1.

tétel
Sejt szerkezete, sejtosztódás, kromoszómák.

Sejt szerkezete.
A sejt az élő anyag szerveződési folyamatának egyik szintje. A sejt sajátos, a működés által
meghatározott alakkal rendelkező, önfenntartó kemodinamikai rendszer, amely szimultán
mutatja az életjelenségeket. Életjelenségei: anyagcsere, mozgás, növekedés, szaporodás,
ingerlékenység, öröklődés.

A sejt részei:
1. Citoplazma
2. Sejthártya
3. Sejtmag
4. Sejtorganellumok.

1. Citoplazma: alapszerkezetét fibrilláris fehérjehálózat képezi. A cp. gazdag enzimekben.

2. Sejthártya: folyékony mozaikmembrán. Makromolekulái receptorként és antigénként
viselkednek.
3. Sejtmag: anyaga a magnedvben lebeg. Ebben oldott állapotban vannak azok az ionok,
mukleotidok, ribóz, és azok az enzimek, amelyek a DNS és az RNS szintéziséért felelősek. A
mag jelentős anyaga a kromatinállomány, ebből alakulnak ki a kromoszómák. A magban
található a magvacska, nagy az RNS-tartalma.
4. Sejtorganellumok:
-endoplazmás reticulum
-Golgi-apparátus
-mitokondriumok
-citocentrum

Sejtosztódás.
Mitózis:lényege a maganyag amorf szerkezetének fonállá válása. Karyokinézis. Főleg a
maganyag végez mozgást. Időtartama: kb.:2 óra.
Fázisai:
- Profázis: a citocentrum két testecskéje a sejt két végére vándorol, a citoplazmában
húzórostok alakulnak ki. A magvacska eltűnik. Maganyagból amorf fonál lesz, ez
feldarabolódik, kromoszómák lesznek.
- Metafázis: a kromoszómák az egyenlítősíkban helyezkednek el, hosszukban
kettéhasadnak, a húzórostok ezeket a két sejtvéghez húzzák,
- Anafázia: kromatidák vándoroltatásának fázisa
- Telofázis: kromatidák rekonstruálódnak, citoplazma megkezdi a befűződést, visszaalakul
a két maghártya, a sejt teljesen befűződik, a sejt kettéválik.

Meiózis: a fonalas sejtosztódás egyik különleges alakja. A nemi mirigyek sejtjeiben

található.
Lényege:
- A kromoszómák számának felére csökkentésével biztosítja a természet a fajra jellemző
kromoszómaszám állandóságát. A diploid sejtekből haploid sejtek keletkeznek.
- Növeli az új egyed variabilitásának lehetőségét egyrészt azzal, hogy az apai és anyai
kromoszómák szegmentumai kicserélődnek.
Kromoszómák.
A DNS-nek az öröklődésben döntő szerepe van. A DNS-t a sejtmag kromatinállományában
találjuk, ami az osztódáskor kromoszómákra tagolódik.
Minden kromoszómának két karja van. A karokat a centromeron köti össze. A kromoszóma
hosszában felezve ad két kromatidát. Alakjuk és nagyságuk alapján párokba állíthatók.

Kromoszómák csoportjai alak szerint:

- metacentrikus: a centromeron középen van
- szubmetacentrikus: a centromeron a középtől távolabb van
- akrocentrikus: a centromeron csaknem a kromoszóma végén van.
A kromoszómák számbeli és szerkezetbeli elváltozásai a kariopátiák.
 2.tétel
Hámszövet és kötőszövet.

Hámszövet.
A test egész felületét, betüremkedéseit, de a test belsejében lévő üreges szerveket is (bél,
húgyhólyag) hámszövet borítja. A hám sejtjei a felületet hiánytalanul fedik. Sejtközötti
állománya nincs, de a sejtek közt finom résjáratok vannak, amiben nyirok kering. A
hámsejtek ebből a nyirokból táplálkoznak.

Hámszövet morfológiai felosztása:

- Laphám: ereket bélelő rétegben, nagy savós üregek bélésében
- Köbhám: mirigyek kivezető csöveiben
- Hengerhám: mirigyek kivezető csöveiben, béltraktusban a cardiától az anusig.
Csillószőrös hengerhám: légcső, petevezeték.

Hámszövet funkció szerinti felosztása:

- Fedőhám: többrétegű laphám. A testfelszínt elszarusodó többrétegű laphám borítja.
- Mirigyhám: olyan hámsejtekből áll, amelyek bizonyos váladék termelésére
differenciálódtak.
- Felszívóhám: tulajdonsága abban áll, hogy minden vízben oldódó anyag aránylag
könnyen átjut rajta. Típusos fekszívóhám van a bélcsatorna üregének falában.
- Pigmenthám: sötétbarna, tű alakú melaninszemcsékkel telített, sokszögű, egymás mellett
sűrűn elhelyezkedő hámsejtekből áll. Egyetlen típusos példája emberben a retina
pigmentált rétege.
- Érzékhám: amely a külvilágból érkező ingereket felveszi, és az idegrendszernek
továbbítja. Belső fülben, ízlelőbimbókban, orrnyálkahártyában.

Kötőszövet.
A szervezetben összekötő és helykitöltő szerepük van.
Kötőszövet csoportjai:
- Éretlen, embrionális típusú
- Laza rostos kötőszövet: a szervezet majdnem minden részén találunk. Sejtjei a szervezet
védekezőapparátusát képezik, másrészt rostjaival mechanikai funkciót tölt be.
- Tömött rostos kötőszövet: ínszövet
- Retikuláris ksz.: sejteket termelő szervek falapvázát képezi. (csontvelő,lép,nyirokcsomó)
- Zsírszövet: hézagpótló, kipárnázó szerepe van. Tekintettel arra, hogy a zsír energiában
gazdag tápanyag, éppen ezért az anyagcserében fontos szerepet játszik.
 3.tétel
Idegszövet, idegsejt, glia, szinapszis.

Idegszövet.
Az idegszövet funkciója abban mutatkozik meg, hogy különböző ingerek hatására ingerületi
állapotot hoz létre, és a keletkezett állapotot, ingerületet továbbvezeti. Az idegszövet szöveti
egysége a neuron.

Neuron.
Három összetevő: idegsejt, tengelyfonal, végfácska.
Neuronok csoportjai:
- Afferens n.: érző n.
- Efferens n.: mozgató ill.szekrétoros n.
- Idegrendszeren belül egyes központok közt hoznak létre kapcsolatot.

1. Idegsejt(neurocyta).
- Nyúlványai: dendrit és neurit.
- Neurocitoplazma képletei: neurofobrillumok, tigroid-rögök(Nissl szemcsék),
mitokondriumok.
- Nucleus: sejtmag, benne található az RNS-t tartalmazó magvacsaka.
2. Neurit.
A neurocyta hosszú nyúlványa, akár 1m is lehet.
Három része van: axon, velőshüvely, Schwann hüvely.
Az idegsejtből távozó nyúlványok szerint megkülönböztetünk: unipoláris,
bipoláris,multipoláris neuronokat.
3. Idegvégkészülék.
A neurit végén van.
Morfológiai és funkcionális szempontból két csoport:
-terminális készülékek, végkészülékek
-interneuronális készülékek, synapsis
Terminális készülékek:
-ingerfelvevők, receptorok
-kivitelezők, effektorok

Synapsis: a neuronok közti kapcsolódást nevezzük. Jellemző a sinapsisra, hogy az

ingerületet csak egy irányba bocsátja ki. A synapsis az egyik neuron dendritje és a másik
neuron telodendrionja között van.

Glia.
Az idegrendszer támasztószövetét gliának nevezzük. A gliaszövet háromféle sejtből áll:
-makrogliasejt
-oligodendrogliasejt
-mikrogliasejt.
 4.tétel
A csontok jellemzői, csonthártya, csontvelő jellemzése, izület
vázlatos szerkezete.

A test csontos váza 206 csontból áll, és a test tömegének 10%-át teszik ki.
A csontokon két eltérő szerkezetű részt különböztetünk meg: tömött csontállományt, és
laza,szivacsos állományt.
A csont járulékos részei: csonthártya, csontvelő, porc.

A csonthártya.
A csontokat kívülről kötőszövetes hártya, csonthártya(periosteum) borítja.
Szerepei: táplálás, csontképzés, mechanikai védelem.

A csontvelő.
A csontok belsejét a csontvelő(medulla ossium) tölti ki. Vörös és sárga csontvelő.
- Vörös csontvelő: itt történik a vvt és részben a fvs képzése. Felnőtt emberben a lapos és
rövid csontokban van, és néhány hosszú csont végdarabjában. Újszülött és kisgyermek
minden csontjában vörös csontvelő van.
- Sárga csontvelő: vérsejtképzés nem folyik. Felnőtt hosszúcsontok középdarabjában.

A porc.
A porc a csontok végein, felszínein helyezkedik el. Ízületi felszíneket alakítanak, illetve a
csontok összeköttetéseiben vesznek részt.

A csontok alakja.
- Hosszú csontok: hosszú csöves pálca. Végtagcsontok nagy része, bordák.
- Rövid csontok: szorosan illeszkednek egymáshoz. Csigolyák, kéz-lábtő csontjai.
- Lapos csontok: lapát vagy kagyló alakúak. Kop.csontok egy része, medencecsont, lapocka.
- Szabálytalan csontok: koponya néhány csontja, bennük légtartalmú üreg.

Folytonos összeköttetések:
- Kötőszövetes: varrat, beékelődés, szalagos.
- Porcos
- Csontosodott összeköttetések.

Félbeszakított összeköttetés: Ízületek.

Ízület(articulatio) alkotórészei:
- ízfelszín(facies articularis)
- ízületi tok és szalag(capsula articularis et ligamenta)
- ízületi üreg(cavum articulare), benne folyadék(synovia)

Ízületek által létrehozott elmozdulások:

- hajlítás(flexio)
- feszítés(extensio)
- közelítés(adductio)
- távolítás(abductio)
- forgás(rotatio)
 5.tétel
Felső végtag csontjai és ízületei, mozgásai, izomrendszere.

