraulikus emelő
A hidraulikus emelő két különböző átmérőjű,
folyadékkal töltött hengerből áll, amelyeket
egy-egy dugattyú zár le.

A kisebb henger dugattyújára kifejtett erő által

a folyadékban létrehozott nyomás a másik
henger nagyobb felületű dugattyúján
ugyanakkora nyomást, tehát nagyobb
erőhatást fejt ki.

Hasonló elven alapul a gépkocsik

fékrendszerének működése is, ahol a fékpedál
nyomását a fékfolyadék a négy féktárcsához
továbbítja. Ennek hatására a féktárcsák
nekiszorulnak a kerekeknek, és lassítják azok
mozgását.
 Hidraulikus emelő
A hidraulikus emelő két különböző átmérőjű,
folyadékkal töltött hengerből áll, amelyeket egy-egy
dugattyú zár le. A kisebb henger dugattyújára kifejtett
erő által a folyadékban létrehozott nyomás a másik
henger nagyobb felületű dugattyúján ugyanakkora
nyomást, tehát nagyobb erőhatást fejt ki.
Hidraulikus prés