110. ábra: Sensoros homunculus.

A: a nagyagy felülnézetben,
B: az agyfélteke convex felszíne,
C: a testrészek somatotopiás vetülete.
111. ábra: Nagy ingerintenzitás-spektrum
kódolásának elvi megoldása a perifériás
érzőneuronok csoportos (populációs)
aktivítása révén.
A: A növekvő ingerintenzitások hatására
növekvő ingerküszöbű neuronok jönnek
ingerületbe.
B: A teljes intenzítás-spektrumot a három
különböző ingerküszöbű sensoros neuron
(receptor)
kombinált aktivitása kódolja.
112. ábra: A bőr szerkezete.
113. ábra: A közép- és a belső fül részei.
114. ábra: A labyrinthus szerv és részei.
A fekete vonal a csontos, a szürke részek a
hártyás alkotókat jelzik.
115. ábra: Otolith szerv (macula statica) szerkezete.
116. ábra: A hangérzékelés, hangvezetés.
117. ábra: A: a csontos és a hártyás csiga
keresztmetszetén egymáshoz való viszonyuk
látható, B: a Corti- féle szerv szerkezete.
118. ábra: A szőrsejt ingerfelvevő működése.
119. ábra: A fő vestibuláris pályák az
agytörzs dorsális felületére vetítve.
120. ábra: A hanghullámok fizikai
jellemzői.
A: tiszta, sinusoidális hanghullám
képe.
B: nagyobb frekvenciájú és nagyobb
intenzitású tiszta hanghullám képe.
C: szabályosan
ismétlődő összetett hanghullám
képe (pl. zenei hangok).
D: irreguláris mintázatot mutató,
zajként értelmezett hullámfüggvény
képe.
121. ábra: Az emberi hallás
frekvenciatartománya.
Az emberi hallásküszöb-görbe. Az alsó
görbe azt a minimális
hangnyomásszintet mutatja, ami még
hangérzetet vált ki, míg a felső görbe
azt a hangnyomás-szintet jelzi, amit
már kellemetlennek (fájdalmasnak)
érzünk. A satírozott terület az emberi
beszédhangok tartományát mutatja.
122. ábra: A hétköznapi életben szokásos
hangok intenzitása decibel értékekben
kifejezve.
123. ábra: A csiga alaphártyájának kiterített,
sematikus ábrázolása.
A magasabb frekvenciájú hanghullámok a csiga
alapján, az alacsonyabb frekvenciájúak a csiga
csúcsának irányában hoznak létre
állóhullámokat és elmozdulást. Az ábrán a
100Hz-es főkomponensű mechanikai vándorló
hullám által keltett alaphártya kilengés
figyelhető meg.
124. ábra: A hallás centrális pályarendszerének
vázlatos felépítése. A pályák és átkapcsolások az
ábra bal oldalán vannak részletezve. A jobb
oldalon a fontosabb keresztezett pályákat
ábrázoltuk, így itt komplex sensoros információ
feldolgozás történik. A mediális CGM terület
neuronjai csak egy, ún. optimális hangintenzitás
esetén jönnek ingerületbe, annál nagyobb
intenzitású hangok esetén gátlódnak.
125. ábra: Az emberi hallás kérgi reprezentációjának
megjelentítése képalkotó eljárással (pozitron
emissziós tomográfiai kép).
126. ábra: A szemgolyó horizontális metszete.
127. ábra: A szem optikai rendszerének hibái.
128. ábra: A retina szövettani szerkezete.
129. ábra: A fotoreceptorsejt
működése.
A: a pálcikasejt felépítése,
B: a fényinger fotokémiai
átalakításának lépései,
C: a fényinger hyperpolarizáló
hatása a receptorsejt membránján.
130. ábra: Látóideg, látópálya
lefutása (A). Látótérkiesések (B).
a, b, c, d: látóideg, látópályai
átvágása, ill. az ennek következtében
fellépő látótér kiesések.
131. ábra: Külső szemizmok.
132. ábra: A szaglórendszer
felépítése.
A: A bulbus olfactorius nagyított
képe.
B: Az agykoponya sagittális metszete.
C: A szaglópálya sémás rajza.
133. ábra: Az ízérzőszemölcs felépítése.
134. ábra: A nyelv ízérző területei.
135. ábra: Az ember ízérző
pályarendszerének vázlatos
felépítése.