Vállöv csontjai.
Kulcscsont(clavicula).
Testtel(corpus) és két végdarabbal (extermitas sternalis, extermitas acrominalis) rendelkezik.
A kulcscsont mediálisan a szegycsonttal, laterálisan a lapockatövis végével,
vállcsúccsal(acromion) alkot ízületet.

Lapocka(scapula).
Két nyúlványa van: lapockatövis(spina scapulae), ennek végrésze az acromion, másik
nyúlvány a hollócsőrszerű nyúlvány, a processus coracoideus.

Szabad felső végtag csontjai:

- Felkarcsont(humerus). Feje(caput humeri) , Bonctani nyak(collum anatomicum), Sebészi
nyak(collum chirurgicum). Capitulum, Trochlea.
- Singcsont(ulna). Orsócsont(radius).
- Kéztőcsontok(ossa carpi).: sajkacsont(os schapoideum), trapézcsont(os trapezium).
- Kézközépcsontok(ossa metacarpi).
- Ujjperccsontok(ossa digitorum manus).

Felső végtag összeköttetései.

Szegy-kulcscsonti ízület(articulatio sternoclavicularis).
Minden irányban csekély kitéréseket végez.

Váll-kulcscsonti ízület(a. acromioclavicularis).

Csekély kitérést végezhet minden irányban.

Vállízület(a.humeri).
Működése: flexio, extensio, ab- és adductio, rotatio, circumductio.

Könyökízület(a.cubiti).
Működése: flexio, extensio, pronatio, supinatio.

Csuklóízület(a.radioulnaris distalis).
Pronatio és supinatio.

Kéztő ízületek(articulationes carpi).

Ujjpercízületek(articulationes interphalangeae).
Működése: flexio, extensio.

A felső végtag izmai.

Vállizmok:
- musculus deltoideus
- m.supraspinatus
- m.infraspinatus
- m.teres minor et major
Felkar izmai:
- Könyökízületben hajlító mozgást végző:
- m.biceps brachii
- m.coracobrachialis
- Könyökízületben feszítő mozgást:
- m.triceps brachii
- m.anconeus

Alkar izmai:
- Hajlítók csoportja: pl.: m.pronator teres
- Feszítők csoportja: pl.: m.brachioradialis

Kéz izmai:
- hüvelykujjpárna: thenar
- kisujjpárna: hypothenar
- tenyérárok: mesothenar
 6.tétel
Alsó végtag csontjai és ízületei, mozgásai, izomrendszere.

A szabad alsó végtag részei: comb(femur), lábszár(crus), láb(pes).

Comb csontja:
Comb csontja a femur. Feje(caput femoris), nyaka(collum femoris). Térdkalács (patella).

Lábszár csontjai:
Sípcsont(tibia), szárkapocscsont(fibula).

Láb csontjai:
- lábtőcsontok: ossa tarsi
-ugrócsont: talus
-sarokcsont: calcaneus
-köbcsont: os cuboideum
-ékcsontok3: os cuneiforme
- lábközépcsontok: ossa metatarsi
- lábujjak csontjai: ossa digitorum pedis.

Alsó végtag összeköttetései.

- Csípőízület(articulatio coxae).
Mozgásai: flexio, extensio, ab- és adductio, rotatio, circumductio.
- Térdízület(a.genus).
Mozgásai: flexio, extensio, csekély kezdeti és végrotatio.
- Sípcsont-szárkapocsízület(a.tibiofibularis).
Mozgás alig jön létre.
- Láb ízületei:
- Bokaízület(a.talocruralis).
- Alsó ugróízület(a.talotarsea).

Az alsó végtag izmai.

- Csípőizmok: m.psoas major et minor
m.iliacus
m.gluteus maximus
- Combizmok: feszítők: m.quadriceps
hajlítók: m.biceps femoris
közelítők: m.adductor longus.
- Lábszárizmok: feszítő: m.tibialis anterior
hajlító: m.triceps surae
szárkapocsizom: m.peroneus longus.
- Láb izmai: lábhát: m.extensor hallucis brevis
talp: m.abductor hallucis.
 7.tétel
Csigolyák, bordák, szegycsont, mellkas, has, hát izmai,
légzőmozgások.

Csigolyák(vertebra).
A gerincoszlop felépítésében 33-35 csigolya vesz részt. Ezek közül 24-et valódinak, 9-11-et
álcsigolyának nevezünk. 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki valódi csigolya, 5 összecsontosodott
keresztcsonti csigolya, 4-6 összecsontosodott farokcsigolya.

Csigolya részei:
- test(corpus vertebrae)
- ív(arcus vertebrae)
- csigolyalyuk(foramen vertebrae)
- három nyúlvány: tövisnyúlvány, harántnyúlvány, ízületi nyúlvány.
A foramen vertebralék a csigolyasor kialakulásával egy egységes csövet alkotnak, amelyben
elhelyezkedik a gerincvelő.

Bordák(costa).
12 pár lapos, hosszú csontból állnak, amelyek a mellkas(thorax) vázát adják. A hét felső
egyenként kötődik a mellcsonthoz, 8-9-10.közös porcos léccel rögzül a sternumhoz, 11-
12.borda elülső része szabadon áll, repülő bordák.

Mellcsont(sternum).
Három része: - markolat(manubrium sterni)
- test(corpus sterni)
- kardnyúlvány(processus xyphoideus)

Mell izmai.
A mellizmok javarésze a légzés funkcióját végzi.
- m.pectoralis major et minor
- diaphragma: nagy ívben domborodik a mellkas felé, ezáltal az alatta lévő szervek mintegy
a rekeszizom kupolájában foglalnak helyet. Működése a légzésben nyilvánul meg. Az
izomrostok összehúzódásakor az inas központ süllyed, miáltal a mellkas volumene bővül. A
rekeszizom alapizomtónusa a mellkasban állandó negatív nyomást tart fenn.

Has izmai.
A rekesz kupolája alatti, a medence kerete és a hasizmok által határolt üreget hasüregnek
nevezzük. A hasizmok általában együtt működnek. Féloldali összehúzódásukkor a törzs a
működő izmok oldala felé hajlik és forog.
- m.rectus abdominis: középvonaltól kétoldalt helyezkedik el

Hát izmai.
- felületes: m.trapesius, m.rhomboideus major et minor.
- mély: gerincoszlop tartása, hátrahajlítása (m.erector trunci)
Légzőmozgások.
Belégzéskor a mellkas bővül. Ezt egyidőben a rekeszizom süllyedése és a bordák emelkedése
hozza létre. A kilégzés passzív folyamatnak fogható fel. Amikor a légzőizmok tónusa
csökken, azaz a diaphragma és a bordaemelő izomzat relaxálódik, a mellkas igyekszik eredeti
helyzetébe kerülni.
 8.tétel
Agy- és arckoponya csontjai, összeköttetései, a fej izmai.

A fej csontos vázát a koponya alkotja(cranium).

Agykoponya(neurocranium) csontjai:
- tarkócsont(os occipitale)
- ékcsont(os sphenoidale). Felső felszíne(sella turcica) a hypophysis helye.
- homlokcsont(os frontale)
- falcsontok(ossa parietalia)
- halántékcsontok(ossa temporalia).

Arckoponya(cranium viscerale) csontjai:

- orrüreg csontjai: - rostacsont(os ethmoidale)
- orrkagylók(conchae nasales)
- könnycsont(os lacrimale)
- orrcsont(os nasale)
- ekecsont(vomer)
- felső állcsonti csoport: - állcsont(maxilla): ürege a sinus maxillaris
- szájpadcsont(os palatinum)
- járomcsont(os zygomaticum)
- zsigerívi csoport: - állkapocs(mandlibula)
- nyelvcsont((os hyoideum)

A koponya csontjainak összeköttetései.

- Varratok: - sutura sagittalis: agykop. domborulatának középvonalában, os parietale között
- sutura coronalis: koszorúvarrat. Előbbire merőlegesen, os frontale pikkelye és
a két falcsont között
- sutura lamboidea: nyakszirtcsont pikkelyét köti össze a falcsontokkal
- Állkapocsízület(articulatio temporomandibularis):
- száj nyitás-zárás
- állkapocs előre-hátra tolása
- oldalirányú mozgás
- Porcos összeköttetések.

A fej izmai.
Fejtető: - m.frontalis
- m.auricularis superior, anterior, posterior
- m.occipitalis
Rágóizmok: - m.masseter
- m.temporalis
Mimikai izmok: - szem körüli: m.orbicularis oculi
- orr körüli: m.nasalis
- száj körüli: m.orbicularis oris
 9.tétel
Emésztőrendszer anatómiája, működése szájüregtől végbélig, az
emésztés.

1., Szájüreg(cavum oris).

- szájtornác(vestibulum oris)
- igazi szájüreg(cavum oris proprium): - fogak(dentis)
- szájpadlás(palatum)
- nyelv(lingua)
2., Garat(pharynx).
- orrgarat(pars nasalis pharyngis)
- szájgarat(pars oralis pharyngis)
- gégei garat(pars laryngica pharyngis.

3., Nyelőcső(oesophagus).

4., Gyomor(ventriculus, gaster).

- gyomorszáj(cardia)
- fundus ventriculi
- corpus ventriculi
- pars pylorica

5., Vékonybél(intestinum tenue).

- patkóbél vagy epésbél( duodenum)
- éhbél(jejunum)
- csípőbél(ileum)

6., Vastagbél(intestinum crassum).

- vakbél(intestinum coecum)
- remese(int. colon)
- végbél(int. rectum).

Emésztés a szájüregben.
A nyál a nyálmirigyek váladéka. Aránylag gazdag mucinban, de legfontosabb alkotórészei az
enzimek. Nyáldiasztáz, amely a poliszaharidokat maltózzá bontja, és maltáz, ami a maltózt
glukózzá bontja.

Emésztés a gyomorban.
Tartalmaz a gyomornedv: - sósavat,
- pepszint, amely a fehérjéket sósav jelenlétében polipeptidekre bontja
- lipázt
- ureázt
- kimozin: tehjet alvasztja meg
Emésztés a vékonybélben.
- epe(máj-hepar, epehólyag-cholecysta)
- hasnyál(hasnyálmirigy- pancreas: hasnyál+inzulin).Hasnyál: diasztáz, lipáz, tripszin.
- bélnedv: szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket, maganyagokat bontó enzimek, aktivátorok,
amik a pancreas enzimjeit működésbe hozzák.
- A felszívódás a vékonybél nyálkahártyáján történik.

Emésztés a vastagbélben.
- A széklet kialakulásában a vastagbélben élő baktériumok fontos szerepet játszanak. A
bélbaktériumok szerepe egyrészt a cellulóz bontása, részben életfontosságú vitaminok
szintézise.
 10.tétel
Légzőrendszer, hangképzés.

1., Orrüreg(cavum nasi). Melléküregek:

- sinus frontalis
- sinus maxillaris
- cellulae ethmoidale
- sinus sphenoidalis

2., Garat(pharynx)
3., Gége(larynx). Gége porcai:
- pajzsporc
- gyűrűporc
- kannaporc
- gégefedő(cartilago epiglottidis
- Santorini porc
- Wrisberg porc.

4., Légcső(trachea).
5., Hörgők(bronchus).
6., Tüdő(pulmo).
7., Hörgőcskék(bronchioli).
8., Alveolus.

Hangképzés.
A fonációval kapcsolatban különféle hangrésviszonyok:
- zárállás: a hangrés teljesen zárt
- zöngeállás: hangrés ovális
- susogó állás:
- h-állás: hangrés 10’-os nyílást képez
- fúvó állás: hangrés teljesen nyitott.
 11.tétel
Vese és vizeletkiválasztó rendszer, nephron szerkezete lés
működése.

A vizeleti szervek szerepe, hogy kiürítsék a szervezetben feleslegessé vált vizet és benne
oldható anyagokat.
Vizeleti szervek: - vese(ren)
- húgyvezeték(ureter)
- húgyhólyag(vesica urinaria)
- húgycső(urethra)

Vese.
Tokjai: - fascia renis: környező izmokkal összenőtt
- capsula adiposa: zsírszövet
- tunica fibrosa: vese kérgére felszik
Rétegei: - kéregállomány(substantia corticalis)
- velőállomány( substantia medullaris)
- piramisok: velőcsíkok alkotják
- veseoszlopok: piramisok közti terület
- piramisok csúcsai kehelyszerű üregekkel vannak körülvéve
- vesemedence: kehelyszerű üregek egymásba torkollnak

Nephron.
A vese szöveti, fejlődési és funkcionális szerkezeti egysége a nephron., amely sajátságos
kanyarulatos csőrendszer. Mindkét vesében összesen kb.1 millió van.
- A csőrendszer kezdeti szakasza a kéregállományban van, kettős sejtrétegből álló, kúp
alakú képlet (Bowman-tok), amelyben kis artériás fonat található (glomerulus). A Bowman-
tok a glomerulussal együtt alkotja a vesetestecskét (Malphigi test).
- A Bowman-tok az elsőrendű kanyarulatos csatornában folytatódik, amely a kéreg
állományában van.
- Ez hosszú, hajtű alakú csatornában folytatódik (Henle-kacs), amely a velőbe fut le (ezek
összessége adja a velősugarakat), majd ismét visszajut a kéregbe, és másodrendű
kanyarulatos csatornába megy át. A nephron ezzel a szakasszal végződik.
- 10-15 nephron közös gyűjtőcsatornába nyílik, majd a gyűjtőcsatornák a papilláris
vezetékbe torkollnak, amelyek pontszerű nyílással szájadzanak a vesekehelybe.
- A glomerulusba befutó ér a vas afferens, az onnan elfutó ér a vas efferens.

Vizeletkiválasztás menete.
- Az ultrafiltráció a glomerulushoz kötött folyamat.A vas afferensben a vérnyomás
nagyobb, mint a plazma kolloidozmotikus nyomása, ezért a vérnyomás kipréseli a plazma
ultrafiltrátumát a Bowman-tokba.
- Az aktív veseműködés az ultrafiltrátum visszaszívásában mutatkozik meg. A tubulusok a
glomerulusok által termelt ultraszűrlet 99%-át visszaszívják, és a maradó 1% adja a vizeletet.
- A peritubuláris kapillárishálózatban keringő nagyobb kolloidozmotikus nyomású
vérplazma szívja vissza a tubulusokban lévő ultrafiltrátum vizét.
A veseműködés hormonális szabályozását részben a hypophysis hátsó lebenye által termelt
ADH, részben a mellékvesekéreg hormonjai közül az aldoszteron végzik.
 12.tétel
Külső és belső női és férfi nemi szervek, működésük, a
menstruációs ciklus.

Női külső nemi szervek.

- Szeméremtest(vulva): - kisajkak(labium minus pudendi)
- nagyajkak(labium majus pudendi)
- szeméremdomb(mons pubis)
- Csikló.

Női belső nemi szervek.

- Petefészek(ovarium): Graaf tüsző érése, ovulatio
- Méhkürt(tuba uterina): csillószőrös hengerhám fedi, perisztaltikára képes.
- Méh(uterus): - test(corpus uteri)
- nyak(cervix uteri), portio a hüvelybe nyúló része
- méh fala: endometrium: méhbelhártya
myometrium: méh izmos fala
perimetrium: méh kötőszövetes burka és a méhet fedő hashártya
- Hüvely(vagina): felső része körülveszi a méh portióját, bemenetét a hymen zárja.

Férfi külső nemi szervek.

- Hímvessző(penis): gyökér, test és makk. Fő része két barlangos, vénákban gazdag test.
- Herezacskó(scrotum).

Férfi belső nemi szervek.

- Here(testis)
- Mellékhere(epididymis)
- Ondóvezeték(ductus deferens)
- Ondóhólyag(vesica seminalis)
- Prostata
- Cowper-mirigy.

Here.
Herének 400 lebenye. Ezekben a lebenykékben találjuk a herére jellemző kanyarulatos
csatornácskákat, amelyekben az ondósejtek termelődnek. A kanyarulatos csatornák egymásba
torkollanak, és kilépve a heréből a mellékherébe jutnak, ahol a kanyargós csatornákon
keresztül az ondóvezetékben folytatódnak. Az ondóvezeték a lágyékcsatornából a hasüregbe
jut, belétorkollik az ondóhólyag kivezetőcsöve, és azzal együtt az urethra felső szakaszába
nyílik. A húgycső kezdeti szakaszát teljesen körülöleli a prostata. Ennek váladéka adja az
ondó tetemes részét.

Menstruációs ciklus.
- proliferáció: 6 nap. Tüszőnövekedés, méhnyálkahártya vastagodik.
- secretio: 13 nap. Ovuláció után a sárgatesthormon(progeszteron) hatására a
méhnykh.megduzzad, a mirigyek kanyargóssá válnak, váladékot termelnek
- menstruáció: 4 nap. Ha a megtermékenyítés nem jön létre, a sárgatest elsorvad,
endometrium leválik, - regeneratio: 5 nap. Új tüszőnövekedés megindul.
13.tétel
Neuroendokrin rendszer.

Az alkalmazkodást a szervezet részben hormonális, részben idegi úton bonyolítja le. A

legmagasabb szinten a két alkalmazkodási mód egybefolyik. Az endokrin apparátus és az
idegrendszer szoros kölcsönhatásai integrálják az egész szervezet működését.

Endokrin mirigyek:
- hypophysis
- mellékvese(glandula suprarenalis)
- pajzsmirigy(g.thyreoidea)
- mellékpajzsmirigy(g.pparathyreoidea)
- hasnyálmirigy(pancreas)

Hypophysis.
Elülső lebeny:
-növekedési hormon
-pajzsmirigyre ható hormon
-mellékvesére ható hormon
-tüszőérést serkentő hormon: ivarsejtek termelődését serkentik. Nőknél a petesejt érését
(petefészek tüszőjében érnek), férfiaknál a spermiumérést (herére hat).
-sárgatestképződést serkentő hormon: nők: sárgatest termelést serkenti (petefészekben),
férfi: tesztoszteront serkenti (herében van).
-tejelválasztást serkentő hormon: tejtermelődésért felelős, nem folyamatosan, hanem
csak szakaszosan.

Középső lebeny
Fejlődéstanilag az elülső lebenyhez, elhelyezkedését illetően a hátulsó lebenyhez tartozik.
Emberben csökevényes sejtjei szemcsementesek, erősen bazofil festődésüek. Emberben is
vannak melanintartalmú sejtek, amelyeket melanocytáknak nevezzünk.

Hátulsó lebeny
Két hormon található itt:
-ADH hormon: Antidiureticus, vagy vasopressin.
Emeli a vérnyomást, fokozza a simaizmok feszülést, serkenti a vese vízvisszaszívását,
csökkenti a vizelet mennyiséget.
Ha hiány van, hatalmas vizeletmennyiséget, gyakori vizelési ingert hoz létre, napi 20-30 l fog
távozni. Cél szerve: a vese. Életfontosságú hormon!
-Oxitocin
Célszerve: a simaizomszövet. Szülés, kismama idején játszik fontos szerepet a méh
izomrostjainak megfeszítésével, a tej kiürítésével az emlőből.

