A NYOMÁS

KÉSZÍTETTE: BALLA ZSÓFIA

NYOMOTT FELÜLET,
NYOMÓERŐ

• Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező felületeit

nyomott felületnek nevezzük. Jele: A.
• Annak az erőnek, amellyel az egyik test nyomja a
másikat, nyomóerő a neve. Jele: Fny .
• A nyomóerő mindig merőleges a nyomott felületre.
• Egyenlő nyomóerőnél minél kisebb a nyomott felület
annál jobban nyomják egymást a testek.
• Azt a fizikai mennyiséget, amely megmutatja, hogy
mekkora az egységnyi felületre jutó nyomóerő,
nyomásnak nevezzük. Jele: p. Nyomás=
nyomóerő/nyomott felület
• p= Fny/A Mértékegysége: N/m2 neve:pascal.
• Ha a nyomást növelni akarjuk, akkor vagy a nyomóerőt
kell növelni, vagy a nyomott felületet csökkenteni
A FOLYADÉKOK NYOMÁSA
• A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai
nyomásnak nevezzük. Oka: a nyugvó folyadék minden
rétege nyomja az alatta levő folyadékréteget.
• Ugyanazon folyadék hidrosztatikai nyomása annál
nagyobb, minél nagyobb a folyadékoszlop magassága.
• Azonos magasságú, különböző sűrűségű
folyadékoszlopok hidrosztatikai nyomása annál
nagyobb, minél nagyobb a folyadék sűrűsége.
• A hidrosztatikai nyomás egy adott folyadékban
ugyanolyan mélységben minden irányban egyenlő
nagyságú.
• (Nyugvó folyadékban) a külső nyomás a folyadék
belsejében mindenhol ugyanannyival növeli meg az ott
levő hidrosztatikai nyomást. Ez Pascal törvénye.
A GÁZOK NYOMÁSA

• A levegő a benne levő minden testre nyomást gyakorol.

Ez a nyomás a légnyomás, amely a levegő súlyából
származik.
• A légnyomást Torricelli olasz tudós mérte meg először.
• A légköri nyomás átlagos értéke a tengerszint
magasságában a 76cm magas higanyoszlop nyomásával
egyenlő. Értéke közelítőleg: 100kPa.
• A llégnyomást barométerrel mérhetjük.
• A tengerszint feletti magasság növekedésével a légnyomás
nagysága csökken. Oka: a légtérben fölfelé haladva a
levegőoszlop magassága és átlagsűrűsége is egyre kisebb
lesz.
• A légnyomás a levegő páratartalmától is függ. Ha a
páratartalom növekszik akkor kisebb lesz a légnyomás.
• Zárt térben a gázok nyomása annál nagyobb, minél több
részecske ütközik másodpercenként az edény falához.
• Zárt edényben a gáz nyomását úgy növelhetjük, hogy
állandó térfogatú tartály esetén növeljük a részecskék
számát vagy csökkentjük a gáz térfogatát, miközben a
gázrészecskék száma állandó.
• Növelhető a gáz nyomása a hőmérséklet emelésével is.
Ilyenkor élénkül a részecskék mozgása, ezért többször és
erősebben ütköznek az edény falának.
KÖZLEKEDŐ EDÉNYEK ÉS
HAJSZÁLCSÖVEK

• Azokat a felül nyitott edényeket, amelyeknek ,,szárai”

úgy vannak alul összekötve, hogy egyikből a másikba a
folyadék szabadon áramolhat, közlekedő edényeknek
nevezzük.
• A közlekedőedényben a folyadék arra áramlik, ahol
ugyanabban a vízszintes síkban kisebb a hidrosztatikai
nyomás.
• A közlekedőedény minden szárában a nyugvó folyadék
felszíne ugyanabban a vízszintes síkban van.
• HAJSZÁLCSÖVEK:
• A kis belső átmérőjű csöveket hajszálcsöveknek
nevezzük.
• Ha egy közlekedőedény ágai között hajszálcsövek is
vannak, a folyadékfelszínek nem ugyanabban a
vízszintes síkban helyezkednek el. Ezt a jelenséget
hajszálcsövességnek nevezzük.
FELHAJTÓERŐ

• A folyadék a benne lévő testre felfelé irányuló erővel

hat. Ezt az erőt felhajtóerőnek nevezzük.
• A felhajtóerő létezését Arkhimédész görög
természettudós fedezte fel.
• A felhajtóerő a hidrosztatikai nyomásból származtatható.
• Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő
hat. A felhajtóerő egyenlő nagyságú a test által
kiszorított folyadék vagy gáz súlyával. Ez Arkhimédész
törvénye.
A TESTEK ÚSZÁSA, LEBEGÉSE
ÉS ELMERÜLÉSE

• Azt, hogy egy test fenn marad vagy elmerül a

folyadékban, a testre ható gravitációs erő és a felhajtóerő
egymáshoz viszonyított nagysága határozza meg.
• Egy test akkor merül el egy folyadékban, ha a testre ható
gravitációs erő nagyobb, mint a felhajtóerő. Ez akkor
teljesül, ha a test sűrűsége nagyobb mint a folyadék
sűrűsége.
• Lebeg a folyadékban ha a test sűrűsége egyenlő a
folyadék sűrűségével.
• Egy nyugalomban levő tömör test csak akkor úszik egy
folyadék felszínén, ha sűrűsége kisebb, mint a folyadék
sűrűsége.