Felhajtóerő

Jelenség: ha a teteket folyadékba helyezzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a rugós erőmérő
kevesebb értéket mutat, mint a levegőben, azaz a súlya csökken.
https://www.youtube.com/watch?v=v6YhEA3YFOo

https://www.youtube.com/watch?v=A4X3INTwnzI

Mi lehet az oka a súlycsökkenésnek, Milyen erők hathatnak a testre?

A folyadékok belsejében minden irányba hat a
hidrosztatikai nyomás. Itt csak a lefelé ill. felfelé ható
nyomások vannak feltüntetve, mivel a két oldalról ható
oldal irányú nyomások kiegyenlítik egymást. A nyomás
nagysága itt csak a folyadékoszlop magasságától függ.
Ha a testre nyomás hat , akkor erőt is fejt ki a folyadék
a testre. Az oldal irányú erőket a fent említett okok
miatt figyelmen kívül hagyjuk.
Tehát a testre lefelé az F1, felfelé az F2 erő hat a
hidrosztatikai nyomásból adódóan. Ennek a két erőnek az
eredőjét nevezzük felhajtóerőnek Ff
Felhajtóerő nagyságára vonatkozó összefüggést az
Arkhimédész törvénye írja le.
Folyadékokba és gázokba merülő testre felhajtóerő hat. A
test látszólag súlyveszteséget szenved, amely nagyságra
nézve egyenlő a test által kiszorított, azaz a test bemerülő
részével azonos térfogatú folyadék vagy gáz súlyával.
Határozzuk meg a felhajtóerő nagyságát képlettel is.
Feltételezzük, hogy a testet teljesen ellepi a folyadék, felhasznált összefüggések:
ph= ρ∙ g ∙h ρ−folyadék sűrűsége F= p ∙ A V t= A ∙ h h=h2−h 1

F f =F 2−F 1= p2 ∙ A− p1 ∙ A= ρ∙ g ∙h 2 ∙ A− ρ∙ g∙ h1 ∙ A=ρ ∙ g ∙ A ∙ ( h2−h1 )

F f =ρ∙ g ∙ A ∙ h= ρ∙ g ∙V t =mf ∙ g

Ha a test csak részben merül be a folyadékba ( általános összefüggés)

F f =ρf ∙ V b ∙ g
Testek viselkedése folyadékban.
1/ Elmerül, ekkor a test sűrűsége nagyobb a
folyadék sűrűségénél
2/ Lebeg, ekkor a test és a folyadék sűrűsége
azonos nagyságú
3/ Úszik, ekkor a test sűrűsége kisebb, mint a
folyadék sűrűsége.

Vajon meddig merül el egy test a folyadékban?

Az ábrán látható, hogy a lebegés és az úszás esetén a felhajtóerő és a testre ható gravitációs
erő nagysága megegyezik.
F f =F g=m∙ g

ρ f ∙ V b ∙ g=ρt ∙ V t ∙ g

V b ρt
=
V t ρf

Inhomogén testeknél (pl. hajó) a test átlagsűrűségével számolunk.

Feladatok
1/ Egy 20 m2 nagyságú tutajra 8 tonna tömegű felszerelést pakolunk. Milyen vastagnak kell
lenni a tutajnak, ha azt szeretnénk, hogy még 20 cm kilátszódjon a vízből és a fa sűrűsége
600 kg/ m3?
2/ Egy 30 m2 nagyságú tutajra 9 tonna tömegű felszerelést pakolunk. Milyen vastagnak kell
lenni a tutajnak, ha azt szeretnénk, hogy még 30 cm kilátszódjon a vízből és a fa sűrűsége
600 kg/ m3?
3/ Egy 800 dm3 térfogatú, 0,3 tonna tömegű üres tartályt egy rugóval egy olajjal teli kád
aljához rögzítünk úgy, hogy ¼-ed része kint van. Mekkora erő feszíti a rugót és mennyi a
megnyúlása, ha az olaj sűrűsége 800 kg/ m3 és a rugó erősége 40 kN/m ?
4/ Egy 900 dm3 térfogatú, 3,4 tonna tömegű testet rugón 2/3-ad részéig alkoholba
lógatunk. Mekkora erő húzza a rugót és mekkora a megnyúlása, ha az alkohol sűrűsége 700
kg/ m3 a rugó erősége 50kN/m ?