Mellékvese.
A kéregállomány sejtjei steroid hormonokat termelnek, melyek 3 csoportra oszthatók:
- minerálkortikoidok: a szervezet Na-K háztartását szabályozzák: aldoszteron
- glikokortikoidok: a szervezet szénhidrát háztartását szabályozzák, fokozzák az izomerőt, a
 szervezet védekezőképességét növelik: kortizol, kortizon.
- szexuálkortikoidok: szexuális érést eredményeznek
A mellékvese velőállománya hormonjai:
- adrenalin: tachycardiát okoz, vérelosztást szab., bélműködést gátolja, vizeletkiválasztást
csökkenti, fokozza az izom O2 fogyasztását.
- noradrenalin

Pajzsmirigy.
A szervezet jódanyagcseréjét szabályozza, az általa termelt hormon(thyroxin) pedig a szöveti
oxidációs folyamatokat élénkíti, és egyben a növekedést befolyásoló morfogenetikus
hormonális tényezők egyike.

Mellékpajzsmirigy.
Általa termelt hormon a parathormon. Fehérjetermészetű hormon, amely a szervezet Ca és
P anyagcseréjét szabályozza.

Hasnyálmirigy.
A hasnyálmirigy exogén parenchymájában szétszórtan elhelyezkedő endokrin tevékenységet
kifejtő Langerhans-szigetek termelik a szénhidrát-anyagcsere szabályozó hormonjait. A
szigetállományt három csoportra osztjuk:
- alfa sejtek: glukagon termelése, hyperglikémiás faktor
- béta sejtek: inzulint termelnek
- gamma sejtek: funkciójuk ismeretlen.
 14.tétel
Vér, vércsoportok, lép, nyirokrendszer.

Vér.
A vér olyan kötőszövet, amelynek sejtközötti állománya folyékony. A vér sejtközötti
állománya a plazma. Alakos elemek: vvt, fvs, trombocyta.

Plazma: vízben oldott anyagok: - ionok

- glukóz
- koleszterin
- karbamid
- triglicerid
- húgysav
- bilirubin
Vvt.(erythrocyta)
-képzése a vörös csontvelőben
-naponta 125ml vérnek megfelelő vvt
-4,5-5 millió vvt/köbmilliméter vér
-nincs magja

Hemoglobin és funkciói
A vvt. felszínét radiaer lipoid- és tangenciálisan elhelyezkedő proteinhálózat alkotja, ami
semipermeabilis. A semipermeabilis hártya szemközti falai között a sejthártyával azonos
összetételű finom szálak(stromatin) horgonyzódnak ki, amik a vvt.belsejét rekeszekre osztják.
Ezekben a rekeszekben helyezkedik el a hemoglobin.
A vér 14-16 g%-nyi Hb-t tartalmaz.
Hb hármas funkciója:
1.O2 – megkötés, -szállítás, -leadás
2.CO2 –megkötés, -szállítás, -leadás
3.vér ph-ját szabályozza.

Fvs.(leukocyta)
-granulocyta, lymphocyta, monocyta
-gran.: csontvelő myeloid állományában képz.
élettartama 2-3 nap
-lymph.: nyirokszervekben képz.(lép,nyirokcs.,mandula,thymus)
-monocyta: lépben term.
-7000-8000/köbmilliméter

Thrombocyta
-300-600ezer/köbmilliméter vér
-a vörös csontvelő óriássejtjeinek citoplazmájából leszakadó részecskék
-véralvadásban van szerepe
Vércsoportok.
„A”: vvt. „A” agglutinogént tartalmaz, a savójában béta agglutinin van.
„B”: vvt. „B” agglutinogént hordoz, savójában alfa agglutinin van.
„AB”: vvt. „AB” agglutinogént hordoz, a savójában nincs agglutinin.
„0”: vvt. Nem tartalmaz agglutinogént, a savója alfa és béta agglutinint tartalmaz.
Rh+, Rh-.

Lép.
Bal bordaív alatt első-középső hónaljvonalban, gyomor, bal vese és rekesz közt . Funkciói:
- elöregedett vvt. poikilocytózis révén haemolysist szenvednek
- vérraktár
- lymphicytákat és monocytákat termel
- immunanyagok termelésében fontos szerepet játszik

Nyirokrendszer.
A nyirokrendszer(systeama lymphaticum) nyirokkapillárisokból, nyirokerekből,
nyiroktüszőkből, és nyirokcsomókból áll. A nyirokban bőségesen találunk lymphocytákat. A
nyirokerek mind nagyobb törzsekbe szedődnek, majd két fő nyirokér csatlakozik be a vénás
rendszerbe( ductus thoracicus, truncus lymphaceus dexter).
 15.tétel
Szív anatómiája, saját erei, ingervezető készüléke, erek szerkezete
általánosságban.

Szív.
Falában hármas rétegződés:
- endocardium: szívbelhártya
- myocardium: izomzat
- epicardium: kívülről ráfekszik az izomzatra
- pericardium: epicardium felett, közöttük pár csepp savós folyadék.

Jobb pitvar: - ide ömlik a v.cava superior(fej-nyak-felső végtagok) et inferior(többi).

- j.p. és j.k. határán vénás szájadék, ez és a v.cava.sup.beszájadzása ömlik a sinus
coronariusba, ami a szív saját vérét gyűjti össze
- pitvar falában sinus-csomó

Jobb kamra: - j.p-ból j.kamrába vénás szájadékon keresztül, itt tricuspidalis vitorlás
billentyűk
- j.k. artériás szájadékából nyílik az a.pulmonalis,semilunaris,zsebszerű billentyű3

Bal pitvar: - 4 v.pulmonalis szállítja a vért a tüdőkből

- bal kamra felé helyezkedik el a bal vénás szájadék

Bal kamra: - bal vénás szájadék határán bicuspidális vagy mitrális billentyűk
- bal artériás szájadékból ered az aorta, 3 semilunaris billentyű
- az érfal és billentyűk fala között zsebszerű üreg van, innét erednek a szív
koszorúartériái

Szív saját erei.

- jobb-bal arteria coronaria, aortából ered, közvetlen szívből kilépés után
- bal koronária: ramus descendens, ramus circumflexus sulcus coronarius
- vena cordis magna

Szív ingervezetése.
Sinuscsomó(nodulus sinoauricularis)jobb pitvar falaAschoff-Tawara csomó (nodus
atrioventricularis) pitvarok közti septumban,pitvar kamrai határonHis-nyaláb(fasciculis
atrioventricularis)Tawara-szárakPurkinje-rostok, kamrák falának izomzatában.

Érfal szerkezete
Belülről kifelé: tunica intima, tunica media, tunica adventitia.
 16.tétel
Kis-, és nagyvérkör, főbb erei, nagy szervek vérellátása.

Nagy vérkör
Bal kamraaorta(aorta ascendens,arcus aortae,aorta descendens,aorta thoracica)középnagy
artériák kis artériákkapillárisokezekből a vénás vér összeszedődikmajd vena cava
superior et inferiorjobb pitvar.

Kis vérkör
Jobb kamraarteria pulmonalis tüdőhajszálerek gázcsere tüdővénák vv.pulmonales
bal pitvar.

Nagy vérkör erei.

Aortaív(arcus aortae) ágai: fej-nyak-felső végtagok-mellkas első fala vérellátása
- truncus brachiocephalicus:
- a.carotis communis dextra
- a.subclavia dextra
- arteria carotis communis sinistra
- a.carotis externa et interna
- arteria subclavia sinistra
- a.vertebralis
- truncus thyreocervicalis
- a.mammaria interna
- truncus costocervicalis
Mellkasi aorta (aorta rhoracica) ágai: - zsigeri ágak: - aa.bronchiales
- aa.oesophagus
- fali ágak: - aa.intercostales 10pár
Hasi aorta (aorta abdominalis)ágai: - 2 a.iliaca communis, melynek ágai:
- zsigeri: - a.renalis
- a.coeliaca: a.gastrica, a.hepatica, a.lienalis
- a.mesenterica inferior et superior
- fali ágak: - aa.lumbales
 17.tétel
Magzati vérkeringés(circulatio fetalis).

A magzati keringés sajátosságai a jobb és bal szívfél, ill. nagyerek közt fennálló, később
elzáródó összeköttetések, amelyek egyrészt elterelik a vér nagy részét a még nem lélegző
tüdőktől, másrészt javítják a hypoxiára érzékeny szervek, különösen az agyvelő oxigén
ellátását.
A placentából eredő vena umbilicalis vérének oxigén telítettsége 80 százalékos, a magzatot
ellátó vér tehát kevésbé oxigenalizált, mint az extrauterin életben.
A máj előtt a vena umbilicalis két ágra oszlik, az egyik a májon, a másik a ductus
venosuson keresztül jut a vena cava inferiorba.
A vena cavak vérének egy része a jobb pitvarból nem a jobb kamrába, hanem a foramen
ovalen át a bal pitvarba, majd a bal kamrába jut be. A jobb szívfél vérének egy további
hányada a nyitott ductus Botallin keresztül az artéria pulmonálisból az aortába, tehát
szintén a nagyvérkörbe kerül.
leszálló aorta----a. iliaca communis----a. iliaca interna---a. umbilicalis---lepény---
oxigenizáció
leszálló aorta-----a. iliaca externa-----szervezet------capillarisok----v. cava inferior----j.
pitvar

A tüdőlégzés megindulásakor az alapvető változás a kisvérköri keringés növekedése, a vérnek

a tüdőben kell arterializálódnia.
A tüdőn átfolyó vér oxigén telítettsége gyorsan emelkedik, a növekvő oxigén nyomás
közvetlen hatásaként összehúzódik a ductus arteriosus Botalli sima izomzata, így zárul a
shunt az arteria pulmonalis és az aorta között.
A tüdőn átfolyó nagyobb vérmennyiséggel nő a nyomás a bal pitvarban és ez mechanikailag
zárja a foramen ovalet, így megszűnik a két vérkört összekötő shunt.
 18.tétel
Agyhártyák, nagyagyféltekék, kéreg alatti magvak, agytörzs,
középagy.

