Sejt: sejtorganellumok, sejtosztódás

Prokarióta-Eukarióta sejt
 két nagy csoportba tehető: prokarióta és eukarióta
 prokarióta: baktérium
 eukarióta: növényi és állati sejtek, gombák
Sejt
 legkisebb élő egység
 az emberi sejteknek együtt kell működniük
 emberi sejt mérete és alakja és funkciója változó
 szervezetben lévő sejt mindegyike egy-egy feladatra specializálódott
Sejtorganellumok
Citoplazma – citoszol

 citoplazma ásványi anyagok, gázok, szerves molekulák és sejtorganellumok vizes

oldata.
 A sejtmembrán és a sejtmag között található.
 A citoszol a citoplazma vizes része.
 Számos kémiai reakció zajlik benne.
Citoplazma-Citoszkeleton

 A citoszkeleton fibrilláris fehérjék csoportja.

 Strukturális támaszt nyújtanak a sejteknek, a sejtek mozgásához, a sejtek
osztódásához és a sejten belüli anyagszállításhoz is elengedhetetlenek.
 A citoszkeleton egy összetett, fonalszerű hálózatot alkot az egész sejtben,
 amely 3 különböző típusú fehérje alapú filamentumból áll: mikrofilamentumokból,
mikrotubulusokból köztes filamentumokból
Mikrotubulus
 legvastagabb
 tubulin nevű fehérje alegységeibőll állnak
 fenntartják a sejt alakját és szerkezetét
 segít ellenállni a sejt összenyomódásának
 szerepet játszanak az organellumok elhelyezkedésében
Sejtnyúlványok (csillók, ostor)

 mikrotubulusok alkotják
 csilló(cilia): a test számos részén is megtalálható: légzőrendszer légútjait bélelő
hámsejtek,női petevezeték
 ostor(flagellum): csillóknál nagyobb, mozgatást segíti – pl:.spermium
 Citocentrum (centriólum)

 sejtmag közelében található

 2 rövid egyforma, mikrotubulus szerkezet
 csilló, ostor kiindulópontja
 segít a DNS szétválasztásban a sejtosztódás során

Mikrofilamentum
 citokelesztális filamentumok vékonyabb típusa
 elsődleges alkotóeleme az atktin – láncokat alkotó fehérje pl: izomszövet
 aktin: sejtosztódás során fontos szerepet játszik
Köztes filamentum

 mikrotubulusok és mikrofilamentumok között helyezkedik el

 keratin nevű fehérje alegységeiből állnak
 fontos a sejt alakjának és szerkezetének fenntartásában
 ellenállnak a feszülésnek
 Segítenek az organellumok sejtben való rögzítésében.
 A sejteket más sejtekkel is összekötik

Sejtmembrán
 két foszfolipid rétegből áll (lipid kettős réteg)
 egyik réteg lipidkarjai a másik réteg lipidkarjai felé néznek
 a két réteg határfelületén találkoznak.
 foszfátcsoport negatív töltésű, így a fejrész poláris, hidrofil.
 A lipid karok viszont töltés nélküliek, azaz apolárisak, hidrofóbok
 számos fehérje található benne
Az integráns fehérje a membránba ágyazódik:
 Ioncsatorna
 Sejtfelismerő
 Enzim
 Sejtadhézió
 Receptor
 Receptorként és ioncsatorna
A perifériás fehérjék jellemzően a lipid kettősréteg belső vagy külső felületén találhatók.
Glikokalix
 membránfehérjékből és membránlipidekből kinyúló szénhidrátok együttsen
alkotják
 sejtet körülvevő, pelyhesnek tűnő bevonat
 Szerepe:

 lehetővé teszik a sejt számára, hogy egy másik sejthez kapcsolódjon,

 tartalmazhat hormonok receptorait,
 vagy a tápanyagok lebontására szolgáló enzimeket
 az adott személy genetikai felépítésének termékei
A belső membránrendszer organellumai
 Az belső membránrendszer organellumai közé tartozik:
 Endoplazmatikus Retikulum (ER)
 Golgi-apparátus
 Vezikulumok
Ezek az organellumok együttesen látják el bizonyos termékek előállítását, csomagolását és
kivitelét a sejtből
Endoplazmatikus retikulum (ER).
 csatornarendszer
 áll: sejtmagot borító magmembránnal, kettős lipidréteg
 durva er (DER): azért hívják így mert membránját beágyazott szemcsék, úgynevezett
riboszómák tarkítják.
 Elsődleges feladata a sejtmembránba szánt, vagy a sejtből exportálandó fehérjék
szintézise és módosítása.
 sima ER-ből (SER) hiányoznak a riboszómák.
 A sima ER egyik fő funkciója a lipidek szintézise.

Riboszóma:
