Biofizika ellenőrző kérdések

9. Ellenőrző kérdések

10. Ellenőrző kérdések

Mi a diffúzió?
Bizonyos anyagok a rendelkezésükre álló gáz- vagy folyadéktérben előbb-utóbb szétoszlanak
(pl. a kávéba tett cukor az oldódást követően eloszlik a teljes térfogatban, a vázába tett rózsa
illata előbb-utóbb érezhető az egész helyiségben). Ezt a szétterjedési folyamatot nevezzük
diffúziónak.
Mit nevezünk ozmózisnak?
A vízmolekula diffúziója a sejtmembránon keresztül. Sejtmembrán számos anyagra nézve nem
átjárható, de a víz szabadon át tud
Mi történik passzív diffúzió során?
A facilitált diffúzió passzív transzportfolyamat, amely a membránba
ágyazotttranszportfehérjék segítségével játszódik le.Az anyag csak a szállító (transzporter)
fehérje konformációváltozásával tud átjutni; nincs nyitott pórus-szerkezet. Reverzibilis
konformáció változás, ATP felhasználás nélkül. Átjutás az anyag koncentráció-gradiensének
megfelelően

Mit jellemez a Michaelis-Menten egyenlet?

Mit mond ki Bernoulli törvénye?
Vízszintes csőben áramló közeg (folyadék vagy gáz) bármely pontjában a sztatikus és torló
nyomás összege állandó.
A Bernoulli törvény értelmében ahol az áramlási sebesség nagyobb, ott a nyomáskisebb, és
fordítva . Amikor egy közeg és egy lapos test egymáshoz viszonyítva mozog,a testet emelőhatás
éri. Ezt az erőhatást dinamikai felhajtóerő jellemzi . A legnagyobb emelőhatást és alegkisebb
közegellenállást a Zsukovszkij profilú szárnyfelületek biztosítanakrepülőgépek sebességét pitot
csővel mérik.
Milyen transzport fehérjéket ismer?Sorolja fel őket!
Uniport(er),Szimport(er),Antiport(er)
 Jellemezze az aktív transzportot!
Ahol a folyamat energiát igényel, az anyagtranszport a kisebb koncentrációjú hely felől történik
a nagyobb felé. Koncentráció különbséget hoz létre.

Írja le a Na+/K+ pumpa működését!

Funkció: Energiabiztosítása más transzport folyamatokhoz, ozmotikusnyomás csökkentése,
membránpotenciál (elektrogén 3 Na+ ki/2 K+ be, diffúziós potenciál forrása)
Hogyan történik a glükóz felvétele a bél lumenében?
x

11. Ellenőrző kérdések

I. Folyadékok áramlása, a vérkeringés alapjai:
1. Melyek a folyadékok mechanikájának tárgyalása során leggyakrabban
használt fizikai mennyiségek?

2. Mi a hidrosztatikai nyomás, áramlási sebesség, áramerősség, viszkozitás?

a) Hidrosztatikai nyomás: a folyadékok belsejében minden pontban tapasztalható, a
folyadék súlyából származó nyomás
b) Áramlási sebeség: egy adott folyadékrészecske sebessége az áramlási vonalban
(megjegyzés: egy adott áramló folyadékon belül is változik!)
c) Áramerősség: egy adott keresztmetszeten időegység alatt átáramló folyadéktérfogat

d) Viszkozitás: A viszkozitás (belső súrlódás) megmutatja, hogy a reális folyadék

mennyire képes ellenállni a nyíróerőknek. A viszkozitás a folyadék folyással szembeni
ellenállásának mértéke
 3. Hogyan értelmezhető a kontinuitási egyenlet a keringési rendszerre?
Ideális folyadék áramlása esetén a cső valamely helyén a keresztmetszet minden
pontjában azonos az áramlási sebesség. Az egyes folyadékrétegek között, illetve a cső
falán nincs súrlódási erő. Nincs sebességváltozás, a rétegek együtt mozognak

4. Mit fejez ki a Bernoulli-törvény?

A térfogatra normált kinetikai és a helyzeti energia, valamint a nyomás összege egy adott
áramlási vonalban konstans ideális folyadékokban

5. a) Mi a különbség a lamináris és turbulens áramlás között?

L: kis áramlási sebességnél a folyadék rétegekben áramlik (keveredés nélkül), mintha
végtelen számú koncentrikus cső mozogna
T: kritikus sebességen túl rendezetlen, kavargó áramlás alakul ki (cső közepe)

b) Hogyan alkalmazhatóak az áramlásbeli különbségek vérnyomásmérés során?