Agyhártyák.
Az agyat három burok védi - ezért nem érintkezik közvetlenül a koponyacsonttal -, ezek az
agyhártyák (meninxek). Kívül a kemény agyburok (dura mater) többé-kevésbé a csonthoz
tapad, alatta van a lágy agyburok (leptomeninx) két lemeze, a pókhálóhártya(arachnoidea)
és a belső lágy agyhártya (pia mater).

Nagyagyféltekék.
A két agyféltekét a középvonalban mély hasadék választja el az itt egymásnak fekvő felszínek
laposak. A féltekék ürege a két oldalkamra (I. és II. agykamra). Az oldalkamrák körül
elhelyezkedő fehér és szürkeállomány együttesen alkotja a féltekeket. A féltekek
szürkeállománya nagyobb részt a felszínen helyezkedik el, és ott összefüggő réteget alkot, ez
az idegsejtekből álló réteg: agykéreg. Az agykéreg alatti fehérállományban, az oldalkamrák
közelében is vannak idegsejtekből álló szürke magvak, amelyek együtt ún. törzsdúcokat
alkotják.

Lebenyek:
- homloklebeny (lobus occipitalis): kontrasztélmények megélése, szociális-morális
magatartás, elvonatkoztatási képesség, produktív gondolkodásmód
- halántéklebeny ( lobus temporalis): szóképekben való gondolkodás, szóképek
elraktározódása
- fali lebeny ( lobus parietalis)

Kéreg alatti magvak.

A szürkeállomány helyezkedik kívül, a fehér belül. A fehérállomány azonban nem egységes,
benne nagy, idegsejtekből álló szürkemagvakat is találunk. Egyesek a fejlődés folyamán az
embrionális kéregből váltak le, és kerültek az agyvelő belsejébe.
- thalamus
- nucleus caudatus
- nucleus lentiformis

Agytörzs.
- híd (pons)
- nyúltvelő (medulla oblongata): légzőközpont, vasomotorközpont
- középagy (mesencephalon)

Középagy
Állományában a III.ésIV. agyideg magja helyezkedik el.
Híd
V., VI., VII. agyideg magvai.
Nyúltvelő
VIII.,IX.,X.,XI.,XII: agyideg magvai.

19.tétel
Agykamrák, liquorkeringés.

Agykamrák.
III. agykamra.
Keskeny, lefelé szűkülő üreg a középvonalban. Oldalfalat a thalamus alkotja. A kamra tetejét
a corpus callosum alatt az agy külső felszínét borító lágy agyhártyának a kamrába benyomuló
része alkotja. Hátrafelé az aquaeductus Sylvii-be megy át, mely a mesencephalonon keresztül
a IV. agykamrába vezet.

IV. agykamra.
Alapját a híd és a nyúltagy felső felszíne alkotja, felülről a kisagy fedi. Elülső csúcsán nyílik
az aquaeductus Sylvii, hátulsó csúcsából indul ki a gerincvelő canalis centralisa.
A IV.kamra alapját képező híd és nyúltvelő agyidegmagvakat(V-VI-VII-IX-X-XI-XII.) ,
valamint életfontosságú vegetatív központokat (légző-érszabályozó) tartalmaz.

Agyvíz termelődése és keringése.

Az agyvíz (liquor cerebrospinális), amely az agykamrákat, és a dura mater belső felszíne és az
agy felszíne közötti rést kitölti, a plexus choroideusok és az agykapillárisok által termelődik.
Az oldalsó agykamrákban termelődött agyvíz a foramen Monroi-n keresztül a III.kamrába jut,
innen az aquaeductus Sylvii-n keresztül a IV.kamrába áramlik. A IV.kamrából a kisagy és a
nyúltvelő közötti cisterna cerebello medullarisba jut, innen a durazsákba, ill.agyalapra
áramlik, és részben a pia mater vénáin, részben az arachnoidea szemölcsein keresztül
felszívódik.
 20.tétel
Gerincvelő, pályarendszerek, 1-1 fel- és leszálló pálya.

Gerinccsatornában, a nyúltvelő folytatásként helyezkedik el, és az I.-II. ágyéki csigolyáig

nyúlik. Körülötte a gerincvelői burok által képzett, folyadékkal kitöltött tér és gazdag vénás
hálózat helyezkedik el.

Szürkeállomány-fehérállomány
A gerincvelő bármely szakaszán ejtett keretmetszeten szabad szemmel is jól látható két
állományt különül el: egy pillangó alakra emlékeztető belső szürkeállomány és egy külső, az
előbbit körülvevő fehérállomány. A szürkeállomány mellső, vaskosabb része az elülső szarv,
hátsó, karcsúbb része a hátsó szarv; a mellkasi szakaszon az elülső és hátsó szarv között még
oldalféle kiemelkedik az előbbieknél jóval kisebb oldalszarv. A kétoldali szürkeállományt a
központi szürkeállomány kapcsolja össze, amely egyúttal magába foglalja a gerincvelő egész
hosszában végighúzódó, liquorral kitöltött központi csatornát.

Gerincvelő finomszerkezete
Szürkeállományt idegsejtek, a fehérállományt idegrostok, ún. pályák építik fel. A központi
idegrendszeren belül az idegrostok pályákat alkotnak. Ezeket a rostokat a központi
idegrendszeren kívül idegeknek nevezzük. Funkcionálisan a szürkeállományt a kapcsoló, a
szabályozó központ, a fehérállomány az ingerületvezető rendszer.

Gerincvelő pályarendszere.
- Felszálló pályák(érző), afferens
- Leszálló, efferens(mozgató)
- Autochton.

Afferens: a gnosztikus vagy epikritikus érzéseket vivő pályák a gerincvelő hátsó gyökerén
keresztül lépnek be. Átkapcsolódás nélkül a hátsó kötélbe kerülnek, és a nyúltvelőig futnak.
Gnosztikus érzések: - finomabb taktilitás
- helyzetérzés
- mozgásérzés

Efferens: - piramispálya: tudatos mozgások kivitelezője

- extrapyramidális pálya: ösztönös mozgásmechanizmusokat kivitelező pályákból áll

Autochton: a gerincvelőben szegmentumokat kötnek össze.

 21.tétel
Vegetatív idegrendszer.

Ez egy autónom (önálló) idegrendszer. Ennek strukturális alapja a reflexív. Az impulzusok a

zsigeri receptorokból a zsigeri afferens pályákon jutnak a központi idegrendszerbe, ahol
különböző szinteken integrálódnak, majd a vegetatív efferens neuronok viszik vissza a zsigeri
effektorokhoz. Vegetatív efferens rostok mennek továbbá a simaizmokhoz, a mirigyekhez.

A vegetatív idegrendszer anatómialiag két részre osztható:

1. Szimpatikus idegrendszer
2. Paraszimpatikus idegrendszer
Két rendszer élettanilag általában egymással ellentétes hatású, továbbá idegvégződéseikben az
ingerületátvivő anyag is eltér egymástól.

Szimpatikus idegrendszer
Neuritjaik az elülső gyökérben hagyják el a gerincvelőt, majd mint önálló, velőhüvelyes
(fehér) rostok futnak be a határlánc ganglionjaiba, ahol a postganglionáris neuronokkal
szinaptizálnak. Innen a postganglionaris, velőhüvely nélküli (szürke) rostok vagy a perifériára
futó szomatikus idegekhez csatlakoznak, és beidegzik a különböző testtájék ereit, a bőr
mirigyeit, valamint a szőrszálakat merevítő simaizomrostokat, vagy mint önálló viscerális
szimpatikus idegek a különböző zsigereket idegzik be.
A zsigeri érző idegrostok a gerincvelői idegek érző rostjaival együtt lépnek be a gerincvelő
hátsó szarvába, és vagy közvetlen válaszreakciót váltanak ki, vagy a vegetatív inegrület, a test
felszínéről érkező egyéb információkhoz hasonlóan feljut az agyvelőbe, és ott zsigeri érzést,
ún. visceralis szenzációt okoz.

Paraszimpatikus rendszer
Központjai részben az agytörzsben, részben a sacralis gerincvelőben helyezkednek el. Az
agytörzsben a bolygóideg magva képviseli az ún. feji paraszimpatikus rendszert, míg kisebb
részben hozzájárulnak ehhez a szemmozgató ideg, a arcideg és a nyelv-garat ideg vegetatív
magvai is. Közülük a bolygóideg adja a szív, a tüdő és csaknem valamennyi hasüregi szerv
paraszimpatikus rostjait, míg a szemmozgató ideg a szem alkalmazkodási izmait és
pupillaszűkítő izmot, a arcideg és nyelv-garat ideg a könnymirigy és nyálmirigyeket látja el.
A sacralis paraszimpatikus a húgyhólyagnak, a nemi szerveknek, valamint a vastagbél alsó
szakaszának és a végbélnek az ellátója.
Paraszimpatikus postganglionáris neuronok ingerületátvivő (transzmitter) anyaga az
acetilkolin, ezért ezt a rendszert kolinerg rendszernek is nevezzik, míg a postganglionáris
szimpatikus neuronok transzmitter anyaga általában noradrenalin, így a adrenerg
idegrendszer.

22.tétel
Agyidegek, gerincvelői fonatok.

Az agyvelőből kilépő 12 pár agyideg csak részben kevert ideg (érző, mozgató és vegetatív
rostokkal.) Egyesek kizárólag motoros, mások kizárólag érző rostokat tartalmaznak. A tisztán
érző, illetve a kevert agyidegek érző rostjaihoz, minden esetben egy környéki érző dúc is
tartozik. Az agyidegek központjai az agytörzsben találjuk.

