Fizika összefoglalás

31.lecke
Hidrosztatikai nyomás
Egy folyadék felszíne alatt h mélységben a ρ sűrűségű folyadék súlyából
származó nyomás minden irányban
p = ρ · g ·h.
Egy külső erő által a folyadék felületén létrehozott nyomás a térfogat minden
pontjában gyengítetlenül megjelenik.

Abban az esetben, ha a ρ sűrűségű nyugvó folyadék felszínére pk külső nyomás

hat, a felszíntől h mélységben a nyomás.
p = pk + ρ · g · h

32.lecke
Levegő sűrű sége 0 °C-on, normál légköri nyomáson 1,29 kg/m3
A légnyomás mérésére alkalmas eszközöket barométereknek nevezzük.
Elterjedt légnyomásmérő az úgynevezett aneroid barométer. Ez egy légritkított
fémdoboz, aminek egyik oldala vékony lemez, amelyet belülről egy rugó feszít.
33.lecke
Felhajtóerő
Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított
víz súlya.
felhajtóerő: Ffelhajtó = ρf · g · h ·A

Testek úszása
Ha a folyadék sűrűsége kisebb, mint a testé, akkor az eredő erő a testet az
edény aljához szorítja. Ha a folyadék sűrűsége nagyobb, mint a testé, akkor a
test úszik a folyadék felszínén. Ha a két sűrűség azonos, akkor test a felszín alatt
bármelyik pontban egyensúlyban van. Ezt lebegésnek nevezzük.

34.lecke
Közegellenállási erő
A levegőben vagy a folyadékban mozgó testekre a súrlódáshoz hasonló,
mozgást akadályozó erő hat. Ezt az erőt közegellenállási erőnek nevezzük.
Jele: Fkö .
A közegellenállási erő iránya mindig ellentétes a testnek a közeghez viszonyított
sebességével.

A közegellenállási erő függ:

– az illető test közeghez viszonyított relatív sebességének négyzetétől, Fkö ~
v2 ;
– a közeg sűrűségétől, Fkö ~ ρ;
– a test homlokfelületétől, Fkö ~ A;
– a test alakjától (k). Fkö = k · A · 1 2 ρ · v
A nyomáskülönbségből egy felfelé irányú emelőerő származik. Ezt az erőt
aerodinamikai felhajtóerőnek nevezzük.

Bernoulli-törvény
A torlónyomás a folyadék sűrűségével (ρ) és a sebesség (v) négyzetével
arányos:
ptorló = 1/2 ρ ·v2 .

Vízszintesen áramló közeg (folyadék vagy gáz) bármely keresztmetszetén a

sztatikus nyomás és a torlónyomás összege állandó.
p + 1 2 ρ · v2 = állandó
Egy áramlási cső bármely két keresztmetszetére fennáll tehát, hogy:
p1 + 1/2 ρ· v1/2 = p2 + 1/2 ρ· v2