Azonban a vérerek falára ez nem igaz, ugyanis azok rugalmasak és képesek változtani
átmérőjüket (pl. a vérnyomás szabályozásnál).A rugalmas falú csőnek van egy előnye a
merevvel szemben: kisebbnyomáskülönbség elegendő ugyanakkora Ivfenntartásához. Viszont
minimális nyomás megléte (kritikus záródási nyomás) szükséges a csőben, különben csőfal
összeesik és megszűnik az áramlás. Ezen felül, a rugalmas aorta/artéria falnak továbbifontos
szerepe is van a keringésben (bal ábra lenn): a szív systolés ciklusa alatt az ér fala kitágul és
energiát raktároz el (elasztikus potenciális energia formájában),melyet „visszatáplál” a
diasztolés periódus során az ér kontrakciójakor, ezzel a vér pumpálását segíti elő.
II. A légzés biofizikája:
1. Mi a légutak és a tüdő funkciója?
 Légcsere 
 Szennyezések kiszűrése  Levegő párásítása
 Termoreguláció  Immunológiai védelem
 Levegő hőmérséklet beállítása

2. Mi a légzés mechanizmusa?
A tüdőlégzés megvalósításának alapja a mellkas és a mellüreg változtatható térfogata,
mely belégzéskor megnövekszik, míg kilégzéskor visszatér az alapállapotába. A térfogat
növekedése belégzéskor úgy valósul meg, hogy: 1) A bordák, a bordaközi izmok
működésének megfelelően egy lógó alapállapotból megemelkednek, aminek során a
mellkas fala kijjebb mozdul megnövelve ezzel a mellkas térfogatát. A bordák végeinek a
kijjebb mozdulása a talicska-típusú egykarú emelők működésének megfelelően történik,
 melyek emelésében a bordaközi izmok vesznek részt. 2) A rekeszizom összehúzódik és
ezzel lefele mozdul, mely hozzájárul a mellüreg térfogatának a megnövekedéséhez.
Belégzéskor tehát az aktív izomműködés hatására megnő a mellüreg térfogata, mely
maga után vonja a tüdők térfogatának a növekedését. A megnövekedett tüdőtérfogat,
Boyle törvényének (pV=állandó, ahol p: nyomás és V: térfogat) megfelelően csökkent
tüdőbeli gáznyomást eredményez. Emiatt nyomáskülönbség alakul ki a külvilág és a tüdő
belseje között, aminek hatására a levegő a légutakon keresztül a tüdőbe áramlik.

3.Hogyan történik a gázcsere?

A tüdőben a gázcsere, az oxigén vérbe- és a széndioxid levegőbe juttatása, az
alveólusok szintjén valósul meg. Ennek során az oxigén először az alveoláris
levegőből, ami a légutakban megszűrődött, felmelegedett és vízzel telítődött, egy az
alveoláris sejtek felületét beborító vizes közegbe oldódik be. Ezután átdiffundál az
alveoláris sejten, majd egy sejtek közötti extracelluláris rétegen, végül a kapilláris ér
endotél sejtjén keresztül bejut a vérbe (piros nyíl az ábrán). Itt a vörösvértest (vvt)
membránján keresztül bejut (diffúzió) a vvt-be, ahol kémiai kötéssel hozzákötődik a
hemoglobinhoz. Egészségesekben a vvt kb. 1 másodperc alatt jut át a tüdő egyetlen
alveólusának a kapillárisán.

4. Mi a légzési munka?
A légzési munka két komponensből tevődik össze: a compliane-munkából, ami a tüdő
és a mellkas tágítására fordítódik, és a rezisztív munkából, ami a légúti ellenállás
leküzdésére fordítódik. A két munka összege a teljes légzési munka.
Emelkedő légzési frekvencia esetén a mellkas kitérése csökken, így kevesebb az
elasztikus- azaz a compliance munka. Ellenben a levegőoszlop többször kerül
megmozdításra, a légúti ellenállást többször kell legyőzni, így a rezisztív munka
emelkedik. A teljes munka legkisebb a 14-16-percenkéni légzésszám mellett. Ez alatt,
illetve e fölött fokozatosan emelkedik.

5.Mi a compliance?
A tüdő tágulékonysági képességének a mértéke. A tüdő compliance azzal a térfogat
növekedéssel egyezik meg, amennyivel a vizsgált tüdő térfogata megnő egységnyi
nyomásnövelés alkalmazásakor. Üreges szervek tágulékonysága: a belső nyomás
növelés hatására a térfogat növekedésére való hajlam, mely a mechanikai ellenállással
fordítva arányos. A compliance tehát egységnyi nyomás változásra eső térfogat
változás, mely a tüdő
6. Milyen szerepe van a surfactant-nek az alveolusokban
Felületaktív anyagok hidrofil és hidrofób molekularészekkel a felületi feszültség
csökkentésére a tüdőben
12. Ellenőrző kérdések
Sorolja fel a sejtmembrán fő funkcióit!
Mik a sejtmembrán alkotóelemei?
Foszfolipidek, koleszterin ,egyéb lipid molekulák.
Amfifil természetű molekulák: a molekula nagyobb része hidrofób (víztaszító), kisebb
része hidrofil

MI a lipid kettősréteg fő feladata?