1. agyideg. Szaglóideg. (nervus olfactorius)

Kizárólag érző rostokat tartalmaz. Receptorai az orrüreg nyálkahártyájában helyezkednek el,
ahonnan az ideg szaglási ingerületeket vezet az agyvelő halántéki lebenyében fekvő
szaglóközpontba.

2. agyideg. Látóideg (n.opticus)

Tisztán érző ideg. Fényingerületet szállít a szemgolyó ideghártya (retina) felől a látás kérgi
központjába.

3. agyideg. Szemmozgató ideg (n.oculomotorius)

Mozgató és vegetatív magja a középagyban helyezkedik el. Mozgató rostjai a külső egyenes
és a felső szemmozgató izom kivételével az összes szemmozgató izom beidegzik, beleértve a
szemhéjemelő izmot is. Az ideg vegetatív része a szemgolyó belső innerválja (pupillaszűkítő
izom).

4. agyideg. Sodorideg (n. trochleáris)

Kizárolgos motoros ideg, mely a középagyi magból kiindulva a szemüregben a felső ferde
szemizmot idegzi be.

5. agyideg. Háromosztatú ideg (n.trigeminus)

A három ágból összetevődő ideg első két ága tisztán érző, míg a harmadik érző és motoros
rostokból áll. Az érző rostok dúca a középső koponyaárokban fekvő ganglion GASSERI. A
háromosztatú ideg érző és mozgató magvai a híd állományában vannak. Az első ág a
szemgolyó, az orrüreg nyálkahártyája és bőre, valamint a homloktájék bőrének érző
beidegzését adja. A második ág a felső fogak és az arc középső tájékának érző idege. A
harmadik ág motoros rostjai a rágóizmokat, érző rostjai az alsó fogakat, a nyelv elülső
kétharmadát és az álltájék bőrét idegzik be. A háromosztatú így egészében az orr, a szem és a
szájüreg képleteinek (szemgolyó, fogak, nyelv), az arc bőrének érző, a rágóizmoknak motoros
idege.
6. agyideg. Távolító ideg (n.abducens)
Kizárólag motoros ideg. Rostjai a hídban fekvő magból indulnak ki, és a szemüregben a külső
egyenes szemizmot innerválják. A III., IV. és VI. agyideget közös néven szemmozgató
idegnek nevezzük.

7. agyideg. Arcideg (n.facialis)

Kevert ideg. Motoros, vegetatív és érző magva a hídban helyezkedik el. Az ideg hosszú
lefutása során először a sziklacsont csatornájában fut, majd a külső hallójárat alatt kilépve az
arc területére, a fültőmirigy állományában ágazódik el. Innen kilépő motoros ágai beidegzik
az arc összes mimikai izmait. Az arcideg érző rostjai a nyelv felől ízérzést közvetítenek,
vegetatív rostjai ellátják a könnymirigyet, az orrüreg, a szájpad nyálkamirigyeit, a
nyálkamirigyek egy részének beidegzése folytán pedig a nyálelválasztást szabályozzák.

8. agyideg. Egyensúlyozó és hallóideg (n.statoacusticus)

Tisztán érző ideg, egyensúlyérzést, illetve hangingereket közvetít a belsőfül felől az
egyensúlyózás központjába (kisagy), illetve a hallás kérgi központjába (halántéklebeny). Ű

9. agyideg. Nyelv-garat ideg (n.glossopharyngeus)

Kevert ideg. A nyúltvelői magvaiból kiinduló mozgató rostok a garat izomzatát, az érző
rostok a szájüreg hátsó részét és a garat nyálkahártyáját. Az ideg ízérzést is szállít a nyelv
hátsó területéről az ízérzés agykérgi központjához.

10. agyideg. Bolygóideg (n.vagus)

Kevert ideg. Lefutása az össze agyidegek közül a leghosszabb. A nyakon, a mellüregen
keresztül, a nyelőcső két oldalán jut át a rekeszizom, és a gyomor elülső és hátsó felszínén
elágazódik. Beidegzési területe a legnagyobb. Nyúltvelői magjaiból kiinduló motoros rostjai
beidegzik a gégeizmokat és részben a garatizmokat, vegetatív rostjai paraszimpatikus
ingerülettel látják el a nyak, a mellüreg és a hasüreg valamennyi szervét, és érző rostjai a gége
nyálkahártyájának érző beidegzését adják.

11. agyideg. Járulékos ideg (n.accessorius)

Motoros ideg, amely a fejbiccentő és a csuklyásizmot innerálja, valamint a bolygóideg
csatlakozó rostjaival részt vesz a gégeizmok beidegzésében.

12. agyideg. Nyelv alatti ideg (n.hypoglossus)

Nyúltvelőben fekvő motoros magból kiinduló rostok a nyelv izmait, továbbá a nyaki
idegekből felvett idegágak útján a nyelvcsont alatti nyakizmokat innerválják.

Gerincvelői fonatok.
Gerincvelőből kilépő 31 pár gerincvelői ideg megoszlása a gerincvelői szelvényezettségnek
megfelelően a következő:
-8 pár nyaki ideg (C1-C8)
-12 pár háti ideg (Th1-Th12)
-5 pár ágyéki ideg (L1-L5)
-5 pár keresztcsonti (S1-S5)
-1 pár farkcsonti ideg (Co1)
A gerincvelői idegek elülső ágai csak a bordaközökben futnak egyenként eloszlási
területekhez, a nyakon, valamint az ágyéki és keresztcsonti szakaszon előbb egymással
sokszorosan kapcsolatba lépnek.

Gerincvelő idegek elülső ágai által képzett fonatok a következők:

Nyaki fonat: Felső négy nyaki gerincvelői ideg elülső ágaiból (C1-C4) tevődik össze, és a
felső négy nyaki csigolya harántnyúlványán fekszik. Motorosan beidegzi a nyak izmait,
érzően a nyak bőrét, és mozgató rostokat küld a rekeszizomhoz.

Karfonat: alsó négy nyaki és az első háti gerincvelői ideg elülső ágaiból áll elő. Jóval
erősebb, mint a nyaki fonat. A karfonat, a mellkasfal izomzatához és bőréhez futó kisebb ágak
leválása után, a kulcscsont alatt a hónaljárokban három kötegre oszlik, amely kötegekből a
felső végtagot ellátó idegek erednek. Karfonat fontosabb idegei:
-Nervus axillaris: a vállövhöz-tartozó deltaizom motoros idege.
-Nervus musculocutaneus: felkari hajlító izomcsoport mozgató és az alkar bőrének érző idgee.
-Nervus radialis: felső végtag összes feszítőizmainak motoros és a hátsó bőrtájék érző idege.
-Nervus medianus és nervus ulnaris: az alkaron elhelyezkedő hajlítóizmok mozgató és a
tenyértájék érző idegei.
A fenti ágak vegetatív rostokat is visznek a perifériára, és ellátják a felső végtag ereit és
mirigyeit.

Ágyéki fonat: hátsó hasfalon, az ágyéki gerinc két oldalán az utolsó háti és az első négy
lumbális ideg mellső ágaiból alakul ki. Ágai beidegzik a comb közelítő és feszítő izmait,
továbbá kisebb ágak a hasfal alsó részének bőrét és izmait.

Keresztcsonti fonat: utolsó ágyéki és keresztcsonti idegek elülső ágaiból képződött fonat a
keresztcsont elülső felszínén helyezkedik el. Ágai ellátják a fartájéki izomzatát, külső nemi
szerveket, azok bőrét és izomzatát, a gát és a végbélnyílás tájékát.
Keresztcsonti fonat ága a test legerősebb ideg, az ülőideg. Az ideg a medencéből kilépve, a
comb háti oldalán, a combhajlító izmok között húzódik lefelé. A térdízület magasságában két
ágra oszlik, amelyek közül az egyik a lábszár elülső felszínének bőrét és az ujjfeszítő izmokat,
a másik a lábszár háti oldalának bőrét és az alszári, valamint a talpi hajlító izmokat idegzi be.

Bordaközti idegek. 12 háti ideg elülső ágai nem képeznek fonatot, hanem egyenként futnak
hátulról előrefelé a megfelelő bordaközben. Beidegzési területük a mellkas és részben a hasfal
bőre és izomzata.
31 pár gerincvelői ideg hátsó ágai általában vékony, gyakorlati szempontból nem jelentős
idegek, amelyek rövid lefutás után a hát bőrében és izomzatában ágazódnak szét.
 23.tétel
Látószerv, látópálya.

Szem.
A szem a fényingerek receptorszerve. Négy része van:
- szemgolyó(bulbus oculi)
- járulékos szervek
- ingerületvezető berendezés
- látókéreg.

Szemgolyó burkai: szemgolyó falát 3 burok alkotja:

1. rostos burok, legkívül helyezkedik el, melynek hátsó 4/5 része a fehér ínhártya,
elülső 1/5 része az átlátszó szaruhártya (cornea), ami óraüvegszerűen domborodik
elő.
2. középső burok, melyben dús érhálózat található és tápláló szerepe van. Ennek 3
része:
- hátsó 2/3 része az érhártya, mely ereken kívül nagy mennyiségű pigmentet
tartalmaz,
- középső része a sugártest, ami a szem alkalmazkodásának aktív része.
Sugártesthez rögzül a szemlencse. Sugártest nyúlványaiban lévő tágult
capillárisok termelik a csarnokvizet.
- elülső, diaphragma szerű és működésű része a szivárványhártya (iris).
Középrészen lévő kerek nyílása a pupilla. Az iris pigmenttartalma adja a szem
színét. Benne körkörös szűkítő simaizom és sugár irányú tágító izom
helyezkedik el.
3. legbelső burok, az ideghártya (retina). Több sejtréteg építi fel. Legbelső rétege egy
pigmentréteg, ez előtt helyezkednek el a fényérzékelő receptorok, a csapok és a
pálcikák. Csapok a színlátást, pálcikák a fény intenzitást érzékelik. Csapok a szem
optikai tengelyének végében nagy tömegben helyezkednek el, itt van a sárgafolt, ami
az éleslátás helye. Retinából a dúcsejtek axonjai a látóideget alkotva lépnek ki.
Látóideg kilépésének helyén nincsenek sem csapok, sem pálcikák, ezért fényérzékelés
sincs. Ez a vakfolt.

