6.

Stressz és megküzdés
Selye János vezette be a köztudatba. Mi a stressz?
 organizmuson kívüli megterhelő esemény (inger); az organizmus válasza a provokáló eseményre (Selye);
egyén és környezet interakciója (Lazarus; Mason)
 intergratív szemlélet szerint: olyan folyamat, amelyet a környezet fenyegető eseményei váltanak ki, a
szervezet válaszol a környezet eseményeire, miközben helyreállítja a belső egyensúlyi állapotot
(megküzdés → stressz redukció)
A stressz: a szervezet nem-specifikus válasza bármely igénybevételre; tkp. az organizmus adaptációs
reakcióinak összessége. A stresszor = a stresszt kiváltó tényezők összessége; lehet fizikai, pszichológiai; akut
vagy krónikus. A distressz = negatív hatású, kellemetlen, káros stressz. „ A stressz az élet sava-borsa, anélkül
nem élnénk, csak vegetálnánk.” (Selye)
Stresszorok csoportosítása:
Stresszor: minden olyan inger, amely az addig működtetett
(problémamegoldó) munkamódokkal már nem dolgozható fel és/vagy a
következményei nem háríthatók el: traumatikus események (katasztrófák, testi
integritást érő súlyos támadások); befolyásolhatatlannak ítélt események;
bejósolhatatlan helyzetek; próbatételek; belső konfliktusok; szokatlan új
ingerek, élethelyzetek
Holmes és Rahe - stresszkeltő életesemények: Házastárs halála; Válás; Börtön;
Közeli családtag halála; Baleset vagy betegség; Házasság; Állás elvesztése;
Terhesség; Új beosztás; Iskola kezdete, vége; Karácsony
Cannon:
 stresszkeltő esemény → vészreakció → egyfajta alkalmazkodás: felkészíti a személyt, hogy megküzdjön
a veszéllyel → veszély felismerése → mellékvesében adrenalin szekréció → arousal nő (szívritmus,
légzés, izomtónus) → „fight or flight”
 cél: helyreállítsa az érzelmi, fiziológiai stabilitást, homeosztázist; fizikai és pszichológiai stressz
betegséget okozhat
Selye:
 stressz: a szervezet védekezése, egyéni pszichofiziológiai válasz, amit az
autonóm idegrendszer és az endokrin rendszer közvetít
 mindenféle averzív inger ugyanazt a választ okozza: nem specifikus
választriász: mellékvese megnagyobbodás; csecsemőmirigy,
nyirokcsomó zsugorodás, gyomor és bélrendszeri fekélyek (alkalmazott
ingerek: inzulin, hideg, meleg, röntgen sugár, fizikai gyakorlatok)
Általános adaptációs szindróma (GAS):
1. Alarm reakció:
 erők mobilizálása a stresszel valómegküzdés érdekében; mellékvese kezdeti gyors hatás: szimpatikus
változások; „fight or flight”
2. Rezisztencia:
 megfelelő (növekvő) ellenállás a folyamatos stresszel szemben
 megküzdés a szituációval; kortikoszteroidok szintje emelkedik → nő a véráramlás, glükóz szint
emelkedik; általánosan stimulálja a válaszkészséget
 stresszor ismétlődése → irreverzibilissé válik
3. Kimerülés:
 összeomlás, a szervezet feladja a harcot (állandósuló fenyegetés, gyakori ismétlődés)
 ha a kortikoszteroidok a véráramban cirkulálnak, a további ACTH kiválasztást már gátolják (-feedback);
adrenalin rendszer már nem tölti be a szerepét → kiürül a glükózraktár → hipoglikémia; feladja a harcot,
összeomlás → halál
 pszichofiziológiai (adaptációs) betegségek (pl. asztma, gyomorfekély, keringési panaszok)
Selye elméletének implikációi:
1. a stresszhatások kumulálódnak, azaz a stresszorok okozta károk felhalmozódnak
2. a stressz súlyos betegséget okozhat, ha túllépi az egyén megküzdési képességének határát

1
3. a stressz additív: a különféle fenyegetésekre adott válaszok ugyanazok, a reakciók hozzáadódnak az előző
stresszorra adott reakcióhoz
Mason:
 nem ért egyet a stressz nem specifikus modelljével; endokrin rendszer különböző válaszmintákat produkál ;
pszichológiailag tudatos vagy kiértékelt vészhelyzet szükséges a stresszhez
Pszichoszociális tradíció - Lazarus:
 stressz: a szervezet reakciója az őt ért terhelésre (tág perspektíva)
 hangsúly a stresszkeltő tényezők és az értékelő (kognitív) rendszer interakcióján van; semmi sem
stresszkeltő, ha az egyén nem tartja annak
 kísérletek eredménye: beállítódás és a magyarázatok határozták meg az átélt stresszt
(film témája: körülmetélés, munkahelyi baleset)
Stresszorok csoportosítása
Özönvízszerű események Háttér stresszorok Személyes stresszorok
háború, természeti katasztrófák napi civódások, ismétlődő váratlan, személyes