Mit fedezett fel a membránokkal kapcsolatban Singer-Nicolshon, Frye és Edidin?
Frye és Edidin sejtfúziós kísérlete bizonyította a biológiai membránok dinamikus
voltát. (A mozaik elnevezés arra utal, hogy a membrán sok különféle alkotóelemből:
fehérjékből, szénhidrátokból és lipidekől áll, amelyek a sejt felületét lefedik, mint egy
mozaik csempéi. Az 1972-ben kidolgozott modell a sejtmembránt kétdimenziós
folyadékként írja le, amely megengedi a membránkomponensek korlátozott
oldalirányú (laterális) diffúzióját.)

Mit nevezünk lipid draftnak?

Plazmamembrán nem a lipidek és fehérjék homogén egysége , hanem különböző
összetételű mikrodoméneket is tartalmaz.Az ún. lipid tutajok (angolul: lipid raft-ok)
nagyobb mennyiségben tartalmaznak glikoszfingolipideket és koleszterint Feladat:
kompartmentalizáció, jelátviteli folyamatok platformja

Mi határozza meg a membrán permeabilitását különféle részecskékre?

Hogyan csoportosíthatjuk a transzport folyamatokat:
a membránon való áthatolás mechanizmusa szerint:
• 1. vizes csatornán át történő diffúzió,
• 2. lipidfázison át zajló diffúzió,
• 3. a membránban lévő szállítók segítségével (lehet passzív és aktív egyaránt),
A membránon át történő anyagmozgás energiaigénye szerint:
• 1.passzív, ahol a folyamat energiát nem igényel, a transzport a koncentráció
gradiensnek megfelelő irányba zajlik, a koncentráció-különbségki egyenlítődik,
• 2. aktív, ahol a folyamat energiát igényel, az anyagtranszport a kisebb
koncentrációjú hely felől történik a nagyobb felé. Koncentráció különbséget hoz létre

13. Ellenőrző kérdések

I. Bioelektromos jelenségek:
1. Hogyan valósul meg az iontranszport a membránon keresztül?
2. Hogyan osztályozhatók az ioncsatornák? Mik a főbb funkcióik?
a) Kapuzás
- feszültés - membránfeszültség által kapuzott
- lingand - háttércsatorna
- hírvivő molekula
b) Szelektivitás
- Nagy szelektivitás 4 alegység
- Kis szelektivitás 5 alegység
- Nem szelektív csatornák 6 alegység
Főbb funkciók:
a) Membránpotenciál kialakítása és szabályozása: nyugalmi, akciós
b) Intracelluláris ionkoncentráció változás: Ca2 + emelkedés

3. Mi a membránpotenciál és annak jelentősége?

F:Sejtmembrán két oldala között mérhető elektromos potenciálkülönbség .
J: A nyugalmi MP biztosítja a sejt alapvető funkcióihoz szükséges ionkoncentrációkat
és transzportmechanizmusokat. A MP változása szorosan kapcsolódik speciális
sejtfunkciókhoz, mint pl. apoptózis, sejtosztódás, térfogatszabályozás

4. Mi az akciós potenciál, mik a jellemzői, mik a funkciói?

F:Eltovábbítás, izomösszehúzódás
J: Ingerelhető sejtekben a membránpotenciál karakterisztikus időbeli változása
• Megfelelő inger ha-tására alakulnak ki
• Karakterisztikus, időfüggő membrán potenciál változások
• Az egyes AP-k : -amplitúdója ,-alakja, -hosszúsága igen hasonló
• Az inger erőssége az AP-ok frekvenciá-jában kódolt.

II. Szervek elektromos aktivitásának mérése

1. Hogyan zajlik a szív elektromos ingerületvezetése?
2. Mi az elektrokardiogram (EKG)? Milyen információkkal
szolgál?
3. Hogyan jellemezhetőek az Einthowen-féle standard
elvezetések? Mit jelent az Einthowen-háromszög?
4. Mik az elektroenkefalográfia (EEG) módszer jellemzői?
 Nincs térbeli és időbeli  Nincs jellegzetes jelalak
szinkronizáció  A csontos koponya árnyékoló
 Nincs kitüntetett irány hatása
5. Milyen típusú ”agyhullámok” 5. Gamma hullámok (25–100 Hz)
különböztethetőek meg?
1. Delta hullámok (1-3 Hz)
2. Theta hullámok (3,5–7,5 Hz)
3. Alfa hullámok (8–13 Hz)
4. Béta hullámok (12–33 Hz)

14. Ellenőrző kérdések

1. Hogyan viselkednek a csontok terhelés hatására?
2. Mivel magyarázható a csontok teherbíró képessége?
3. Hogyan befolyásolják a csontok tulajdonságai
a sportolók terhelhetőségét?
4. Mi határozza meg az ízületekre ható erők
nagyságát?
5. Hogyan függ a szarkomer ereje a hosszától?
6. Mi a csúszófilamentum modell?
7. Hogyan szabályozza a kálcium a harántcsíkolt
izomban a kereszthíd kialakulását?
8. Mi határozza meg az izomösszehúzódás sebességét?