Szemgolyó tartalma: a szemgolyó burkok által alkotott belső üregét a fénytörő közegek
sorába tartozó:
- lencse (lens crystallina)
 - üvegtest (corpus vitreum)
- szemcsarnok tölti ki.

Szem járulékos szervei: - orbitát kitöltő lágy részek

- szemmozgató izmok
- szemhéjak, kötőhártya
- könnykészülék
Látópálya.
A retina utolsó sejtes rétegének rostjaiból alakul ki a nervus opticus. A nervus opticus a
szemgödröt a foramen opticumon hagyja el, belép a koponyaüregbe, és az ellenoldali
n.opticussal kereszteződik. A n.opticus az ingerületet az occipitális kéregbe juttatja.

24.tétel
Hallás, egyensúlyrendszer anatómiája, hallópálya.

Külső fül
-fülkagyló: vázát rugalmas porc alkotja.
-külső hallójárat: kb. 2, 5 cm hosszúságú, gyengén S-alakban görbült járat. Külső részének
fala porcos, belső részének csontos. Két rész határán szűkület helyezkedik el. Hallójáratot bőr
béleli, melynek speciális mirigyek termelik a fülzsírt. Hallójárat végét, a dobhártya zárja le,
ami tölcséralakú és feszes hártya.

Középfül
Fő része a dobüreg. Alkotásában részt vesznek még: a dobhártya, hallócsontocskák és a
fülkürt.
Fülkürt: a dobüreget a garat részével köti össze
Hallócsontocskák: -kalapács, -üllő, -kengyel.
Kalapács nyele a dobhártyán rögzül, feje az üllővel ízesül. Üllő hosszabbik nyúlványához
ízesül a kengyel, aminek talpa az ovális ablakban rögzül. Csontocskák mozgását szalagok és
izmok módosítják.

Belsőfül
Tényleges hallószerv itt található. Csontos és hártyás labirintus.
Csontos labirintusnak 3 része van:
-tornác,
-3 csontos félkörös ívjárat,
-csontos csiga.

Tornác: oldalsó fala a dobüreggel áll kapcsolatban az ovalis és kerek ablak útján. Innen indul
ki a 3 csontos ívjárat és a csiga alsó járata.
3 csontos ívjárata: a tér három fő síkjában, egymásra merőlegesen helyezkedik el, ívjáratok
vége orsószerűen tágult.
Csiga: 2 és kanyarulatból áll, kerti csiga házához hasonlít. Középrészen van a csigatengelye,
ami körül kanyarodik a csigajárat. Csigatengelyben helyezkedik el a hallóideg spirális dúca a
Corti-féle szerv. Csigát folyadék tölti ki. Hártya rezgését a folyadék rezgése veszi át, amely
mozgásba hozza az alaphártyát is. Csiga belső ürege egy alsó és felső járatra oszlik. Felső
járat a belső fül elejéről indul és felvezet csiga csúcsáig, onnan alsó járatban folytatódik,
amely ovális ablak hártyájában végződik. Receptorsejtek a csiga alsó és felső járata közötti
vékony hártyás csőben helyezkednek el. Folyadék mozgása az alaphártyát rezgésbe hozza és
receptorokat a fedőlemezhez nyomja, ingerület lesz. Nervus opticus.

Hártyás labirintus 2 része: a csontos labirintus üregében:

- Egyensúlyozó szerv
- Hallószerv, Corti szerv

Egyensúlyozószerv: - sacculus
- utriculus
- félkörös ívjáratok

25.tétel
Ízérzés, szaglás, szaglópálya, bőr, hő-tapintás-fájdalom érzés.

Ízlelés.
Ízlelő receptorok szájüregben szétszórtan helyezkednek el. Primer, részei: ingert felvevő rész,
sejttest, nyúlvány. Szekunder: inger felvevő rész, sejttest, nincs nyúlványa. Receptor sejtek
között vannak a támasztósejtek. Ezek közösen ízlelő bimbók. Több ízlelő bimbó összessége a
szemölcs. Legnagyobb számban a nyelv háti felszínén, szájpadláson és garatban. Nyelvet
nyálkahártya borítja, és számtalan szemölcsszerű kiemelkedés található. Íz érzékelés
kialakulásának szükséges feltétele, hogy az adott ízt hordozó anyagok a nyálban oldhatók
legyenek. Nyelv felszínén egy előre nyitott V betű rajzolatát, csúcsa szájüreg belseje felé
mutat. Ez a V alakú barázda, nyelv felületén elhelyezkedő körülárkolt szemölcsök sorozatot
hozza létre. Ezek száma általában 9-11 és elsősorban keserű ízekre érzékeny. Kúp alakú
szemölcsök, fonalszerű szemölcsök s V alakú barázda előtt helyezkednek el és vannak még
gomba alakú szemölcsök. Íz érzékelés a körülárkolt és gomba alakú, fonalszerű és kúp:
tapintás és hő érzékelés.
Négy alapíz létezik: édes, sós, savanyú, keserű. Kémiai ingerét felfogó receptorokat az
ízlelőbimbóknak nevezzük. Édes ízt a nyelv hegyén, savanyúkat az oldalán hátul, sósakat
nyelv két oldalán, keserűket a nyelv tövén érezzük.

Szaglás.
Ember gyenge szaglású élőlényekhez tartozik. Szagingereket felfogó idegvégződések a felső
orrkagylóban, egy kis területen helyezkedik el. Ez a terület a szaglóhám idegvégződések és
kicsiny szaglósejtek, sűríti magában. Sejtek mindegyikén egy tucat csillószőr található, s az
ezeket nedvesen tartó nyálka köti meg a szagérzetet kiváltó kémiai anyagokat. Amikor
valamilyen kémiai anyagokat belélegzünk, az feloldódik a csillószőrökön bevonatott képező
nyálkarétegben. Csillók jeleket küldenek a szaglósejtekbe, amelyek azután szaglóideg
megfelelő idegrostjaiban folytatják útjukat az agy felé. Szaglási ingerületeket a szaglókéreg
fogadja. Szaglósejtek 3 féle idegsejt dendritnyúlványával alkotnak gömbszerű
synapsisrendszert:
-mitralis sejtek (neuritjei a szaglóközponthoz vezetnek.),
-pamacsos sejtek (neuritjei részben hypothalamuszhoz vezetnek),
-szemcse sejtek (gátló működésű sejtek, gátlólag befolyásolják a szaglórendszer működését.).
 Hat elsődleges szag létezik: édes illat, gyümölcsszag, rothadást keltő bűz, fűszerszag, égett
szag, festékszag. Emberi szaglószerv fáradékony, hosszabb ideig ható szagingert megszokjuk,
és nem érezzük.

A bőr mint érzékszerv

Testünk külső felszínét borítja.
Szerepe:
1. mechanikai hatásoknak ellenáll,
2. pigmenttermeléssel védi a szervezetet a túlzott sugárhatás ellen,
3. szarurétegével védi a szervezetet a kiszáradástól,
4. hőszabályozás legfontosabb szerve,
5. fontos tápanyag raktár,
6. bőralatti kötőszövet a szervezet fontos só- és vízraktára,
7- tapintószerv.

3 rétege van: -felhám, -irha, -bőralatti kötőszövet.

Felhám: (epidermis): a felső réteg, több (5) részből áll. (alaphártya: elválasztja a
felhámot az irhától, itt vannak az alapi sejtek (vazális), amik osztódnak. Ez a vazális réteg.
Fölötte van a tüskés réteg. Az alapi réteg sejtjei osztódás után fölfelé jutnak a felhámban,
elvesztik magjukat, laposodnak, elhalnak, szarutlanok lesznek és ez lesz szaruhártya. Itt
történik ultraibolya sugarak hatáásra az ergoszterin nevű anyag D vitaminá alakítása.
Legkülső része elszarusodó laphám, ami folyamatosan lehámlik és pótlódik. Ez akadályozza
meg a szervezet kiszáradását. Napsugárzás ellen a hám pigment termeléssel védekezik.
Nincsenek vérerek, ezért szigetelőréteg. Bőr festékanyagai a melanociták.

Irha (cutis-dermis):: hám alatt van, kollagén és elasztikus rostok hálózata alkotja. Fontos
szerepe van a szervezet hőszabályozásában. Ezrével találhatók apró véredények. Ezekben,
véredényekben áramló vér szállítja a bőr két rétegébe a tápanyagokat és szállítja le onnan a
salakanyagot. Különféle idegvégződések is vannak itt, továbbítják az agyba a tapintási
érzeteket keltő ingerületeket. Irha felső részében találhatók az enyhe nyomást érzékelő
tapintási receptorok, Meissner-féle testek; mélyebben meleget érzékelő Ruffini-féle testek és
hidegérzésért felelős Krause-féle testek; alsó szélén erős nyomásérzékelést felelős Vater-
Pacini-féle testek. Irha mélyén vannak a verejtékmirigyek, testhőmérséklet szabályozásban
van szerepe. Itt találhatók a szőrtüszők és faggyúmirigyek: faggyút termel, e nélkül a bőr
kiszáradna és lehámlana. Minden szőrtüszőhöz kapcsolódik egy szőrmozgató izom.

Bőralja: (subcutis-hypodermis): irha folytatása, változó vastagságú, laza zsíros

kötőszövetből áll. Hozzájárul a bőr mechanikai védőszerepéhez, zsírszövet révén
tápanyagraktár. Sejtes állomány: sárga zsírszövet, ez állandóan zsírt termel; sejt közötti:
kollagén, rugalmas. Rögzíti a bőrt izmokon, csontokon. Nőknél zsírszövet vastagabb.