nehezen (vagy nem) előre rutinszerű események,
jelezhető kellemetlenségek
stabil, ismétlődő, alacsony pl. betegség, halál, munka
megdermeszti a választ
intenzitású problémák elvesztése
nehéz a megküzdés (coping) krónikussá válhatnak
akut, nagy egyéni különbségek
segít a tapasztalat megosztása,
lehet fizikai és pszichés
„ventillálás”
Stressz helyzetre adott reakciók általános típusai:
– érzelmi reakciók: szorongás, hangulati változás, harag, agresszió
– figyelmi, gondolkodási munkamódok változása: összpontosítás-, tartós figyelemzavar; problémamegoldó
funkciók gátlása, dezintegráció
 komplex fiziológiai válaszmintázat
Kognitív kiértékelés (Lazarus):
Elsődleges kiértékelés Másodlagos kiértékelés
Hogyan ítéli meg a személy a stresszort? források számbavétele
Érint-e személyes célokat, változásokat? kontrollálhatóság
Eltér-e a hatás attól, amit a személy akart? lehetséges copingok
ego-involváltsági fok érzelmi regulációt szolgáló megküzdési források feltárása
A stresszállapot lehetséges kimenetelei:
 megküzdés, személyiségfejlesztő hatás; kóros, átmeneti reakciók (poszttraumás reakció, katasztrófa-
szindróma); krízisállapotok; testi, lelki betegségek
*Megküzdés (coping) definíciója:
Definíciója problematikus:
– nincs olyan viselkedés, amit ne lehetne megküzdésként értelmezni (a
kontextus határozza meg); egyre inkább az egészséggel kapcsolatban
jelenik meg és nem a stresszel (milyen tényezők védenek meg minket a
stresszel szemben?) – Oláh Attila
Definíciók három csoportja:
1. minden stresszre adott válasz
2. minden stresszre adott specifikus válasz
3. minden tudatos, célirányos szándékos alkalmazkodási próbálkozás, ami erőfeszítést igényel
Megküzdés pszichoanalitikus megközelítésben
Anna Freud Haan
megküzdés fogalma először jelenik meg a pszichoanalízisben megküzdés: magába foglalja a célt, a válaszadást
rugalmas váltás, objektív valóság, megfelelő érzelmek
mindennapi konfliktusok normális kezelésének módja
kifejezése
érzelmi élet feletti kontroll védekezés; merev, tagadó; torzítja az objektív valóságot
védekezés: ha más próbálkozás már kudarcot vallott (elhárítás) enged az impulzusok kifejezésének; neurotikus ego-manőver
Megküzdés
állatkísérletek személyiséglélektan
coping mint vonás (trait); a helyzettől függetlenek

2
 emberek állandó stratégiákat, védekező manővereket
coping minden olyan viselkedéses válasz, amely kontrollálni képes az
dolgoznak ki, tanulnak meg a konfliktuskezelésre a stresszel
averzív környezeti hatásokat: menekülés, támadás, passzív mód
szemben
Lazarus - kognitív tranzakcionista szemlélet:
 viselkedés: személy és környezet közötti dinamikus kölcsönhatás (tranzakció) eredménye
 coping/megküzdés: egyike azoknak a változásoknak, amely a tranzakciót nehezített alkalmazkodási
feltételek esetén moderálja; minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén a
külső/belső hatásokat próbálja kezelni, amelyek felülmúlják a személyes forrásait; kognitív értékelés
eredménye
 az emberek a legtöbb megküzdési stratégiát valamennyi feszültségkeltő helyzetben használják: milyen
típusú a helyzet, karakterű a személy és területre vonatkoztatjuk a hasznosságot
Stratégiák 5 fő kategóriája (Cohen és Lazarus):
 direkt cselekvéses válasz; infokeresés: előre jelezze az eseményt; cselekvés gátlása
 intrapszichikus, csillapító coping; másokhoz fordul segítségért (szociális háló mobilizálása)
Két alapvető megküzdési mód:
– személyiséggel összefüggésben áll; problémafókuszált: közvetlen, nyílt akció (cselekvés) ÉS a helyzet
megváltoztatására irányul → kognitív átstrukturálás, alkalmazkodás
– érzelemorientált (tompító): alkalmazkodás növelése; distressz érzését csökkenti; a helyzethez való
viszonyulás megváltoztatására irányul → érzelmi egyensúly keresése, visszahúzódás
Preventív (távoli jövő ismeretlen kockázatai, bizonytalan bekövetkezés, megfelelő erőforrások kialakítása, hajtóerő:
kockázat becslés és okos előrelátás) és proaktív (jövő bizonytalan kockázata, általános megküzdési erőforrásokat alakít
ki az élet lehetséges problémainak kezelésére, döntő a kognitív értékelés pozitív jellege, hajtóerő: a kitűzött életcélokből
adódó kihívások).