Bőr származékai:
-haj és szőrzet
-körmök.
Véralvadás mechanizmusa

Haemophilia A esetén VIII., B esetén IX. faktor hiányzik.

Érfal szerkezete
Belülről kifelé: tunica intima, tunica media, tunica adventitia.

Nagy vérkör
Bal kamraaorta(aorta ascendens,arcus aortae,aorta descendens,aorta thoracica)középnagy
artériák kis artériákkapillárisokezekből a vénás vér összeszedődikmajd vena cava
superior et inferiorjobb pitvar

Kis vérkör
Jobb kamraarteria pulmonalis tüdőhajszálerek
gázcseretüdővénákvv.pulmonalesbal pitvar

Szívfal szerkezete
Belülről kifelé: endocardium myocardium  epicardium. A külső felszínt apericardium
határolja két lemeze van.

Szív ingervezetése
Sinuscsomó(nodulus sinoauricularis)jobb pitvar falaAschoff-Tawara csomó (nodus
atrioventricularis) pitvarok közti septumban,pitvar kamrai határonHis-nyaláb(fasciculis
atrioventricularis)Tawara-szárakPurkinje-rostok, kamrák falának izomzatában.

Agy vérellátása
Arteria carotis externa és interna
Externa: arckoponyát erezi be
Interna: a pajzsporcnak támaszkodva felfelé fut a v.jugularis interna és a n.vagus társaságában.
A sziklacsont bázisán lévő foramen caroticumon keresztül a sziklacsont állományába
jut(canalis caroticus). Az a. carotis interna a sinus cavernosus végénél ágakra oszlik:
a.ophtalmica(szemgolyót erezi be), a communicans posterior(összeköttetés az a.carotis interna
és az a.cerebri posterior ága között), a.chorioidea(agyvelő oldalkamráiba vezet), a.cerebri
anterior(nagyagy mediális felszínét erezi be),a. cerebri media(nagyagy konvex-laterális
felszínét és kéreg alatti dúcokat látja el.
Arteria vertebrális: a nyaki szakaszon szegmentálisan erezi a gerincvelőt, a kisagy alsó részét.
A.basilaris ágai: híd,kisagy, nagyagy alsó felszíne.

Agyhártyák
Kívülről: dura mater(kemény agyhártya) arachnoideapia mater (arachnoidea+pia
mater=lágy agyhártya)

Agy fő részei
Nagyagy(cerebrum), agytörzs(középagy-mesencephalon, híd-pons, nyúltvelő-medulla
oblongata, kisagy-cerebellum)

Középagy
Állományában a III.ésIV. agyideg magja helyezkedik el.
Híd
V., VI., VII. agyideg magvai.
Nyúltvelő
VIII.,IX.,X.,XI.,XII: agyideg magvai.

Agyidegek
II.: nervus opticus(látóideg)
III.: n.oculomotorius(szemmozgató)
IV.: felső ferde szemizmot látja el
V.: n.trigeminus(arcbőr, rágóizmok)
VI.: n.abducens(külső egyenes szemizom)
VII.: n.facialis(mimikai izmok, nyelv, nyálmirigyek)
VIII.:
IX.: n.glossopharingeus(garat, nyelv hátsó része)
X.: n.vagus(gége harántcsíkolt izomzata, mellkasi-hasi zsigerek, fülkagyló, külső hallójárat)
XI.: n.accessorius(musculus sternocleidomastoideust és m.trapesius laterális szélét is
beidegzik)
XII.: n.hypoglossus(nyelv, nyelv alatti izmok, )

Gerincvelői Felszálló(afferens)(érző) pálya:

Tractus spinothalamicus anterior: tapintásérzést szállítja. Rostjai a hátsó gyökéren keresztül
lépnek be a gerincvelő állományába. A thalamus laterális magjában végződnek.
Leszálló(efferens)(mozgató) pálya:
Piramispálya: a piramispálya a tudatos mozgások kivitelezője. 5 fontosabb extrapyramidális
pálya: rubrospinális, reticulospinális, tectospinális, olivospinális, vestibulospinális. Az
extrapyramidum ősi mozgásmechanizmusokat kivitelező pályákból áll, melyeknek funkciói
nem annyira a tudattól, mint inkább az ösztönvilág megnyilvánulásaitól függenek.

Homloklebeny(lobus frontalis)
A prefrontális régió az agy filogentikailag legfiatalabb területe, a humán működésben a
legfejlettebb, a legnagyobb jelentőségű. Mielinizációja a legkésőbb fejeződik be (7-12é.k.)
Anatómiai kapcsolataira a gazdag asszociációs összeköttetés jellemző a köv. Területekkel/ s a
köv. működések jellemzik.
1. Funkcionális egység a mozgató kéreggel
2. A szenzomotoros asszociációs területekből feldolgozott interoceptív és exteroceptív
információk—Célirányos magatartás
3. Mesencephalon (középagy) Formatio Reticularis—Szelektív figyelem
4. Limbikus rendszer—a magatartás affektív motivációját és fr. működésekhez szükséges
memóriaanyagok közvetíti
5. Hipothalamus—vegetetív működések
6. Gyirus cinguli
A homloklebeny feladatai között szerepel a jövő megtervezése, az előrelátás, amely egyben
persze aggodalmak és szorongások forrása is. Pszichés zavarok esetén ezek túlzó mértékuek
lehetnek (előrevetített szorongásnak nevezzük), ellenben éppen ez az előrelátás biztosítja az
emberi faj fennmaradását, elkerülő lépések képességének megtételét. A két lábon járásra sem
volt lehetőség a homloklebeny kifejlődését megelőzően. A szimbólumok - az írás, olvasás,
matematika - megértéséhez a halánték-, a fali- és a homloklebeny együttes munkájára van
szükség.

Halántéklebeny(lobus temporalis)
1. Érzékszervi működések régiói (prejectiós – asszociációs) Halló – veszibuláris - szagló-
ízérző pályák
2. temporális neocortex: hosszú távú memória, emlékanyag tárolás struktúrája
3. „Háromlebeny vidék”
4. Limbikus rendszerhez tartozó temporo- medialis struktúrák (hippocampus, amigdala)

Parietális, fali lebeny

Gyrus centralis posterior (érzőkéreg) és a hátsó pariebalis areák
A parietalis lebenyben történik a szomatoszenzoros ingerek
- legmagasabb rendű szintézise
- azok egybevetése régi emléknyomokkal
- összekapcsolsa optikus, akusztikus és egyéb ingerületekkel
Ugyanis a P.L alsó régiója szomszédos a temporális és occipitális asszociációs régiókkal,
ezekkel kétirány rost-összeköttetésben van és működési egységet képez velük.. E kérgi terület
a „három lebeny vidéke”, melynek magasan integrált tevékenysége humánpecifikus funkciókat
kezdeményez. E régió károsodásának tünteti a 3-lebeny-vidék működészavarán alapul.

Szem
A látószerv részei
Szemgolyó(bulbus oculi), járulékos szervek(apparatus accessorius oculi), ingerületvezető
berendezés, látókéreg.

Szem járulékos részei

Orbitát kitöltő lágy részek, szemmozgató izmok, szemhéjak, kötőhártya, könnykészülék.

A szem fénytörő közegei

A látás folyamatában a fénysugár különböző fénytörő közegeken keresztül éri el az
ideghártyát. A belépő fényt elsőként a szaruhártya rétege töri meg. A szemlencse előtti kör
alakú pupilla erős fény hatására összeszűkül, sötétben kitágul, így szabályozva a beengedett
fény mennyiségét. A pupilla mögötti szemlencsébe érve törik meg másodszor a fény. A szembe
jutó fénysugarakat a szem fénytörő közegei (azaz a szaruhártya és a szemlencse) úgy törik
meg, hogy azok az ideghártya sárga foltján, azaz a retinán egyesüljenek, ami az éleslátás helye.

Rövidlátás
Myopia: fénytörési hiba, melyben a szembe érkező fénysugarak már az ideghártya előtt
egyesülnek. Okozhatja a normálisnál hosszabb szemtengely, vagy fokozott törőerő. Konkáv
lencsével korrigálható.

Távollátás
Hypermetropia:A távollátás oka az, hogy a szaruhártya görbülete túl kicsi, felszíne túl lapos,
vagy a szemgolyó tengelye túl rövid. Mindezek következtében a fénysugarak a retina síkja
mögé fókuszálódnak.

Nagyothallás
Típusai: vezetéses, idegi, vezetéses-idegi kombinációja.
 Agyidegek
I. n. olfactorius szaglóideg - szaglás
II. n. opticus látóideg - látás
- mm. rectus int. superior, inferior, obliquus inferior
közös
III. n. - levator palpebrae
szemmozgató
oculomotorius - ciliaris izom
ideg
- sphincter pupillae
IV. n. trochlearis sodorideg - m. obliquus superior
háromosztagú - sensoros: arc, nyelv, orr, torok, szem elülső 2/3-a
V. n. trigeminus
ideg - motoros: rágóizmok
VI. n. abducens távolítóideg - m. rectus externus
- motoros: arcizomzat
VII. n. facialis arcideg - könny- és nyálmirigyek
- parasymphaticus: a nyelv elülső 2/3-ának  ízlelőidegei
VIII. egyensúlyi és
- hallás és egyensúlyérzékelés
n.statoacusticus hallóideg
IX. n.
nyelv-garat ideg - sensoros: torok, lágyszájpad, a nyelv hátsó 1/3-a, gégefő
glossopharyngeus
- motoros: lágyszájpadívek, gégefő, pharynx,
X. n. vagus bolygóideg
- parasympaticus: belsőszervi beidegzés
XI. n. accessorius járulékosideg - motoros: mm. sternocleidomastoideus, m. trapesius
XII. n.
nyelv alatti ideg - motoros: nyelvizmok
hypoglossus