Sikeres megküzdés: pozitív érzelmi reakció, későbbi helyzetekre is pozitív hatással van, feszültségcsökkentő,
önértékelést növeli, sikeres stratégiák használata a jövőben. Minél több stratégiát (saját tapasztalt, modelltanulás, családi
minták, közvetített minták) ismerünk annál nagyobb az esélye a testi-lelki-szociális egyensúly megőrzésére.
Megküzdés mérése:
 Lazarus, Folkman Megküzdési Módok Listája (Ways of Coping Checklist), Megküzdési Módok Kérdőíve → 8
skála → 8 megküzdési mód (konfrontálódás, távolítás, self-kontroll, szociális támaszkeresés, felelősségvállalás,
menekülés, tervszerű problémamegoldás, optimista újraértékelés)
 Stone és Neale: napi felmérés technikája; Parker és Endler: Megküzdés stresszhelyzetekben kérdőív (CISS-48)
*Copingpotenciál:
– kognitív természetű személyiségtényezőket jelent, amelyek hozzájárulnak az egyén megküzdési
hatékonyságához: kontrollképesség, tanult leleményesség, lelki edzettség, optimizmus, koherenciaérzés,
éntudatosság
Rosenman - Western Collaborative Group Study:
 longitudinális vizsgálat 8,5 éven keresztül (Svédország, Anglia, Új-Zéland, Kanada)
 39-59 éves férfiak (3000)
 2,5 x nagyobb valószínűsége a koronária betegségnek A típusnál, mint B-nél 2x gyakoribb szívinfarktus
Egyéni különbségek:
 korai tapasztalat → későbbi érzelmi zavar; prenatális stressz → érzékenység felnőtt korban
– Levine: patkánykölykök → szeparáció → felnőttként szorongóbbak; napi gyenge traumatizáció → serkenti az
érzelmi stabilitást, gyorsan alkalmazkodik a környezeti változásokhoz
Stressz és kontroll:
 Weiss: ha kontrollálható az averzív esemény, nem alakul ki fekély (majom kísérlet)
 humán vizsgálatok: ha a személy érzi, hogy uralja a környezetet vagy rendelkezik olyan képességgel, hogy az adott
helyzetet, cselekvése kimenetét be tudja jósolni: csökken a stressz hatása.
Seligman - depresszió modellje: tanult tehetetlenség → korábbi tapasztalataink szerint nem tudunk összefüggést
felállítani lehetséges válaszreakcióink és a lehetséges következmények között → nem tudjuk befolyásolni a kimenetelt.
Reménytelenség → válaszreakció negatív kimenetelhez vezet, megfelel a pesszimista/depresszív gondolkodás
sémájának → mortalitás, daganatos és kardiovaszkuláris független előrejelzője
A stressz okozta változások
Centrális változások Perifériás változások
arousalt , a vigilanciát, a fókuszált figyelmet, a kogníciót, az vitális anyagok (oxigén, tápanyagok és
agresszivitást közvetítő pályák facilitálása, vegetatív funkciók (evés, ezzel együtt az energia) adaptív
szexualitás) gátlása átirányítása

3
 Holmes és Rahe → életesemények stresszorai: A pontértékeket összeadva kiszámítható, hogy a személy életének egy
adott szakaszában mekkora stresszt élt át. Amennyiben az így kapott érték meghaladja a kritikusnak tekintett
háromszázas számot, akkor az egyén különösen veszélyeztetetté válik a testi vagy a pszichés megbetegedések
szempontjából. A skála negatív és pozitív tételeket egyaránt magában foglal, ezáltal jelezve, hogy örömteli események
szintén lehetnek stresszorok. Empirikus kutatások: Finnország - házastársukat elvesztett személyek mortalitási mutatóit
elemezve - pozitív korreláció.
Kritika
 Szociológiai jellegű (Brown és mtsai.) fontos a körülmények ismerete: halál: hosszan tartó súlyos betegség vagy
váratlan baleset, terhesség: tervezett gyermek-e, SES
 A pszichológiai kritika (Dohrenwend): a változásnak nem önmagában van jelentősége, hanem a hozzá kapcsolódó
értékelés által (nyereség, veszteség, elővételezhetőség, kontroll) → a tudományos érdeklődés a megküzdésre
(coping), a konfliktusmegoldó képességre, a megbirkózási stratégiára irányul.
Coping statégiák
Emóció fókuszú Probléma fókuszú
cél az emocionális distressz csökkentése cél a szituáció megváltoztatása
emocionális társas támasz instrumentális társas támasz
ventilláció, pozitív reinterpretáció, viselkedéses
aktív megküzdés: probléma megfogalmazása,
kikapcsolódás (nem foglalkozni vele), mentális
alternatívák, értékelés, választás
kikapcsolódás (mással foglalkozni)
A stresszválasz fiziológiája:
Endokrin rendszer Szimpatikus idegrendszer
HPA tengely/kortizol rendszer: hipotalamusz-hipofízis – SAM szisztéma/Katekolamin rendszer symphatetic-adreno-
mellékvesekéreg hipotalamusz → CRH (corticorealising medullary system LC-NE (locus coeruleus) (norephinephrin)
hormon) → hipofízis (pro-opio-melano-cortin-peptidből) → rendszer. Szimpatikus idegrendszer → mellékvesevelő →
ACTH szekréció → mellékvesekéreg → glükokortikoidok és katekolaminok (epinephrin + norepinephrin) termelése →
mineralokortikoidok termelése. Lassabb rendszer, de hatása gyors válasz a stresszre (alarm reakció), vérnyomás, pulzus,
tartósabb diffúzabb változások (szénhidrát- raktárak, pupilla dilatáció, izzadás, izgatottság, éberség, immun-
gyulladás, immunfunkciók) (v.ö. Selye). funkciók (v.ö. Cannon).
Stressz és viselkedéses változások:
1. Dohányzás: a stressz és dohányzás közti kapcsolatot számos vizsgálat alátámasztja (dohányzás kezdete,
mennyisége, relapszus összefügg a stressz mennyiségével)
– Santi ás mtsai.: középiskolai évek alatti iskolaváltás (mint stresszor) predikálja a dohányzást
– Carey és mtsai.: absztinencia után a nagyobb stresszt észlelők valószínűbben esnek vissza
 Metcalfe és mtsai.; Heslop és mtsai: nagyobb mértékű stressz összefügg a nagyobb mennyiségű
dohányzással
 Kouvonen és mtsai.: dohányzóknál nagyobb az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság a munkában
2. Alkohol:
 stressz (pl. munkahelyi stressz) és alkohol-fogyasztás kapcsolatáról is sok tanulmány
 tenzió-csökkentés elmélet: tenziócsökkentő hatásai miatt fogyasztanak alkoholt (tenzió: félelem,
szorongás, depresszió, distressz)
 Violanti és mtsai.: az emberek valószínűbben isznak ha szoronganak vagy depressziósak
 Ogden és Mtandabari: medikusok hangulati romlásról számoltak be a stresszteli vizsgaidőszak alatt,
illetve ezzel párhuzamosan viselkedésváltozás is a testmozgás, étkezés és alkohol vonatkozásában.
Vagyis stressz hatására negatív viselkedésváltozás olyan viselkedésekben, melyeknek minimális hatása
is lehet a megfelelő teljesítményre
 Esper és Furtado: áttekintő tanulmánya szerint az alkohol-stressz kapcsolatra vonatkozó bizonyítékok
férfiak esetében erősebbek, másfelől pedig a kapcsolatot moderálják olyan tényezők, mint a megküzdési
stratégiák, kor, stresszes események fajtája és száma, tenzió-csökkenéssel kapcsolatos elvárások
3. Étkezés: Greeno és Wing - két feltevés a stressz és az étkezés kapcsolatáról:
 általános hatás modell: a stressz általánosságban megváltoztatja a táplálék-bevitelt
 egyéni különbség modell: a stressz csak a vulnerábilis egyéneknél okoz változást az étkezésben
Inkább az utóbbival kapcsolatban vannak kutatások:
 ♀ a vizsgastressz összefügg az elfogyasztott étel növekedésével, míg fiúknál nem (Michaud és mtsai.)
 a stressz diétázóknál és túlsúlyosaknál is növekedett a táplálékbevitel (Baucom és Aiken)

4
 vagyis a stressz és étkezés közti kapcsolat prediktorai: nem, súly, diétázás - ugyanakkor inkonzisztens
eredmények is vannak
Stressz-evés paradoxon: a stressz időnként túlzott táplálékbevitelt okoz, máskor pedig ennek csökkenését
mindenféle tiszta mintázat nélkül (Stone és Brownell)
4. Testmozgás: a stressz csökkent testmozgással jár, de a stressz-menedzselés, ami a testmozgás növelésére
fókuszál, jótékony hatású (például CHD).
5. Balesetek: stressz együttjár olyan viselkedések kivitelezésével, amik megnövelik a balesetek, sérülések
előfordulását. Otthoni, munkahelyi és autós balesetek előfordulása is összefügg a stresszel.
6. Betegség, mint stresszor: betegség okozta stressz befolyásolja a viselkedést (segítség-keresés, compliance,
egészséges életmód kialakítása), ez pedig hatással van az egészségi állapotra
Stressz és a személyiség kapcsolata:
 A-, C-, D- és T-típusú személyiségmintázat, Big Five vonások és egészség
 Szorongásosság (trait-szorongás - Spielberger); Szenzitizáció / monitorozás vs. represszió
 (represszió esetén magasabb kiinduló kortizolszint)
 kontrollképesség (Rotter) külső vs. belső kontroll; optimizmus vs. pesszimizmus
*Lelki edzettség/szívósság/hardiness (Kobasa): kontrollképesség, elkötelezettség (bevonódás), kihívásokra
való nyitottság (inspiráció), a szívósság mértéke befolyásolja a stresszor értékelését és a következményes
stresszválaszt
Én-hatékonyság (Bandura): a személy meggyőződése, hogy képes a vágyott cselekvés kivitelezésére, a
stresszválasz egyik jelentős mediátora, szerepe van a stressz által indukált immunszuppresszió és fiziológiai
változások (vérnyomás, stressz-hormonok, pulzus) mediálásában (ld. kérdőíves jegyzet 6. o.)
Koherencia: Antonovsky - Sense of coherence (SOC): a világ felfogható, kezelhető és értelmes; az
összefüggések megértésének és a változások előrejelzésének képessége, felfogóképesség: a dolgok
differenciált észlelése, a történtek rendezése, források kezelésének képessége, értelmesség
Társas támogatás: társas támasz = a másoktól kapott észlelt vigasz, megbecsülés, gondoskodás, segítség,
forrása: családtagok, barátok, munkatársak, orvosok, közösségek, érzelmi támasz (vigasz, megnyugtatás,
valahova tartozás), instrumentális vagy kézzelfogható támasz (pl. pénz, étel), információs támasz (utasítás,
javaslat, visszajelzés)
Szociális integrációs index -családi állapot, barátok léte vs. nem-léte, informális csoportokban való részvétel:
 a vizsgálat azonosított egy ún. “szociális integrációs indexet”: amely a személy szociális kötelékekbe
tartozását jellemezte
 a szociális integrációs index prediktívnek bizonyult a halandóság vonatkozásában: magas szociális
integrációs indexűek később haltak meg, mint az alacsonyabb szociális integrációs indexűek; - kérdés, mi
a közvetítő mechanizmus?
Társas kapcsolatok és elemzési kategóriák (Cohen):
 a társas háló mérete és jellemzői: érintkezések gyakorisága, sűrűsége, stabilitás, elérhetőség (földrajzi
távolság)
 a létező kapcsolatok mennyisége és minősége: közelség és intimitás, viszonosság, kapcsolattal való
elégedettség
 a mások által felkínált erőforrások mennyisége és minősége
Miként vezet a társas támasz/szociális integráció jobb egészséghez?
 stressz buffering (tompító) hipotézis: a társas támogatás a stressz fiziológiai és pszichológiai hatásának
tompításában játszik szerepet; a társas támogatás haszna az átélt
stressz mértékével egyenes arányban nő.
 direkt hatás hipotézis: a társas támogatás alacsony és magas stressz
esetén is érezteti hatását
A-típusú személyiség: hajlamos a stresszre, hosztilis, dominanciára törekszik,
rizikós magatartás → dohányzik, iszik.
C-típusú-személyiség: rákra hajlamosító, nagy mértékű együttműködés,
szubmisszió, nagyon türelmesek, önzékenyek, negatív érzelmeket elfojtják →
daganatos és immunrendszert érintő betegségekre hajlamosak (pl.
allergiások)
D-típusú személyiség: negatív affektivitás és morális gátlások, félénk,
distesszes → kardiovaszkuláris kórképek, emésztőrendszeri problémák
T-típusú személyiség: thrill-seeking
5